Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-385

Az országgyűlés képviselőházának 385. ülése 1939. évi március hó 22-én, szerdán, Darányi Kálmán, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes tárgyalás.) A 6—12. §§. letárgyalása. Hozzászóltak: Kertész Miklós, Dulin Jenő, Alföldy Béla, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Makkai János előadó, Vázsonyi János, Rupert Rezső, gr. Apponyi György, Kéthly Anna, vitéz Szalay László, Fábián Béla, Maíasits Géza, Meizler Károly, vitéz Patacsi Dénes, vitéz Shvoy Kálmán, Rassay Károly, Drozdy Győző, Dinnyés Lajos, Nagy Emil, Payr Hugó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A honvédelmi miniszter írásbeli válasza Csoór Lajosnak a Károly-csapatkereszt igazolási határidejének meghosszabbítása tárgyában március 1-én, valamint Meizler Károlynak a lövészalakulatok volt tagjai számára a frontharcosokkal egyenlő kedvezmények biztosítása tárgyában március 8-án előterjesztett interpellációjára. Meizler Károly viszonválasza. — Interpellációk : Mojzes János — a belügyminiszterhez — dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezető jegyző tűrhetetlen magatartása és fegyelmi ügyei tárgyában. — Takács Ferenc — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításának kiterjesztéséről. A földmíveslésügyi miniszter válasza. — Ifj. Balogh István — a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez — a M. Kir. Budapesti Nemzeti h Szabadkikötő és Kirakodó munkásai keresetének rendezése tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter válasza. — Béldi Béla — a pénzügyminiszterhez — a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díjtartalékainak aggályos kihelyezési módjai tárgyában. — Béldi Béla — a pénzügy-, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a szavatossági biztosítás kötelezővé tétele tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Maíasits Géza — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági (sommás) munkások vasúti szállítása tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Schmidt Lajos — a belügyminiszterhez — a Közmunkák Tanácsának a telektulajdonosokkal szembeni jogtalan eljárása tárgyában. — Mózes Sándor — a földmívesléügyi miniszterhez — a hajósi parcellázás és miskei részesek kitelepítése ügyében. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Ifj. Balogh István — a földmívelésügyi, a vallás- és közoktatásügyi, a pénzügy-, a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez — a nógrádmegyei Palotás község, valamint Apc község bányamunkásainak, ős-színmagyar parasztjainak elkeserítő gazdasági és szociális helyzete tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Tobler János — a pénzügyminiszterhez — a pestszentlőrinci adócsalás tárgyában.. — Az ülé* jegyzó'könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Kunder Antal, Tasnádi Nagy András, gr. Teleki Mihály. (As ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Darányi Kálmán foglalja eL) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom.Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Csikvándi Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. Napirendünk szerint következik a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. (írom. 702, 710, 754. sz.) Soron van az 5. §. Szólásra következik Kertész Miklós képviKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XXII. •' selő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkben halasztást kapott. Öt illeti a szó. Kertész Miklós: T. Ház! A törvényjavaslat 5. §-a a rengeteg igazságtalan és megbélyegző intézkedés között is egyike a legsúlyosabbaknak. Mit mond ez a szakasz? Méltatlannak minősíti a zsidóvallású magyar állampolgárt, bármilyen régen lakjék is ebben az országban, arra, hogy az állam, a törvényhatóság, a község szolgálatába léphessen, hogy köztestület, közintézmény, vagy közüzem zsidót szolgálatába fogadhasson. Meg kell állapítanunk és a múltnak tapasztalatai, az alig néhány ezrelék magyar közszolgálati zsidó alkalmazott becsülete kívánja ezt a megállapítást, hogy semmi tárgyi ok nincs 68