Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

440 Az országgyűlés képviselőházának B8U Apponyi György képviselőtársam álláspontja sokkal reálisabb, ő a javaslatnak az ő meggyőződése szerint való megváltoztatását kívánja. Kifogásolta azt a rendelkezést, hogy házasság által magyar állampolgárságot ne lehessen szerezni és felvetette a kérdést, hogy miért van ez a rendelkezés a javaslatban! T. Ház! Ennek a rendelkezésnek igenis megvan az oka. Attól kezdve, hogy Németországból a zsidóság nagyobb számban távozott (Zaj, a jobb- és a szélsőjobboldalon. — Kéthly Anna: Távozott! Gyengéd kifejezés!) és igyekezett más állampolgárságot szerezni, divatba jött, hogy németországi zsidó nők házasság útján igyekeztek magyar állampolgárságot szerezni. (Rassay Károly: Az igazságügyniinisztérínm megakadályozta! — Bródy Ernő: Nem kell ehhez törvény! — Zaj.) Egészen természetes tehát, {Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) I hogy mivel ezt a törekvést a törvényjavaslat I meg' kívánta akadályozni, erre vonatkozóan rendelkezést kellett bevenni a javaslatba. (Rassay Károly: Eddig is megakadályozták! — Zaj — Rassay Károly: Kivételes esetekben megadták! Nézze meg a irattárban, hogy kiknek!) Azt mondotta képviselőtársam, hogy ilyen rendelkezés általában az európai államok törvényeiben nincs, csak az Egyesült Államokban van ilyen törvény, amely lehetővé teszi, hogy a férj és a feleség más állampolgárságú legyen. Felsorolta még Chilét. Tuniszt, SzovjetOroszországot is. Hozzátehetjük Romániát is, mert ott is van ilyen törvény. Mindenesetre ott hoznak ilyen törvényt, ahol erre szükség van és nálunk a körülmények mutatják, hogy szükség van erre. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy bizonyos zavarok fognak előállani a házasságok felbontása terén a házassági perekben. Hiszen ez ezektől a rendelkezésektől teljesen függetlenül is előállhat, mert hiszen a házassági jog azután igazán minden államban a legnagyobb variációkat mutatja és ma is a 'házasságok felbontásának és érvénytelenítésének kérdése nemzetközi jog viszonylatban kétségtelenül egyike a legnehezebb kérdéseknek. Magában véve ez a körülmény és ez a rendelkezés nem fog ezen a helyzeten változtatni, vagy súlyosbítani. (Kéthly Anna: Milyen állampolgár lesz a gyerek?) Sbvoy Kálmán t. képviselőtársam javaslatot nyújtott be, amelyben azt kívánja, hogy a belügyminiszter hataknaztassék fel arra, hogy az összes 1&14 július 1. napja után honosítás útján magyar állampolgárokká lett zsidók honosítását kivétel nélkül hatálytalanítsa. A törvényjavaslat rendelkezése majdnem ugyanezt tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a honosítás megszüntetését vagy hatálytalanítását ahhoz a feltételhez köti, hogy az illetőt életviszonyaine utalják arra. hogy az országiban tartózkodjék. (Rupert Rezső: Tiszta önkény lesz!) Minthogy a honosítás hatálytalanítása akkor, ha az illető nem tud külföldre kimenni és ott elhelyezkedni, tényleg csak zavarokat idézne elő. azért vétetett bele a javaslatba ez a rendelkezés, amely szerint olyan esetben, amikor a megélhetési lehetőség, f az életviszonyok ideutalnak és ide kényszerítenek valakit, a honosítása ne legyen megszűntethető és ne legyen a határon kívül (helyezhető. Egyébként a belügyminiszter úrnak megvan a teljes joga az összes honosítások felülvizsgálatára, amelyek 1914 után adattak. ' ! . ülése 1939 március 21-én, kedden. Tisztelettel kérem ezekután, méltóztassanak a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy az előadó úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Ennél a szakasznál Payr Hugó, Apponyi György gróf, vitéz Shvoy Kálmán, Rupert Kezső és Vázsonyi János képviselő urak terjesztettek elő módosító indítványokat. Kérdem, méltóztatnak-e a 3. §-t az eredeti szövegezésben elfogadni, szemben a képviselő urak által előterjesztett módosító indítványokkal? (Igen!) A Ház a 3. §-t az eredeti szövegezésben fogadta el. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a L §-t.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Gróf Apponyi György. (Felkiáltások jobbfelől: Nincs jelen!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Ki a következő? Szeder János jegyző: Payr Hugó. Elnök: Payr Hugó képviselő urat illeti a szó. Payr Hugó: T. Képviselőház! Ez a szakasz tulajdonképpen két részre oszlik. A szakasz első bekezdés a zsidók felsőházi taggá választásával foglalkozik, a többi bekezdés pedik a zsidók képviselői aktív és passzív választói jogával. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy ennek a szakasznak eredeti szövegezése arról szólt, hogy a zsidk külön választás során választják meg képviselőiket és ugyanilyen értelemben külön választás során választanak törvényhatósági bizottsági tagokat és képviselőtestületi tagokat. Ennél az eredeti szövegezésnél az volt az elképzelés, hogy a zsidók az általános országgyűlési képviselőválasztások során lajstromosan, külön választják meg maguk közül arányszámuknak megfelelően az országgyűlési képviselőket. Ennek az elgondolásnak a függeléke volt az a szakasz, amely most az új szövegezésben mint a 4. §. 1, bekezdése, véletlenül itt maradt. Az első bekezdés ugyanis azt mondja, hogy zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tagjává választani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. Az eredeti első szövegezés szerint ennek volt még egy érthető, ha el nem is fogadható indokolása. Ez az indokolás ugyanis azt mondotta, hogy az egyes testületek részéről választható felsőházi tagok kis számánál fogva, mivel egy-egy megye csak két vagy legfeljebb három felsőházi tagot választhat, a felsőház választott tagjai közt a zsidókra vonatkozó számarány megállapításáról a legtöbb esetben egyáltalában nem is lehet szó, mertbiszen a megyék által megválasztott két vagy három felsőházi tagból nem lehet 60 százalékot a zsidókra vonatkoztatni. A kormány, az igazságügy miniszter úr és a képviselőház közjogi bizottsága is elejtette a zsidóknak ezt a közjogi elkülönítését célzó intézkedést és az egész közjogi szakasz eredeti szövegezését. Teljesen érthetetlen ezek után, hogy miért maradt meg ez az első bekezdés. Ma már nincs szó arról, hogy a zsidók, mint külön néptörzs vagy népfaj, külön válasszák meg képviselőiket, ennek következte-