Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

4Ó6 Àz országgyűlés kepviselöházanah 384 hazáért áldoz, aki vért ont a hazáért, az két­ségtelenül jogosult ahhoz, hogy ő a magyarság egyetemes közösségébe belefoglaltassék. T. Ház! Indítványaim egyikét-másikát lé­nyegében 'honorálták, ezek tehát elesnek. Utolsó indítványom nagyjában-egészében egye­zik Zsitvay Tibor igen t. képviselő úr indít­ványával azzal a különbséggel, hogy én 1848 helyett az 1867-es dátumot indítványoztam. Végtelenül fogok örülni, ha a t. képviselőház elfogadja Zsitvay Tibor képviselő úr indítvá­nyát, ihogy aki 1848-ig tudja visszavezetni it­teni származását, azt be kell fogadnunk a nem­zet közösségébe. Tudniillik azt, akinek a -csa­ládja akár 1848, akár 1867 előtt már itt volt, aki ebben az országban hosszú évtizedek óta itt él és semmiféle kifogás ellene nem merült fel, hazájával szemben mindenkor teljesítette kötelességét, kirekeszteni a nemzet közösségé­ből roppant nehéz, ennek megszavazása igen erős lelki megpróbáltatás elé állítja az embert. Azonkívül van 'még egy óhajom az első szakasszal kapcsolatban a második bekezdés hez. Már a bizottságban is voltam bátor fel­hívni erre az igen t. igazságügy miniszter úr szíves figyelmét és ezúttal is kérem, hogy fogadjon el egy egészen jelentéktelen módosí­tást. Ezt a miniszter úr megteheti anélkül, hogy a törvényjavaslat egész rendszerét fel­forgatná, anélkül, hogy tágabb területekre kivételeket teremtene anélkül, hogy nagyobb tömegű embert helyezne ezzel vissza a keresz­tények sorába. A kérés nevezetesen azzal áll kapcsolatban, hogy az első szakasz magyará­úgyis rettentő széleskörű gyakorlatot fog majd kitermelni és egy egyszerű tör vény át­sző végezessél máris segíthetnénk ezen és szű­kebb térre szoríthatnánk az esetleges hibákat. Azt indítványozom, hogy a miniszter úr ke­gyeskedjék azt a kívánságot honorálni, hogy ezen a helyen a »második bekezdés szerint« szavak helyett a »jelen törvény szerint« sza­vak vétessenek fel. Ezzel sok furcsa és külön­leges eshetőségnek vesszük elejét. A mostani szövegezés lehetővé teszi ugyanis azt, hogy ugyanannak a keresztény apának a törvény értelmében kétféle gyermeke lehessen. Az első házasságából született gyermeke, aki szántén áttért már a keresztény vallásra, zsidó marad, a második házasságból származott gyermekei pedig keresztények lesznek annak ellenére, hogy ugyanaz a keresztény apja van mindkét testvérnek^ és annak ellenére, hogy a legidő­sebb testvér esetleg húsz évvel régebb idő óta tagja valamely keresztény egyháznak, mint a másik Öt gyermek, tehát a (húsz esztendővel régebben megkeresztelkedett ifjú zsidónak szá­mít, a húsz év után megkeresztelkedett ifjú kereszténynek számít, holott ugyanabban a nevelésben részesült, pontosan ugyanaz az ap­juk van, ugyanaz az apjuk, aki keresztény; tehát ez lehetetlenség. Mindenki érzi, hogy amikor ilyen adottságot, ilyen lehetőséget észreveszünk itt a törvény szövegezésénél, ak­kor azt ki kell kerülnünk, már pedig, ha ész­revettük ezt az esetet, nem tudnám megma­gyarázni, miért helyezkedjünk arra az állás­pontra, hogy egy ilyen lehetetlen gyakorlati eset felmerülését ne küszöböljük ki. Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék ezt a szövegátmódosítást ma­gáévá tenni és a javaslatnak ezt a részét„ezzel az átszövegezéssel helyesbbíteni. Egyébként a ülése 1989 március £í-en, kedden. szakaszt nem fogadom el. (Helyeslés a balolda­lon. Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Payr Hugó! (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter szólásra jelentkezik. — Felkiáltások: A mi­niszter úr kíván szólni!) Elnök: A miniszter urat illeti a szó. Tasnádi Nagy András igazságügy minisz­ter: T. Ház! Egyrészt Müller Antal t. képvi­selőtársam, másrészt Dulin Jenő t. képviselő­társam is egyszerűsítés okaiból az 1. § szöve­gének bizonyos módosítását kérték. Én már most az 1. §-ra vonatkozó vita során bejelen­tem, hogy bizonyos módosításra, amely egy­szerűbbé teszi ezt a szöveget, hajlandó vagyok és pedig bejelentem, hogy miként. (Halljuk! Halljuk!) • Talán méltóztassanak nézni a szöveget. Az 1. 4 3. pontjából (olvassa): »születésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja volt, vagy élete hetedik évének betöltése előtt...« szavak után kimaradnak a »de még az 1939. évi január hó 1. napját megelőzően« szavak, ezután a szöveg­»keresztény hitfelekezet tagjává lett, izraelita vallású szülője« folytatódik tovább — most meadnt kimarad: »is a gyermek élete hete­dik... de mindenesetre«, kimarad azért, mert a gyermek élete hetedik évének betöltése előtt azzá lesz, mint nemebeli áttérő szülője, tehát erről nem kell külön rendelkezni. A szöveg ezután így folytatódik: »az 1939. évi január hó 1. napját megelőzően vált valamely keresztény hitfelekezet tagjává és mind ő maga, mind a szülője ezentúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt«. Most az a) pontot is rendkívüli mértékben egyszerűsíteném. Az a) pont ekképpen szólna: »a jelen törvény értelmében zsidónak nem te­kintendő személlyel az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha...« Ami ezt követően ebben az a) pontban volt. törlendő és helyébe ez a szöveg jönne: »ha ebből a házasságból született vagy szüle­tendő gyermekei közül egyiket sem kell a je­len törvény értelmében zsidónak tekinteni.« Azt kívántuk biztosítani, hogy ha a gyer­mekek a törvény értelmében nemzsidóknak te­kintendők, akkor a megkeresztelkedett zsidó szülőt se lehessen zsidónak tekinteni; a módo­sítás ezt kívánja világosan kifejezni. A b) pontra vonatkozólag nem azt fogad­nám el, amit Dulin Jenő t. képviselőtársam javasolt, hanem a b) pont így szólna (olvassa): »a jelen § értelmében zsidónak nem tekintendő személy ivadéka«. Ezt azért kívánom így és nem úgy szöve­gezni, ahogyan Dulin t. képviselőtársam sze­retné, mert csak ez az 1. § az, amely megihatá­rozza általában, hogy ki tekintendő zsidónak és ki nem tekintendő zsidónak. A törvény al­kalmazása és kezelése szempontjából sokkal helyesebb, ha rámutatunk arra, hogy az 1. $-ról van szó, mert egyébként, aki a törvényt tanulmányozni, alkalmazni akarja, kénytelen lesz végigolvasni az egész törvényt, nincs-e másutt is benne valami rendelkezés. Azt hi szem, hogy a bejelentett módosításokkal azo­kat az aggályokat, amelyek a törvény e részei­nek nehéz magyarázata tekintetében felmerül­tek, sikerült eloszlatnom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Payr Hugó!

Next

/
Oldalképek
Tartalom