Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-381

Az országgyűlés képviselőházának 381. országon azt a furcsa történelmi jelenséget, amelynek célja a kulturális és a gazdasági színvonal csökkentése?! Mintha csak szándékosan a tehetetlenek, a jelentéktelenek korszakát akarnók előidézni, mintha csak szándékosan az alaesonyabbrendűtség társadalmát akarnók kitermelni, azt a korszakot, amelyben mindent üldöznek, aimit az utóbbi évtizedekbein a magyar föld géniusza kitermelt. Üldözik és ímegtagadják nemcsak a zsidó írókat és tudósokat, hanem — méltóztassék érdeklődni ^ a Turul Bajtársi Egyesület egyik legutóbbi ülése iránt — ma már anatémát kiáltanak Kodályra, Bartókra, Dohnányira, Szőnyii professzorra és Medgyessyre, aki tavaly Párizsban aranyérmet nyet. (Gr. Festetics Domonkos: Ez nem áll egészen! Bosszul van informálva a képviselő úr!) Keresztény tehetségek egész sorára mondják ki az anatémát azok az emberek, akiknek egy dolog fáj csupán, az, hogy tehetséges emberek vámnak előttük. En (megértem, t. Ház, ha egy éhes emiber, egy elkeseredett ember felvesz egy követ ési betöri egy palotának az ablakát, de hogy a magyar államiság ingyenes haszonélvezői belülről törjék ki az ablakokat, ilyet még nem láttam. (Rupert Rezső: Úgy van!) Náluntk pedig ez történik. Mert mi más az, ha az ország gazdasági életét lerombolják, (mielőtt egy 'másikat tudnának a helyébe tenni? Iimrédy szebb jövővel biztatott, de odáig — mondja — nagy rázkódtatásokat kell elszenvedni. Minden operáció fájdalmas, — teszi hozzá — de azt nem mondja meg, hogy miért kell egy egészséges és fejlődő testet operálni. (Propper Sándor: TTgy van!) Nem mondja meg azt sem, hogy miért kell egy virágzó gazdasági életet előbb tönkretenni, hogy azután egy bizonytalan jövővel kecsegtessen minket. (Propper Sándor: Miért kell az elefántot beengedni a porcellántoronyba?) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban végre fel kell világosítani a közvéleményt arról is, hogy Imrédy miniszterelnök úr nem azért mondott le, mert kiderült róla, hogy anyai ágon zsidó származású. Imrédy megbukott és lemondott volna enélkül is. Meg kellett buknia és le kellett (mondania azért, mert az országot politikailag és társadamilag széttépte, mert az országot gazdasági válságba juttatta. Lemondásának zsidó származásával való indokolása csak; egyike azoknak a játékoknak, amelyekkel az ország érdekét oly sokszor tette kockára 9 hónap alatt, saját hatalmi pozíciójának megmentése érdekében. Annál csúnyább volt ez a játék, mert az ellenzék nem használta fel ellene ezt az ütőkártyát. A bajai beszéd után közülünk senki sem állt oda, hogy az ő árja származásáról szóló mesét megcáfolja. Nem akartuk az országot a külföld előtt köznevetség tárgyává tenni(Rupert Rezső: Megtette ő maga!) Imrédy miniszterelnök úr agytrösztjével együtt kieszelte, hogy ha beismeri lemondásának tényleges okait, akkor politikája és ezzel együtt messzemenő hatalmi aspirációi is végleg megbuktak, ha azonban zsidó származásával indokolja meg bukását, akkor csak az ország hírneve szenved defektust, ő maga pedig a mártír szerepében tetszeleghet és politikájával tovább bomlaszthat ja a nemzetet. (Rupert Rezső: Nevetségessé vált, nem mártírrá!) Imrédy mártíromsága az egész világ előtt, ahol értelmes emberek vannak, (Propper Sándor: Ahol szabad, ott mindenhol röhögnek rajta! — Elnök csenget.) legalább is KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 1939 március 13-án, hétfőn, 365 komikus, mert hiszen ő puhára esett, míg azok a százezrek, akiket Imrédy tudatosan és szándékosan dob ki az utcára a vele való fajrokonság miatt, az éhhalálnak népnek elébe. Mégis hiábavaló fáradság volna megmagyarázni akár neki, akár híveinek, hogy üyen malőr mással is megeshetik. A keresztény mentalitású ember azonban ilyenkor félreáll, visszavonul és levonja a konzekvenciákat. Mert nekünk, ha nem is üldözzük a zsidókat, nem tetszik az á mentalitás, amikor a kreizleros csődbe megy és másnap stróiman útján tovább folytatja a gseftelést. (Sulyok Dezső: Követi a csodaszarvasos népuralom!) Keresztény mentalitású embernek sokkal inkább tetszik egy Tisza István, aki inkább meghalt, inkább agyonlövette magát, de mégis vállalta a felelősséget azért a háborúért, amelyet pedig egyedül ő ellenzett. T. Képviselőház! Szorosan idetartozik ez a téma ehhez a javaslathoz,, mert megvilágítja azt a kétségbeejtő elfogultságot, amellyel a keresztény középosztály telítve van. Az egész ország visszhangzik a zsidóellenes jelszavaktól, amelyekkel egy kis klikk gyújtotta fel a közvéleményt. A kormánysajtó a Vörös Újságot túlszárnyaló hangon ír a zsidókról és kommunistának kiált ki mindenkit,^ akiben emberi érzések, liberális hajlamok, szépre, jóra, magasabbrendűségre való törekvések vannak. (Zaj a baloldalon.) Ha valaki a klikkbe tartozik, arról kiderülhet, hogy kommunista volt, arról kiderülhet a zsidó származás: elnézik neki. Az Uj Magyarság t kiadóhivatali igazgatójáról, aki a többi kormánylapnak is kiadóhivatali igazgatója és^ vezeti ezeknek a lapoknak az üzleti gesztióját, itt a képviselőház színe előtt bebizonyítottam, hogy vörös dandárparancsnok volt, hogy magyar ellenforradalmárokat agyonlövetett, métris a keresztény nacionalizmust hirdető, a keresztény nacionalizmusért izzó lapok tovább is megtartották őt kiadóhivatali vezetőnek és igazgatónak, sőt olyan hírem is van, hogy fizetésjavítást kapott kárpótlásul. (Rupert Rezső: Törs Tibor pedig, aki ma olyan nagyon hangoztatja a keresztény szellemet, népbiztos titkára volt!) De idézhetnék egy másik példát is. E javaslat bizottsági tárgyalása során Mecsér képviselőtársam azt fejtegette, hogy a keresztények és zsidók keresztezéséből származók között sok idegibeteg és elmebajos van, továbbá, hogy a félvéreket hetedüziglen kell megvizsgálni, mert csak hat visszakeresztezés útján lesznek ismét fajtiszták. A nagy katasztrófa, a súlyos eset azonban, mondotta Mecsér András, éppen a második és harmadik generációban szokott mutatkozni. (Propper Sándor: Passzol, stimmel!) Ugyanaz a Mecsér András, aki ilyen radikálisan üldözi hetediziglen a félvéreket, Imrédyvel szemben sokkal elnézőbb volt. Amikor ugyanis Imrédy beismerte, hogy édesanyjának nagyapja Volljud volt, Mecsér András azt mondotta, hogy azért nem kellett volna lemondania. (Zaj a baloldalon és a középen.) Ebből eléggé méltóztatik látni, hogy ez a csoport, amely az országot saját hatalmi pozíciója érdekében izgató, lázító, heccelő jelszavakkal elárasztotta, a hozzá tartozókkal szemben sokkal elnézőbben értelmezi az érveit. Én elhiszem, hogy a tudatlan, saját érdekeit momentán fel nem ismerő tömegek egy része ma vakon követi azokat, akik felelőtlenül izgatnak ós heccelnek; elvégre mi sem 53