Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-380

292 Az országgyűlés képviselőházának 380. ságnak valami ideálját szolgáljuk, mert ez legfeljebb annyit jelent, hogy a jövő számára meg akarjuk őrizni a faji keveredésnek azt a ! fokát, amely a jelen pillanatban áll fenn. (Ügy van! a baloldalon.) Ez a jelen pedig csak egy szempillantás a nemzetek és az emberiség örök életében. (Kassay Károly: Ez igaz!) És ami az emberiséget a múltban kulturális fej­lődésében előrevitte, az nagyrészben éppen a faji keveredés volt, amely lehetővé tette, hogy ami tehetség és képesség az egyik fajban \ megvolt, párosuljon a másik faj más termé­szetű tehetségeivel és képességeivel. Ezzel az­után a kettőnek összeházasításából új tehetsé­gek és új képességek keletkeztek. Ha ez így volt a múltban, akkor biztosan így van a je­lenben ós így lesz a jövőben is. A magam részéről a zsidóságnak a modern nemzetekkel való összeolvadását is ilyen folya­matnak tartom, amely az emberi kultúrát sok tekintetben előbbre vitte. A középkorban Spa­nyolországiból kiüldözött zsidóknak, akik an­golokkal, olaszokkal, franciákkal és hollandu­sokkal keveredtek, nagy részük volt azoknak a gazdasági és kereskedelmi képességeknek ki­fejlesztésében, amelyekben azután ezek az utóbbi népek olyan magas fokot értek el. És azt látjuk, hogy mialatt Spanyolország gazda­sági élete abban az időben elposványosodott, azalatt Amszterdamban, Milánóban, London­ban hatalmas kereskedelmi központok kelet­keztek. Azt hiszem, hogy nálunk is ilyen vérkeve­redós révén a magyarság kiváló faji tulaj­donságai nem fognak megszűnni, hanem leg­feljebb ki fognak egészülni (Rassay Károly: Elő példák vannak!) olyan képességekkel. amelyek eddig talán kevésbbé voltak benne a mi népünkben, mert a múltban talán más tulajdonságok voltak azok, amelyek a faj fenn­maradása szempontjából szükségeslek voltak. A smodern életben azonban a fajfenntartás .szempontjából nem nélkülözhetjük a gazda­sági képességeknek és tehetségéknek erőteljes kifejlődését sem. A javaslat indokolása azt állítja, hogy ez a felfogás téves és hogy a zsidó faji tulajdon­ságok olyan erősek, hogy más népekkel való keveredés esetében sem tűnnek el, sőt sokszor .még más népek vérével való ismétlődő keresz­teződés sem tudja azokat teljesen megszün­tetni. Minden, ami a fajelmélettel összefügg, annyira bizonytalan és annyira ingadozó, hogy erre a felfogásra is lehet kétségkívül; példákat felhozni. Ezt a felfogást táimasztják alá például azok a megfigyelések, amelyek sze­rint barnahajú vagy barnaszemű szülőktől származó gyermekek között is néha-néha elő­fordul — ott is, ahol a törvényes származás egészen kétségtelen — egy 7-egy szőkehajú vagy egy-egy kékszemű gyermek, aki ilyenkor a tudományos vélemény szerint valamilyen ko­rábbi vagy távolabbi őstől örökölte hajának és szemének ezt a bizonyos színét. (Antal Ist­ván: Ezt hívják telegóniának!) Igen, telegónia. Ilyen esetek kétségkívül vannak és ezért egy-J általában nines kizárva, hogy valamely a zsi­dóságtól régen elszakadt családban is akadhat; egy-egy olyan egyén, akiben a leszármazás alapján kimutatható zsidó vér elenyészően? csekély hányadot mutat és az illető mégisí: egész testi és lelki habitusában a tísztavérű zsidóhoz hasonló. Tudok egy ilyen esetet, aholli visszamenőleg a hatodik generációban szere-;; pelt egy idegenfajú — ebben az esetben nem ülése 1939 március 10-én, pénteken. zsidó — ősanya, tehát egyetlen egy ilyen ős volt a 32 ős között és a család hatodik nem­zedékének egyik tagjában mégis észrevehetően mutatkozott az a speciális faji jelleg, amely ennek a régen elhalt ősanyának a faját jelle­mezte. Kétségkívül vannak ilyen esetek, de ezek korántsem tekinthetők általános szabálynak. Ha a törvényjavaslat ezeket a ritka eseteket akarja lehetetlenné tenni, akkor semmit sem érünk el azzal, ha a nagyszülőkig visszamenő­leg kívánjuk a nem zsidó leszármazás igazo­lását (Ügy wan! Ügy van! balfelől.) mert akkor ki kell mondani, hogy mindenki zsidó­nak tekintendő, akinek csak egy zsidó őse is van, mert hiszen ebben az esetben is lehetsé­ges, hogy valamelyik utódjában vissza fog ütni a zsidó faji jelleg. A magam neszéről azonban természetesen egészen feleslegesnek tartom, hogy ilyen ritka speciális esetekre törvényt szabjunk s ezt még akkor is szük­ségtelennek tartanám, ha magamévá^ tehetném azt a felfogást, nnintha egyes egyéneknek a zsidó fajba való reverziója ártalmas lenne. Rendszerint azonban a fajkeveredés eseté­ben a faji tulajdonságok is keverednek. A ter­mészet maga dolgozik itt a fajok tökéletesí­tésén. Ha valamely nemzetben bizonyos képes­ségek nincsenek kellően kifejlődve, akkor rendszerint kívülről hatolnak be abba a nem­zetbe olyan elemek, amelyek ezekkel a saját­ságokkal rendelkeznek és a kettő összekevere­déséből (keletkezik azután egy többoldalú és tökéletesebb népi egyéniség. Ha például egy nép békés természetű és a katonai hajlandóságok teljesen hiányoznak belőle, akkor egészen biztosan akad szomszé­dai között olyan, amely azokkal a képességek­kel nagyobb mértékben rendelkezik s ez az­után bejön az országba és a kettőiből lesz va­lami tökéletesebb fajkeverék. Ugyanez meg­fordítva is számtalanszor megtörtént. Egy ka­tonai erényeken bővelkedő nép, amely azonban nem érez különösebb! kedvet a íöldmívelésre vagy a pásztorkodásra, mindig szívesen látta az ilyen foglalkozásokra különös képességgel és hajlandósággal bíró idegen elemek bevándor­lását az országba s azután a két faj összekeve­redéséből ebben az esetben is egy tökéletesebb nemzeti egyéniség forrt ki. Talán a zsidóságnak a normális mértéken túl való elterjedése Magyarországon szintén csak egyik következménye annak, hogy a gaz­dasági képesség, az üzleti szellem a magyarság régebbi generációiban nem volt olyan teljes­ségben kifejlődve. Nem tudom, szerecsés dolog-e ezt a fejlődést megakasztani, amely a zsidó tö­redéknek a nagy magyar néppel való összekeve­redésétől áll elő? Nem tudom, nem teremtünk-e inkább olyan magyar középosztályt, amely vi­lággazdasági versenyben is meg tudja állani a helyét, ha a zsidósággal való fajkeveredést nem nehezítjük meg, — hiszen ezek az esetek úgyis mindig csak kivételesek lesznek — mintha erő­szakosan megakadályozni törekszünk azt. Mindehhez hozzájárul azután, hogy már a törvény által előírt kvalifikáció, a nagyszülő nem zsidó voltának kimutatása is szerfelett ne­héz és sokszor leküzdhetetlen nehézségbe ütkö­zik a mi viszonyaink között. E tekintetben ta­pasztalatok alapján tudok beszélni, mert vol­tam olyan helyzetben, hogy ilyen adatok után kutatnom kellett. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Már Magyarországon, sőt még Budapesten is egyes esetekben lehetetlen egy száz évvel ez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom