Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-378
220 Az országgyűlés képviselőházának 378 ülése 1939 március 8-án, szerdán. e tekintetben tárgyalások folynak a minisztériumban és talán szolgálatot teszek, ha egy pár gyakorlati gondolatot felvetek a miniszter úr előtt. Elsősorban kérem a kiskereskedők bevonását ebbe az üzletbe. Ma ez nem veszedelmes, ma az állatértékesítésnél súly szerint meg van állapítva ímánden egyes állatikategóriának ára, azt ellenőrizni lehet, be kell mutatni és be kell igazolni, hogy azt az árat a kisgazda vagy a hizlaló százszázalékig megkapta-e. Itt tehát nem lehet kiuzsorázásról szó. Azonkívül ezek a kiskereskedők jobban ismerik az embereket, a berakásnál és mindenféleképpen jobban el tudnak járni, mint egy adminisztráló szövetkezét, mert hiszen ma ezeknél az üzleteknél a nyereség nem pénzben van megállapítva. 12% calot lehet számítani, ez a 12% calo különben fele a ténylegesnek és még kedvezőbb a helyzet, ha a berakást a kereskedő helyesen és szakértelemmel végezteti. így ezek a kisemberek, akiknek önállósításáról mindig beszélünk, bizonyos kezdő sebességet szerezhetnek. Szükség lesz ezekre az emberekre akkor is, amikor az egykéz-értékesítés megszűnik, amikor a szövetkezeteknél a bizományi értékesítésre megyünk át. Ezek nagyon jól lesznek használhatók az összeszedésre és a közvetítő kereskedelemben Szükséges az elosztás bejelentésének valamiféleképpen való megállapítása, hogy az elosztás hiteles adatok alapján történjék, ne lehessen azzal — bocsánat a kifejezésért — csalni. Most azt kell mondanom, — bocsánat, hogy előre meg is mondom, mit fognak mondani —r azzal fognak válaszolni, hogy erre rendkívül nagy adminisztráció kell. Kell, az kétségtelen, a községi elöljáróságon kell igazolni és ott kell nyilvántartani, hogy kinek mennyi állata van annak elbírálására, hogy abból mennyit lehet kivitelre felvenni. Felhívom a figyelmet arra, hogy vannak a falvakban ezek a szerencsétlen szociális titkárok. Méltóztassék egyszer már ezeket a ruBrikázástól elvonni. Ne azt állapítsák meg, hogy van-e nyomorúság, hanem próbáljunk a nyomorúságon valamiképpen segíteni. (Helyeslés jobb felől.) Ha ezeket a titkárokat a túlterhelt jegyzőknek; alárendeljük és azok megszerveznék a termelés értékesítését, sokkal tovább jutnánk. Ezeknek még a felügyelőjük is rendelkezésre áll, hiszen minden főispán mellett van egy jó 500 pengő havi fizetéssel dotált — szociális főtitkárnak nevezett — úr, akit erre sokkal jobban fel lehetne használni, mint arra, hogy megállapítsa azt, amit mindenki tud Az álszövetkezeti üzletmenetet kérem a legszigorúbban átvizsgálni, nemcsak politikai célok tekintetében, hanem tőkéjük tekintetében is, mert ha valamelyik ilyen »Bátorság«, »Eke« vagy »Aranykalász« szövetkezet megbukik, nem a »Bátorság«, az »Aranykalász«, illetőleg ez a szóbanforgó szövetkezet bukik meg, hanem általában a »szövetkezet« bukik meg, ha pedig a szövetkezet megbukik, abból a Hangyának és a többi szövetkezetnek sokkal nagyobb kára van, mint haszna lehetne abból, hogy eltűnik egy versenytársa. A belföldi értékesítés megszervezendő. Ha premizálnánk a kivitelt, abból talán lehetne olyan alapot teremteni, amelyből azután azoknak a kisembereknek belföldön értékesíthető állatait premizálhatnék, hogy ha imár ezek exportra nem is kerülhetnek, idebent a tulajdonosok valamivel jobban értékesíthették álla ! taikat. Intervenciós vásárlással például konzervkészítés céljára kellene vásárolni a törpebirtokosoknak a kiviteli kontingensi súlyon alul maradó gyöngébbminőségű állatait. Ezek talán konzervnek jobban megfelelnének és a kisembereken is segíthetnének. Azt is meg lehetne tenni, hogy a nyári idény alatt, amikor alig van kivitelre hizlalt állat, azoknak a gazdáknak, akik ilyenkor készítik elő állataikat, valami prémiumot adnánk, akkor ezzel a prémiummal mindenesetre megsegítenénk őket, a gazdákat elvonnánk attól a túlzott kínálattól, amely ilyenkor tél végén tömegesen jelentkezik. Ez méltányos is lenne, mert tudvalevő, hogy a nyári hizlalás több okból kockázatosabb is és èz a segítség a nyári hizlalás kockázatát kiegyenlítené. Nagyon jól tudom, hogy a földmívelésügyi miniszter úr minderről tud, azt is tudom, hogy körülbelül mit fog válaszolni, de nagyon kérem, hogy ezeknek a hizlaló gazdáknak érdekében, a kiviteli kontingensek igazságosabb elosztása céljából méltóztassék megtenni minden intézkedést. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Mivel ugyanebben a tárgyban még egy interpelláció van a mai napon bejegyezve, tisztelettel kérném, hogy annak a másik interpellációnak elhangzása után adhassam meg válaszomat. (Helyeslés.) Elnök: Következik ifj. Balogh István képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat,.hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Interpelláció a Magyar Nemzeti Szocialista Mozgalom alkotmányos úton való szervezésének akadályozása tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az alkotmány tszteletbentartása mellett szervezkedő vidéki csoportjainkat a párthelyiség létesítésétől alaptalan, vagy mesterségesen támasztott okkal, illetve váddal utasítják el főszolgabírói 1 ? 2. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Szendehelyen pángermán agitációval gyanúsítják pártomat. Gután a csendőr megfenyegette Horváth korcsmárost, hogy ha a helyiséget átengedi a párt céljára, a korcsma engedélyét elveszti. Bognár Gergely gutái plébános a templomi prédikációban oda nem illően támadja a párt tagjait, akik elidegenednek a templom látogatásától. Hajlandó-e a belügyminiszter úr, alkotmányos alapon állva, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt törvényes szervezkedésének jogát biztosítani és az előadott sérelmeket orvosolni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Balogh István: T. Képviselőház! Az az egyenlőtlen bánásmód, amelyben a belügyi főhatóság a Nemzeti Szocialista Párttal bánik, késztetett arra, hogy a Ház elé hozzam azt, hogy a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak alkotmányos úton való szervezkedését miképpen gátolja meg maga a belügyminiszter ár intézkedéseivel, továbbá meggátolják a főszolgabírák, a jegyzők és egyéb belügyi hatóságok. Aimiikor a kormány különböző átalakulásainál a kormánypártból alakult politikai párt
