Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

214 Az országgyűlés képviselőházának 37< nincsen fejlődés és a magyar fajtának nincsen jövője. (Meizler Károly: Majd jön a választás!) ' Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott választ tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Mielőtt a következő interpellációra rátérnék, bejelentem, bogy Matolcsy képviselő úr második interpellációjára halasztást adtam. Következik Mózes Sándor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a Kiskőrösi Népkör felfüggesztése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak a Kiskőrösi Népkör működésének felfüggesztéséről? 2. Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a Népkör működését újból megkezdhesse?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház!-Az egyesülési és gyülekezési jog terén az utóbbi időben igen furcsa rendelkezések látnak napvilágot. A vidéken olyan régi egyesületek működését függesztik fel a közigazgatási hatóságok, amelyek több mint 50 év óta kifogástalanul teljesítették működésüket. OEJz történt a múlt héten a Kiskőrösi Népkörrel is, amely 1885-ben kezdte meg működését. A Kiskőrösi Népkör tagjai az OsztrákMagyar Monarchia kötelékének fennállása alatt állandóan 48-as Kossuth-párti hívek voltak, állandóan jó magyar ellenzéki álláspontot foglaltak el és a háború után sem fordult elő soha, hogy politikai, társadalmi működésüket kifogásolták volna. Mégis a múlt kedden telefonjelentést kaptam arról, hogy a kiskőrösi főszolgabíró — valamilyen alaptalan feljelentés folytán — a Kiskőrösi Népkör működését a vizsgálat tartamára felfüggesztette. Azonnal eljártam Pest vármegye főispánjánál és érdeklődtem aziránt, vájjon tudomása van-e a Kiskőrösi Népkör beszüntetéséről. Semmiféle tudomása nem volt róla. Elmentem a főszolgabírói hivatalba, megnéztem a vizsgálati jegyzőkönyvet és kerestem azokat a tényeket, amelyek alapján állítólag szükség volt arra, hogy egy ilyen régi idő óta kifogástalanul működő társadalmi egyesületet, amelynek célja az, hogy a népet gazdasági és kulturális téren oktassa és magasabb kulturális, szociális és gazdasági színvonalra felemelje, minden alapos ok nélkül felfüggesztettek. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint többek közt olyan kifogások merültek fel, hogy én, mint a Népkör elnöke, nem írtam alá az 50 pengő összegen aluli utalványozásokat. Kifogásolták továbbá, hogy bár az alapszabályok értelmében a pénztárban csak 50 pengő készpénznek szabad lennie, mégis az egész 160 pengőt a pénztárban tartották. De ennek az volt az oka, hogy adósságot kellett törlesztenünk és nem akartuk a pénzt felesleges munkával a takarékpénztárba betenni és onnan kivinni, mert hiszen a következő héten kellett volna a Sárközi Takarékpénztárnál fennálló körülbelül 150 pengős tartozásunkat törleszteni. Itt tehát nem az a hiba, hogy a pénz elsikkadt, vagy hiányzott volna, mert azt kifogástalanul megtalálták a Népkör pénztárában. (Meizler Károly: Kezdődik a választás! — Zaj.) Ezek az intézkedések, amelyek nem történnek kellő tapintattal az egyesületeket illetőleg, nem jó véleményt szülnek a nép körében. . ülése 1939 március 8-án, szerdán. Nagyon sajnálom, hogy a belügyminiszter úr vagy helyettese nincsen jelen s így választ nem kapván, nem nyugtathatom meg a Népkörnek, Kiskőrös legnagyobb társadalmi egyesületének tagjait. Ma tehát nem kaphatok határozott választ arra, (Hubay Kálmán: Nem is fogsz!) vájjon a Kiskőrösi Népkör tagjainak, akik már ötvenháromszor megünnepelték március 15-ét a Népkörben, megadják-e a módot arra, hogy most, az ötvennegyedik esztendőben, tehát egy hét múlva újra megünnepelhessék március 15-ét, a magyar szabadságharc és a magyar nép felszabadításának ünnepét? Arra kérem a belügyminiszter urat, szíveskedjék azonnal intézkedni a vizsgálat haladéktalan megszüntetése iránt, tekintetei arra, hogy a vizsgálatnak semmiféle alapja sincsen és szíveskedjék intézkedni egyúttal abban az irányban is, hogy a kiskőrösi Népkör a működését azonnal megkezdhesse. Abban a reményében, hogy ez tényleg tneg fog történni, bizalommal várom a belügyminiszter úr azonnali intézkedését. (Helyeslés. — Horváth Zoltán: Ez a Magyar Élet Mozgalom! Lépj ki belőle! Minek léptél be?) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Dinnyés Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a budapesti székesfővárosi árvaszéknél folyó vizsgálatok tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a budapesti székesfővárosi árvaszéknél elrendelt vizsgálatok hiányosak? Van-e tudomása a belügyiminiszter úrnak továbbá arról, hogy az elrendelt vizsgálatok között nem szerepel ifj. Rónay György árvaszéki ügye, — akinek 1200 holdas tehermentes birtoka semmisült meg tízesztendős árvaszéki kezelés alatt — s nem szerepel kiskorú Lánczy Mária és az elmebeteg Jakabffy Benjámin pénzének kihelyezési ügye sem? Hajlandó-e a belügyminiszter úr, mint felügyeleti hatóság a fegyelmi és ügyészi vizsgálatokat a fentebb említett ügyekre is elrendelni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A Budapest székesfővárosi árvaszéknél folyó vizsgálatok kiterjesztése tárgyában jegyeztem be interpellációmat. Tekintettel arra, hogy az interpellációm tárgyát képező törvénytelenségek, rémségek és gazságok felsorolására nem elegendő a rendelkezésemre álló negyedóra, már elöljáróban tisztelettel kérem a, t. Házat, hogy beszédidőmet negyedórával meghosszabbítani szíveskedjék. Elnök Méltóztatnak a kért negyedórás meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Budapest székesfőváros működése ellen már évekkel ezelőtt, körülbelül 10 esztendő óta állandó kifogások merültek fel abban a tekintetben, hogy a székesfőváros árvaszékénél az árvák odautalt pénzével hűtlenül sáfárkodtak, az árvák pénzét elsikkasztották,, az árvákat kifosztották. Amikor nagykorúak lesznek az árvák, nagyrészük egy krajcárt sémi kap, de még elszámo( lást sem adnak nekik. Ezeknek az árvaszéken