Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

212 Az országgyűlés képviselőházának 378. tehát újra arra kérem a iminiszter urat: teremtsen tiszta helyzetet, mutasson számunkra egészen félreértethetetlenül világos utat, hogy a magyar földkérdés többé ©1 ne sikkadhasson és annak radikális megoldása következzék. Amikor még e törvényjavaslat sem kerül a bizottság elé, ugyanakkor mi izgatottan várjuk a további ide vonatkozó törvényjavaslatokat. Hogy egyebet ne mondjak, a házhelykérdés megoldását és — amiről Takács igen t. képviselőtársam az előbb szólott — a falusi kislakásépítő akció sürgős megindítását. (Ugy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen ebben az országban az elmúlt húsz év alatt, amióta a .házhelyakciót lebonyolították, immár 15 új generáció nőtt fel, házasság útján évenkint közel 50.000 új család keletkezik a falun és ezek nem tudnak fejlődni, mert a falu alá, egészen a templom kapujáig, vagy a községháza ajtajáig nyúlnak be a hitbizományi birtokok, (Farkas István: A temető árkáig!) •amelyek soha meg nem mozdíthatók a jelenlegi jogi állapot mellett. Mi tehát a beterjesztett kisbérleti javaslat mellett még egész seregét várjuk ezeknek a törvényjavaslatoknak, de azt kell tapasztalnunk, hogy itt is valami zavaró körülmény van, a másik oldalon pedig a felsőházban megnyugtatást kapunk egy hároméves tanulmány lefolytatására vonatkozólag. Ha az ember végigolvassa azokat a régi tanulmányokat, amelyeket éppen Darányi Ignác vezetésével végeztek, akkor látja, hogy olyan tökéletesen ki van már dolgozva ez a kérdés, hogy ennek további vizsgálata csak időnyerés vagy időhúzás, de a kérdésnek nem komoly és nem végleges rendezése. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a sz

y

élsőbaloldalon.) T. Ház! Aggodalommal tölt el az, hogy az egyik oldalon ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását ilyen módon késleltetik, a másik oldalon pedig ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a

1 nagybirtokosság, különösen a zsidó nagybirtokosság már menekül a még be nem terjesztett és meg sem szavazott törvényjavaslat elől. Szeretnék megnyugtatást kapni a miniszter úrtól arra nézve, hogy az ilyen menekülő nagybirtokosok nem fognak-e valóban kibújni a törvény intézkedései alól. Tessék meghallgatni a következő esetet. Itt van a Györgyei, azelőtt Taffler nevű zsidó birtokom család, amelvnek a kezén 6000 hold van. (Malasits Géza: Pesten 41 háza!) A család egyik tagjának, Györgyei Adolfnak 1500 katasztrális hold földje van. Ebből 976 katasztrális hold szántóföld. A javaslat még be sincs terjesztve, de Györgyei Adolf még a tél folyamán 500 holdon felüli szántóterületet gyümölcsössel és akácoserdővel telepített be. hogy meneküljön aiz elől >% törvény elől, amelyet hozni kívánunk és amely még a messze homályban késik. Ennek a Györgyei Adolf úrnak egy pillanatig sem fáj az, hogy a falu határában 500 holdon nincsen vetés és aratás, (Dinnyés Lajos: Koburgnak sem fáj!) mert itt Pesten ott van a háta mögött a Deutseh-féle malátagyár "okmillió pengős évi forgalommal és jövedelemmel; erről a birtokról nyolc cselédet már elbocsátottak és bizonyára kevesebb lesz az aratóbandák és a munkások száima. akik ezen a birtokon eddig megéltek. Ä falu proletarizálódásának útja ez a lassú és nem kielégítő birtokpolitika. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. ülése 1939 március 8-án, szerdán. Matolcsy Mátyás: Kérek tíz perc meghoszszabbítást. Elnök; Méltóztanak a kért meghosszabbítást megadni % (Igen!) A Ház a kért hosszabbítást megadja. Matolcsy Mátyás: T. Ház! De nem ez az egyedüli birtok, amellyel kapcsolatban /lyen megbotránkoztató, visszaélésnek minősíthető meneküléssel állunk szemben. Tessék elképzelni e mellett a falu lelkivilágát, amikor az egyik oldalon azt látja, hogy harcolunk a földkérdés megoldásáért, a másik oldalon pedig azt veszi észre, hogy ugyanakkor óriási területű szántóföldeket erdősítenek be az orra előtt és jól tudja, hogy ezeket a birtokokat neim lehet igénybevenni, mert Magyarországon a legnehezebb dolog véderdőt igénybevenni s azt soha nem lehet felszabadítani. (Ugy van! Ügy van! a bál- és a szélsőbáloldalon.) lyen helyzetben^ él tehát a falu népe, amikor itt a zsidó törvényjavaslatról beszelünk: kenyerétől fosztják meg 'és a legsúlyosabb lelki depresszióba taszítják a magyarságot. Györgyei-Taffler úr esete azonban távolról sem egyedülálló. Ott van Roburg pus^tavacsi birtokának erdősítési ügye. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ma már köztudomású dolog, — és maga a kormánypárt lapja, az Uj Magyarság hozott annakidején színes ' riportokat arról — hogy Kóburg 5000 hold kitűnő rozstermő területet érdesített be,'(Dinynyés Lajos: A legnagyobb törvénytelenség és gazság!) ami a falu visszafejlődését és pusztulását vonta maga után. Az már csak a magyar földikérdés rendezetlenségére jelemző eset, hogy Dinnyés képviselőtársam interpellációjára mindezideig még nem érkezett válasz ebben a kérdésben. (Dinnyés Lajos: Nem is válaszolnak rá! Visszasorvasztják a falut!) Az egyik oldalon azt látjuk, — nagyon jól tudom, hogy ez nem a miniszter úr gyengesége, hanem a szörnyű akadályok, amelyek tornyosulnak, fékezik ennek a kérdésnek komoly megoldását — hogy ugyanakkor, amikor erről beszélünik, változatlanul itt mered elénk a hitbizományi birtokoknak 823.000 holdas komplexuma, változatlanul itt mered elénk az 509.000 holdnyi zsidótulajdonban lévő birtokterület, változatlanul itt van a 157.000 holdas nagy részvénytársasági zsidóbirtokok területe, a másik oldalon pedig a magyar nép fejlődésének és pusztulásának az útja, amely a magyarság előtt áll. Azért emlegetem ezt fel, hogy világos legyen előttünk, hogy ebben a kérdésben radikális,. sürgős, gyors megoldásokat kell hoznunk, mert ne felejtse el senki, hogy a magyar élet két nagy kérdésének, t a zsidókérdésnek és a földkérdésnek megoldása közül a földkérdés elsikkadása a másikat semmi értékűre szállítja le. Ez alaptétel, amelyet soha figyelmen kívül hagyni nem szabad. Legyen szabad egy másik szomorú esetet felhoznom és a miniszter úr konkrét intézkedését kérnem, bár igaz, hogy ezt az interpellációs szövegbe nem írhattam bele, mert hiszen akkor az esetek egész hosszú sorát írhattam volna be. Itt van Pest megyében a Friedmannféle volt hadseregszállító zsidónak a birtokba, amelyből nagy kínnal hosszas verekedés után 220 holdat telepítési célokra az állam átvett; az állam kezére jutott, mert Friedmann úr végre meghalt. Ennek a birtoknak a, helvzete, rendezetlensége egyenesen szembetűnő. Felolvasok egy táviratot, amelyet tegnap kantám és kérem a miniszter urat a lehető legsürgősebb intézkedésre (olvassa): »Ötvennyolc törpe-