Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-377
182 Az országgyűlés képviselőházának 377, Nem kell ahhoz gyűlölet, hogy ezeket megállapítsuk (Bródy Ernő: Hanem szeretet!) és nincs is bennünk a gyűlöletnek egy szikrája sem, amikor segíteni akarunk. De van kötelességérzet és lelkiismeret, amely nem hagy nyugodni bennünket. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Rupert Rezső: Mi lesz a kétmillió földnélküli proletárral?) Elnök: Csendet kérek! Rupert képviselő urat állandó közbeszólásaiért rendreutasítom. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Nem hagy nyugodni bennünket a magyar gazdák, a magyar földmunkások gondterhes tekintete és a magyar millióknak már sokszor reménytelen élete. (Gr. Apponyi György: Ez fog rajtuk segíteni?) Nem hagy nyugodni annak a látása, hogy tehetséges magyar parasztifjak nem emelkedhetnek fel a magyar középosztályba, mert nincs hely számukra itt. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől.) Nem hagy nyugodni annak látása, hogy egyes vidékeken a szegénység miatt elcsenevészedik a népünk. Szebb és jobb magyar jövőt akarunk nekik adni és tudjuk, hogy ezt csak magyar lélekkel, magyar hittel, magyar önfeláldozással és magyar testvéreink iránti magyar szeretettel lehet megcsinálni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Gr. Apponyi György: Nem pedig beszivárgott árjákkal!) Efelé egy lépés ez a törvényjavaslat is. T. Ház! Megvallom, nehéz a javaslat ellenzőivel vitába bocsátkoznunk, mert ők nemcsak azt nem akarják megérteni, hogy történelmi szükségszerűség vezetett ehhez a javaslathoz, hanem érveléseikben elvesztik a kapcsolatot a való tényekkel és szélsőséges szuperlativuszok talajára tévedve lehetetlenné teszik a józan, reális érvek kölcsönös kicserélését. Csak néhány példára; fogok utalni a vitából ennek igazolására. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Peyer t. képviselőtársam például azt mondja, hogy az egész javaslat célja az«, hogy néhány színész, aki irigyelte a magyar zsidó színész helyét, álláshoz jusson, hogy néhány újságíró, akinek nem. volt állása, a zsidók helyett elhelyezkedjék a sajtóban, hogy néhány ügyvéd megkapja a zsidló ügyvédek klientéláját. Mások azt mondják: miről van szól 15.000—lS.OtOiO keresztény ifjú elhelyezéséről'! Ez a javaslat egész célja szerintük. Amikor azonban azt mondják, hogy, ismétlem, 15.000—18.000 ifjú elhelyezéséről van szó, ugyanakkor azt is mondják, hogy nyolcvanezren fogják elveszteni állásukat a javaslat által. (Derültség jobbfelől. — Rupert Rezső: Ez így is van!) Amikor pedig egy nagyon túlzó és fantasztikus számmal azt mondják, hogy nyolcvanezren lesznek állás nélkül, ugyanakkor beszédeikben és újságcikkeikben állandóan arról szólnak és írnak, hogy százezrek, sokszázezer szerencsétlen ember fog éhenhalni a javaslat folytán. (Rupert Rezső: Családokról van szó! — Ellenmondások jobbfelől) T. Ház! Más túlzásokat is hallunk azonban t. képviselőtársaim részéről. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Fábián Béla t. képviselőtársam például azt mondja, hogy a zsidóságnak, a zsidó kereskedelemnek és iparnak lehet köszönni, hogy Budapest megmagyarosodott. (Derültség a jobboldalon. — Fábián Béla: így van!) Ennél túlzóbb és egyoldalúbb megállapítást alig hallottam. Hát nem volt Nemzeti Színház Budapesten? (Fábián Béla: Tessék megnézni, hogy kik adakoztak rá!) nem ülése 1939 március 7-én, kedden. voltak annak kiváló tagjai, akiknek szájából az édes magyar szó hibátlanul folyt, nem úgy, mint ma sok színész ajkáról? (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nem volt Népszínházunk, amelynek darabjait szintén nem zsidók irták és nem zsidók játszották? Nem volt Blaha Lujzánk, akinek kedvéért itt Budapesten minden bizonnyal százezrek tanultak meg magyarul? (Bródy Ernő: Blaha Lujza a mienk is volt! — Rupert Rezső: Nem lehet kisajátítani!) Nem volt törvényhozásunk, amely 1867 óta itt működött Budapesten, nem voltak bíróságaink, egyetemünk és iskoláink? 1 Lehet azt mondani, hogy kizárólag a zsidó kereskedelem magyarosította meg Budapestet? (Fábián Béla: Pedig így van!) Nem kell-e megállapítanunk, hogy a zsidók a magyar nyelvet itt Budapesten kerékbe törték, hogy a jó magyar nyelvnek ezért már a nyomait is alig találjuk ősi magyar családokból származó gyermekek ajkán is, hogy zsidó hatás alatt elfelejtik a tiszta magyar szót? (Vázsonyi János: Budakeszin nagyon szépen beszélnek! — Rupert Rezső: Budakeszin, Budaörsön szépen beszélnek, mégsem bántják őket; mégis jó magyarok lehetnek!) T. Ház! T. képviselőtársaim azonban a statisztika terén is rettenetes túlzásokba mennek. Rupert Rezső képviselőtársam különvéle ményt adott be a bizottsági tárgyalás során s ebben a különvéleményben és azután felszólalásában is azt mondja: rettenetes dolog az, hogy ez a javaslat zsidókat termel ki és 600.000 zsidóból 1,200.000-et csinál. (Rupert Rezső: Pinezich István is ezt mondotta a bizottságban! Olvassa el!) T. képviselőtársaim, minden hivatalos és nemhivatalos közleményben, amely a zsidóság számáról szól, megállapítható, hogy a csonkamagyarországi zsidók száma, csak az izraelita hitfelekezetet véve, az 1930. évi népszámlálás szerint 444.567 volt. Ez a szám azóta a természetes szaporodás, illetőleg fogyás, továbbá a kikeresztelkedések és kivándorlások folytán 20—25.000-rel csökkent, viszont a vallásilag zsidók száma az északi területen, amelyet most kaptunk vissza, 80.000-rel nőtt meg, úgyhogy az izraelita vallású zsidóság mai száma semmiesetre sem tehető többre a mai egész Magyarország területén 500.000-nél. Az új zsidótörvényj avaslat ezekből is kivesz bizonyos rétegeket, akiket a törvényjavaslat az alkalmazások szempontjából nem tekint zsidóknak. Hozzájön azonban ehhez a számhoz a kikeresztelkedett zsidóság és a (keresztényzsidó házasságból születettek egyrésze. Ezek száma azonban a legtávolabbról sem kétszerezheti meg a zsidóság előbb említett iszámát, mint ahogyan azt Rupert képviselő úr állította (Rupert Rezső: Kimutatta már Kovács Alajos!), mert ezek száma Kovács Alajos szerint összesen nem tesz ki többet 48—50.000-nél. Ezeket az adatokat egybevéve, a felvidéki terület 80.000-nyi zsidóságát is beleszámítva, a legmagasabb számítással úgy állapítja meg Kovács Alajos, hogy 550.000-re lehet tenni azok számát, akik a mai Magyarország területén a javaslat értelmében zsidónak lesznek tekintendők. Hát hol vagyunk Rupert Rezső képviselőtársam 1,200.000-es számától? (Rupert Rezső: Pinezich is ezt mondotta!) Engedelmet kérek, Pinezioh István nem statisztikus, Kovács Alajos mégis jobban tudja. (Derültség jobbfelől. — Rupert Rezső: Kovács Alajos sem tudott válaszolni az én kimutatásaimra semmit!)
