Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-375

Az országgyűlés képviselőházának 375. mondottam, hogy a szakegyletben zsidók tanították!) T. Ház! Több felszólaló felvetette a bizottságban azt a kérdést, hogy mit csináljanak ezek a szegény zsidók, akiket ezekből az állásokból kiemelnek. Hát kérdezem, miért nem mehetnének el a zsidók is az erős fizikai munkára. (Vázsonyi János: Mert munkanélküliség van ott is!) Hiszen látok közöttük olyan kifejlett atlétákat, mint akárhány keresztény embert; hát nem volnának ők alkalmasak fizikai munkára, vagy kubikus munkára? Azok között a szegény szegvári kubikusok között nem tudná az a hatalmas, erős, kifejlett zsidó is az 50 vagy 80 kilós talicskát eltolni, vagy pedig napszámos munkába állani? Hiszen éppen azt látom a Nemzeti Újság mai kimutatásából, hogy szolgai munkánál, napszámos munkánál, nehéz fizikai munkánál O'l százalékos arányban vannak a zsidók. Hát kérdezem, nincs-e itt is hely a számukra? Ne keressék azonban mindig az élet napos oldalát, tessék nekik is odaállni az élet árnyas oldalára is és engedjék meg a keresztény magyarságnak is, hogy a napos oldalon is kissé sütkérezzék. (Vázsonyi János: A főispáni, alispáni és szolgabírói hivatalokat ne keressük! Igaza van!) T. Ház! Hogy a zsidók mennyire kijátszották az első zsidótörvényt,, ahol még enyhe intézkedések voltak, ezt mutatja Kulcsár kormánybiztos úrnak az a jelentése, hogy megvizsgáltatott 127 vállalat abból a szempontból, hogy mennyire feleltek meg az első zsidótörvény rendelkezéseinek, amikor — mondom — még keveset követeltek a vállalatoktól, amikor tehát talán könnyebben tudtak volna megfelelni a törvény rendelkezéseinek. A 127 vállalat közül egyetlen egy volt olyan, amely rendesen, pontosan jelentette be és vallotta be a helyzetet, 126 pedig csalással. (Fábián Béla: Szó sem igaz belőle! — Esztergályos János: Mind zsidóvállalat volt?) Volt vállalat, mélyen t. képviselő úr, magam is ismertem vállalatot, ahol 100 tisztviselő közül három volt keresztény, és 97 zsidó. (Hamerli József: Azok is hivatalszolgák voltak!) Helyesnek tetszik ezt tartani? (Buchinger Manó: A bejelentésről van szó!) T. Haz! Nagyon örülök, hogy itt van az iparügyi miniszter úr, mert a munkaalkalmak megteremtése érdekében kívánok hozzá kérdést intézni. Éppen e törvényjavaslat átmeneti ideje miatt szükségesnek tartom, hogy a megbénult, a tudatosan megbénított és erősen szabotált gazdasági életbe vérkeringést vigyünk bele és a közületek, a kormányzat, még ha áldozatok árán is, igenis, gondoskodjék erről. Gondoskodni kell elsősorban a házadómentesség kiterjesztéséről. Ezt egyéb közgazdasági szempontok is kívánják, eltekintve a zsidókérdéstől, a zsidótörvény hatásaitól. (Petrovácz Gyula: A pénzügyminiszter úrhoz tartozik!)-Igen, a pénzügyminiszter úrhoz tartozik, de hiszen éppen szombaton fogunk (hozzá 'menni ebben az ügybenAdómentességet kell, hogy kapjanak mindazok az új épületek, a város bármely részén épüljenek is, amelyek már előre biztosítják az olcsóbérű kislakásokat és amíg ez a feltétel fennáll, addigra mentességet, illetőleg a kedvezményt biztosítani kell a számukra. Vannak azután bizonyos városrészek, mint például a hídfőkörnyék, továbbá azok a helyek, ahol a szabályozástól kiálló házak vannak, ott az építtetőknek megfelelő kedvezményt és olcsó termelési hitelt kell nyújtani. Ugy tudom, hogy például a székese 1939 március 2-án, csütörtökön. 111 kesfőváros ilyen építkezést bonyolít le 4%-os hitellel és 5'75%-os amortizációval. Ha ilyen hitelt magánosok is megkapnának, akkor sokkal erősebb lenne itt a munka üteme. T. Ház! Alig egy-két éven belül az üres lakások száma tízezerről lecsökkent háromezer néhány százra. Ez azt mutatja, hogy nincs meg a kellő költözködési lehetőség és főleg kislakásokban mutatkozik hiány. Am úgy is nagyon sok helyen egészségtelen, a higiéniát nélkülöző lakásokban laknak az emberek. Ezen a téren tehát a kormányzatnak a legnagyobb áldozatkészséget kell mutatnia és az építkezést a legerősebb és leggyorsabb tempóban meg kell indítani, mert ha az építkezés megindulhat, akkor azzal kapcsolatosan mintegy 20—25 iparág foglalkozást és munkalehetőséget kap. (Vázsonyi János: Mennyi az üres üzlethelyiség?) Köztudomású, hogy a székesfőváros háromezer lakást épít, de nem tudom, mikor lehet az építkezést megkezdeni, pedig sürgős szükség volna arra, hogy még tavasszal induljon meg a munka. Az állam az Orbánhegyi-úton ezer lakást épít, amit még a kormányzó úr 10 éves jubileuma alkalmából törvénnyel határozott el a parlament. Ezzel kapcsolatban arra kérem a miniszter urat, hasson oda, hogy ez az építkezés is minél előbb meginduljon. T. Ház! Örömmel olvastaim az utóbbi ^napokban, hogy az árkormánybiztos úr leszállította a mezőgazdaságban használt iparig cikkek árát, még pedig átlagban 20 százalékkal szállította le. Nem tudom, hogy egy év alatt milyen forgalmat bonyolítanak le az ilyen mezőgazdasági iparcikkekben, de úgy gondolom, hogy lebonyolítanak legalább 10 m'llió 'pengős forgalmat, ha ez így van, akkor már mindjárt ezzel az intézkedéssel kétmillió pengői takarítanak még a gazdasági iparcikkek fogyasztói. Szeretném, ha ez a rendelkezés az össze« iparcikkekre kiterjedne, mert lehetetlenség az, mélyen t. Ház, hogy egyes szakmákban még mindig tetszés szerint; diktálhassák a r.yersanyagok és félkészgyártmin y ok árát. A kisiparosság azért nem tud versenyképes lenni, mert nagyon sokszor azzal a gyárral kell versenyeznie, amely előállítja azt a nyersanyagot vagy pedig azt a félkészárut, amelyből az az ipari munka készül. (Rassay Károly: Az érsekújvári Bata-gyár mint kisiparos! Szóljon hozzá! — Vázsonyi János: A Ci'kta!) Hogyan jusson akkor az a kisiparos megrendeléshez, ha nem versenyképes? Vannak azután olyan panaszok, amelyeket már az említett nagygyűlésen is felhoztak és amelyeket, ha utánanézne az ember, több szakmában is megtalálna. Konkrét panasszal is jöttek hozzám,, nevezetesen azzal, hogy a csempe-kartel, amely csak három éve alakult meg, olyan dolgot niűvel itt Budapesten, amit egy percig sem szabad tovább tűrni, 47 iparos van az ipartestületben és a 47 csempeiparos közül 33 zsidó és 14 keresztény. Ez is jellemző a közgazdasági élet helyzetére. Ezek az iparosok most összeálltak és megállapodtak abban, hogy kartelt alakítanak, a kartel pedig szoros és mindenkire nézve kötelező. Minthogy három gyárnál, — a Draschenál, a budapesti Zsolnaynál és a Nagybátonyinál — szerezhetik be anyagukat, a csempét, mindegyik gyárral megállapodtak, hogy a rendes piaci áron felül a csempéért négyzetméterenkint két pengőt tartoznak befizetni a kartelegyezmények szerint. Mivel Budapesten és 20 kilométeres körzetben a múlt évben 150.000 négyzetméter csempe készült el, könnyen megállapítható,