Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

Az országgyűlés, képviselőházának 37U* évi február hó 27-én. Rátz Kálmán s. k., or­szággyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rátz Kálmán: T. Ház! A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista-mozgalmat felosz­latták. Ennek részleteivel nem kívánok most foglalkozni, hiszen ez mindjárt szőnyegre fog kerülni. Teljes őszinteséggel és nyíltsággal ki­mondom, hogy amikor ez megtörtént, mi, akik ennek a hatalmas mozgalomnak tagjai vol­tunk, természetesen nem gondolhattunk arra, hogy ezentúl ki vagyunk zárva a politikai élet­ből. Mi erre okot nem szolgáltattunk; sem a feloszlatásra, sem arra, hogy személyileg tel­jesen kizárjanak minket a politizálásból. Jog­szerűnek tartottuk tehát, hogy új pártot ala­kítsunk. Ez igenis megtörtént, még pedig a múlt hó közepe táján és ezt az alakulást Hun­garista Párt néven jelentettük be. Tény, hogy a bejelentett vezetőségben helyet foglaltak azok, akik a régi pártban is benne voltak, helyet foglal bennük egy altábornagy, magas­rangú törzstisztek, vitézek, mindannyian meg bízható, fedhetetlen, tisztamultú emberek; (Mozgás és zaj a jobboldalon.) csupa olyan ele­mek, akikről nem lehet azt mondani, hogy ide­gen eszméket • akarnak belopni vagy új po­gányságot terjeszteni ebben az országban. Nem lehetett rájuk semmit ráfogni. Ez a vezetőség a parlamenti képviselettel engem bízott meg, amit én annak rendje, és módja szerint beje­lentettem a m. kir. belügyminiszter úrnak és a Ház elnökségének. Mi történt ezekután? Én utána érdeklőd­tem, vájjon tudomásul vette-e a belügyminisz­ter úr ezt a bejelentést és megkezdhetjük-e a működést. Sajnos, halogató választ kaptam, míg végre is olyan értesülést sikerült szerez­nem, hogy csakugyan tudomásul vette és a be­jelentést az irattárba tétette, (vitéz Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter: Ez tévedés, képviselő úr!) Rátérek mindjárt, hogy téve­dés-e. Erre nézve személyileg, mint a pártnak bejelentett parlamenti vezetője, semmiféle ér­tesítést nem kaptam. (Felkiáltások jobb felől: Mióta vezetője?) Majd rátérek, ki fogom elé­gíteni az urak kíváncsiságát e problémára vo­natkozólag minden tekintetben. Az általam be­jelentett Hungarista Párt feloszlatását csak akkor tudtam meg, amikor kijött a feloszlató rendelet a Magyar Nemzeti Szocialista Párt — Hungarista-mozgalomra is. Előbb erről sem­mit sem tudtam s egyáltalában nem tudtunk mi, akik ezt a pártot megalakítottuk. A betiltó végzésben a következő van (ol­vassa): »Ugyanazon személyek nyilvánvalóan ugyanazokkal az eszközökkel kívánják ugyíin­azokat a célokat megvalósítani s amely új párt alakítása csak- a hatóságok félrevezetését és a törvény kijátszását célozza.« Ez tehát^ szól Hungarista Párt megalakítására *is. Kérdem először, honnan tudta a belügyminiszter úr, hogy valóban így akartuk ezt csinálni ? (Zaj és derültség a jobboldalon.) Hátha időközben valami elmebeli elváltozás következtében arra a meggyőződésre jutottunk volna, (Élénk taps és derültség.) hogy minden célja a pártnak a belügyminiszter úr kultuszának az ápolásai (Mozgás ás zaj a jobboldalon.) A belügyminiszter úr igen kedvesen szokta emlegetni a zöldbéka jóslatait. Én is kénytelen vagyok itt zöldbékaságot megállapítani, mert hangsúlyozom, zöldbékának kelj ,lenni ahhoz, hogy valaki megjósolja azt, hogy mi ilyen vagy amolyan működést fogunk kifejteni. De ülése 1939 március 1-én, szerdán. 91 hogy mennyire nem volt ez a zöldbékaság jog­szerű és törvényszerű, nagyon jól tudja min­denki, aki olvasta ennek a pártnak a bejelen­tését. Bejelentettük, hogy mi a Programm ja röviden a pártnak. A programra: a keresztény nemzeti Magyarországnak szociális átalakí­tása; le volt írva továbbá, hogy milyen esz­közökkel akarjuk ezt elérni. (Felkiáltások a jobboldalon: Puffancsokkal!) Oda volt írva, hogy törvényes eszközökkel, alkotmányos ala­pon kívánjuk céljainkat megvalósítani. Ez így volt és maga a miniszter úr is bizonyíthatja, amennyiben olvasta vagy referálták neki a beadványt. Senkinek sincs joga ezt kétségbe vonni, sem azt, amit én aláírtam, sem azt, hogy egy nyugalmazott altábornagy, törzstisztek, vitézek és ismertnevű emberek vettek részt a pártban. (Gr. Festetics Domonkos: Kik azok? Ki az a nyugalmazott altábornagy?) Dobó István altábornagy vagy Gálócsy Zsigmond mérnök régi ellenforradalmár társunk, feddhe­tetlen emberek mind. (vitéz gr. Takách-Tolvay József: Gálócsy altábornagy? Olyan nincs! — Hubay Kálmán: Megmondotta, tessék a fülét kinyitni!) Elnök: Csendet kérek, Hubay képviselő úr. Rátz Kálmán: Kérem a t. túloldalt egj kis türelemre. Gondolják meg, hogy önök a parla­mentben sokkal többen vannak, mint mi és önök engem többet nem fognak kilendíteni a nyugalmamból, ahogy történt az első alkalom­mal, kérem, ne is fáradjanak, rinoceroszbőrt húztam ma az arcomra. (Nagy derültség a Ház minden oldalán. — Felkiáltások a jobboldalon: Kálmán! Kálmán! — Hubay Kálmán: Szóval nem szarvasbőrt!) , Megállapítom tehát, hogy teljesen jog- es törvényellenes volt ennek a pártnak feloszla­tása és működésének betiltása, mert hiszen ál­dásdüs működését még meg sem kezdhette. (Derültség a bal- és a szélsőbalóldalon.) To­vábbá meg kell állapítanom azt, hogy egyol­dalú rendőri és belügyminiszteri nyilatkozato­kat tettek közzé, amelyeket a sajtó kénysze­rítve volt lehozni. Apodiktice megállapítanak valamit Jókedvű Miklósról és a bombamerény­letről, fatia negra-ról és Isten tudja milyen mesékről. Ezt a sajtó köteles leközölni, ellen­ben nem közölheti az én helyreigazító nyilat­kozatomat. Ez a fair play elve? Ez az alkotmá­nyos parlamenti erők játéka, hogy a sajtó nem közölheti a valótlan rendőri jelentések cáfola­tát, ez önök szerint a törvényesség és mi va­gyunk a törvénytelenek? (Gr. Festetics Domon­kos: írja meg a Holnapban!) ön azt nem tudja elolvasni. (Derültség. — Gr. Festetics Domonkos: Én nem olvasom.) Meg kell még említenem mást is. (vitéz Várady László: Vissza a Pesti Naplóhoz, Kálmán!) Én már megmondottam az uraknak, hogy tegyük le a ház asztalára — mondjuk — Imrédy Béla volt miniszterelnök úrnak Az Est-lapokban írt cik­keit, (vitéz Várady László: Tegyük le. Kál­mán! — vitéz TTprfpJendy Miklós: A fissp+ét* díjaikat is" hozzá!) Hogyne, a 25 fpengőt, de ő nem tudom, mit kanott. (Gr. Festetics Domon­kos: Olcsó voltál!) Ha tetszik, erre majd más­hol felelek, már egyszer megmondottam. Most már maradjunk a témánál. Itt még hátra van az, hogy a belügymi­niszter úr volt szíves ebben az egyoldalú és a vajóságot nem fedő hivatalos nyilatkozatban még azt is szóvátenni, hogy az, új párt alakí­tása csak a hatóságok félrevezetését és a tör-; * vény kijátszását célozza. (Egy hang a jöbb­14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom