Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
Az országgyűlés képviselőházának olyan állami kedvezményben, mint a Batagyár. (Br. Vay Miklós: A bőrgyárak drágán adják a bort!) A bőrgyárak nagy állami kedvezményt kapnak, de ismétlem, nagy állami kedvezményben részesül a Bata-gyár is. További, szem elől nem téveszthető oka a magasabb árnak az, hogy a magyar kisiparosság túl van terhelve közterhekkel. Ezek a í'ő okok, tisztelt Képviselőiház, amelyek nem teszik lehetővé a magyar kisiparosság részére, hogy a Bata-gyárral konkurráljon. Mélyen t. Képviselőház! Az a felfogás, adjon a magyar kormány a magyar cipőipari kisiparosságnak is olyan kedvezményeket, mint amilyen kedvezményeket most az Érsekújváron vagy Komáromban dolgozó Bata-gyár kap s_ akkor meg méltóztatik látni, hogy a magyar cipőkészítő' kisiparosok is olcsó pénzért sokkal jobb árut fognak szállítani, mint amilyent szállít a Bata-gyár, Az előttem szólott igen t. képviselő úr már megemlítette azt a küzdelmet, azt a harcot, amelyet Európa minden állama folytat a Bataeég ellen. Svájcban egyenesen jelszóvá vált, hogy a Bata-cég az európai cipésziparosság első s^árrní közellensége. Folyik a harc a Batacég ellen Amerikában is- Amerikában nehéz az ellenküzdelem, mert, ahogyan az illetékes amerikai lapok megírták, a Bata-gyár gazdag iparlova e*-tulajdonosa hatalmas összegekkel vesztegeti meg az amerikai társadalom tekintélyes részét, hogy letörje a Bata-ipar ellen való küzdelmet. Mélyen t. Képviselőház! Befejeztem interpellációimat. Szeretném, ha ebben a kérdésiben az igen t. miniszter úr megnyugtató kijelentést tenne, mert vannak bizonyos kérdések, amelyök joggal nyugtalanítják a magyar cipészkisioarosságot és a magyar cipészmunkássáigot. Ezeket a kérdéseket nem én teszem fel itt. hanem rajtam keresztül a magyar cipészkisiparosok, akik azt kérdezik az iparügyi miniszter úrtól, hogy az iparosság hivatott vezetőinek kérelmére miért nem méltóztatott összehívni a Bata-ügyiben az Országos Iparügyi Tanácsot? Második kérdésük Jaross Andor felvidéki miniszter úrihoz szól és ebben azt kérdezik a magyar cipészkisiparosok, hogy miért nem vizsgálja ki a miniszter úr az érdekelt felvidéki iparosok távirati kérelmére sem, hogy a párt titkára mii okból fedezi a keresztény cinészkisiparosok sírásóinak tevékenységét 1 ? (Mozgás. — Br. Vay Miklós: Nem halljuk!) Kérdezik a magyar cinészkisiparosok, hogy miért nem indított vizsgálatot a miniszter úr a vámmentesen behozott 3 millió pár cipő ügyében? Kolossváry-Borcsa sajtófőnök urat is kérdezik a magyar cinészkisiparosok, hogy a lanok miért hangoztatják állandóan, hogy a felvidéki Bata-üzem! vezetői magyarok, amikor annak egyik vezetője sem magyar. Ezek voltak azok a. kérdések amelyekét a magyar kisiparosság és munkásság érdekében bátor voltam előadni. Mély tisztelettel kérem a miniszter urat. adjon megnyugtató választ. (Heh'eslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter úr kíván válaszolni. Kunder Antal, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hoigv ebben a sokat bolygatott kérdésben a szenzáKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXI. S66. ülése 1939 január 25-én, szerdán. 473 ciónak és a fantázia kilengéseinek lefaragásával az objektív helyzetnek megfelelő képet nyújtsak. (Halljuk! Halljuk!) Engedtessék meg, hogy a kérdést kétfelé bontsam: külön foglalkozzam röviden az érsekújvári üzem kérdésével és még rövidebben foglalkozzam általában a Bata-cipőgyártás kérdésével. Az érsekújvári üzem tudvalevőleg egy régi bőrgyárból 1931-fben alakult, amely a cipőt a Bata-szisztéma szerint állítja elő. Éppen olyan szisztéma ez, mint az autóigyártásban a Fordszisztéma. Ez tehát egy ipari üzem, amely sokkal inkábib konkurrense a hazai hasonló ipari üzemeknek, a cipő- és gumigyára üzemeknek, mint a kisiparnak. Csodálatosképpen azonban én még egy szót nem hallottam és nem olvastam ebben a nagy szenzációban a hazai nagy ipari üae'mekről. Ügylátszik a hazai nagy ipari üzemek a kisiparon keresztül beszélneik eb'ben a kérdésben, valószínűleg azért, mert így népszerűbb és könnyebb nekik saját érdekeiket közhangulatként előtárni. (Mozgás. — Egy hang bal felől: Tobler, mint a nagvipar szószólója?! — Esztergályos János: Ugyan kérem miniszter úr, ez megsértése az egész magyar kisiparosságnak!) Elnök: Csendet kérek! A képviselő úr már elmondotta interpellációját. Kunder Antal iparügyi miniszter: lémétlem, ez egy cipőgyári üzem és ezt iigy állították he a képviselő urak, mintha a cipőgyártást az egész világon, vagy egész Európában ez az üzem kezdeményezte volna. Ilyen és ehhez has omló üzem Magyarországon Is van több, meehanikai cipőgyár és hasonló elnevezések alatt. (Malasits Géza: Az első a Turul Temesvár on!) Amikor tehát a Felvidék visszacsatolása következtéiben ez az üzem Magyarországhoz csatolta to tt, akkor az üzem tekintetéiben azt. a nolitikát követtük, amely politikát követtünk általában ia többi üzem tekintetében, vagyis a felvidéki munkásság foglalkoztatása érdekében igyekeztünk minden ipari üzemet továbbra is üzemiben tartani, olvannyira, hogy mésr olyan üzemeket is megindítottunk, — imint^ példáid a losonci posztógyárat — amelyek már néhány év óta leállítottak. Csodálkozással kell megállapítanom, hogy a kormánynak ezt a politikáját kifogásolja a túloldalom egy olyan képviselő úr, aki látszólag a munkásság érdekeit képviseli ebben a Házban. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Éppen a munkásság védelmében! Hiszen csak a fővárosiban 3000 munkanélküli cipész van!) Azt méltóztatik tehát kívánni, hogy ez a 3000 munkanélküli szaporíttassék még azzal a 700 munkással, aki ma az érsekújvári Bata-üzembem dolgozok? Ez a tényállás. (Peyer Károly: Ez egy kis csoport, amely nagy tömeget tesz munkanélkülivé! — Zaj.) Méltóztassék a tárgynál maradni. A szociáldemokrata párt részéről elhangzott egy felszólalás, amely a kormánytól azt kívánja, hogy tegyünk 700 munkást munkanélkülivé. (Zaj és ellenmofbdások a szélsőbaleldalon.) Ez a lényeg. (Peyer Károly: Miniszter úr, ez demagógia!) Kérem, én csak a tényeket állapítom ímeg. (Esztergályos János: Ugyan, kérem! — Peyer Károly: Nehéz ezt az ügyet védeni még ilyen áron is! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő uraik! (Esztergályos János: En olyan lojális voltam 7z
