Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
\ Az országgyűlés képviselőházának . vidéki élet bűntetteit, vétségeit, kihágásait nézzük, statisztikailag megállapítható, hogy a büntettek százait, a vétségek ezreit és a kihágások tízezreit követik el azok, akik a cigányság közé tartoznak. (Propper Sándor: Azok az igazi árják!) A közigazgatásnak, a csendőrségnek, a bíróságnak ma a cigányság okozza a legnagyobb vesződséget. Szembe kell tehát néznünk itt egyszer ezzel a kérdéssel. Meg kell néznünk, meg kell vizsgálnunk, hogy tehetünk-e valamit a tekintetben, hogy a cigányveszedelemtől megmentsük ezt az országot, különösen a falusi népet s a cigányságot is olyan helyzetbe juttathassuk, hogy egy kultúrországban ő is megfelelő emberi sorsot élhessen. A cigány származása és idetelepedése körül nagyon hosszú viták folytak nemcsak Magyarországon, hanem európaszerte. Csak későbbi időkben állapították meg, hogy a cigányok Indiából származnak. (Felkiáltások a jobb- és baloldalon: Árják!) Talán nem is a nagy, hatalmas India egyik részéből származnak (Propper Sándor: Azok az igazi árják!), hanem egész- Indiában egy kasztot, valami vándorkasztot alkothattak, amely keletről nyugatra keresztüljárta az indiai hatalmas mezőségeket, amíg egyszer lítrakerekedett, Ázsiából Európa felé. (Fábián Béla: Vándorszellem hajtja őket!) Nyelvük árja nyelv, a szanszkrittal rokon, fajuk tiszta árja. (Úgy van! a baloldalon.) Ebben az országban is, minthogy leg'kevésbbé keveredtek másokkal, talán ők a legtisztább árják. (Fábián Béla: Mit jelent az, hogy upre? Az is árjául vanl) Nem ismerem egészen a cigánynyelvet, de annyit tudok, hogy magukat »rom«-nak nevezik. (Felkiáltások a baloldalon: Roma!) Ez a »rom« szó embeit jelent, ha tehát árják is, azért mégis csak emberek. Kálónak is hívják magúikat, mint feketéket, éppen úgy, mint a négerek, feketék is magukat színeseknek, cooler-niggereknek hívják. Minden országban más a cigány elnevezése. Amerikában például gipsynek hívják őket, mert azt hitték, hogy .szegények Egyptomhól származnak (Fábián Béla: Azok is kivonultak szegények!), Franciaországban cseheknek, bohemiensnek nevezik őket, Magyarországon oláhoknak, mert azt hitték, hogy talán oláh földről jöttek ide, Németalföldön meg éppen ungeroknak nevezték őket, mert a .magyar királyok •menleveleivel, útleveleivel érkeztek oda és van egy tudós, Wangelseil, egy híres író, aki azt mondotta, hogy a cigányok német zsidók, akik az első zsidóüldözés alkalmával hagyták el Németországot. (Fábián Béla: Mecsér tegnap azt mondotta, hogy a székelyek is poroszok! — Buchinger Manó: Egy család, e,gy rokonság az egész!) Nagyon sokáig homályban volt a származásuk és büszkék lehetünk, hogy éppen egy •magyar ember, Fáy István, almási református pap, amidőn egy külföldi egyetemen indiai egyetemi hallgatóikkal találkozott, megfigyelte azok nyelvét, s észrevette, hogy az nagyon hasonlít a cigány nyelvhez. Felírt vagy ezer szót, eljött ide Magyar országba, itt összegyűjtötte a cigányokat, .a velük való beszélgetés közben megállapítoitta, hogy az ezer szónak nagy neszét még most is értik a magyar cigányok. Akkor ez a Fáy István nevű református pap felállította azt a tételt, mintha a cigányok, indiából származnának, indiai faj leszármazottai és megcáfolta miás: tudósoknak azit a megállapítását, hogy a Kaukázusból való bizonyos KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ JXI. Í6. ülése 1U39 január 2o-én, szerdán. 433 »Zichy« nevű fajnak, népcsoportnak a leszarmiazói lennének. (Buchinger Manó: Mi fog itt még kitudódni!) Amikor az első cigányok ideérkeztek Európába, rendkívül arisztokratikus gőggel lépitek fel, hercegeknek, grófoknak, királyoknak nevezték magukat, úgy hogy egészen megszédítették Európa, egyszerű népét. Sok vidékén, több orsizágban valóban vannak hercegeik, grófjaik, sőt királyaik is. Amikor ezt az ithiLerpellációmat bejegyeztem, még nem tudtom, hogy milyen nagy jubileum alkalmával fogóin ezt elmondani, ímert érdekes, hogy a mostani időpont egybeesik a magyar cigányság 500 éves magyar országi honfoglalásával. 1438-ban és 1439-ben jöttek Magyarországra azok a nagy cigány néprajok, amelyek keletről nyugat íe- lé vonulva nagyobb tömegekben, csoportokban itt telepedtek meg; 'mondhatnám tehát, hogy a magyar cigányság ma félévezredes jubileumát üli ebben az országba. Ha más apropos nem is adódott volna jelen interpellációm elmondására, talán ez is megérdemelné, hogy egy pillantást vessünk arra a népcsoportra, arra a cigányságra, amely immár félezredéve itt él, • szenved és nyomorog közöttünk. Kalandos mesék hozták őket ide és kísérték útjukban, mindenfelé arról folyt a szóbeszéd, hogy kicsodák és micsodák ezek az emberek. Jómodorú népek voltak, vagyonilag is elég jól állottak még, tehát eleinte szívesen fogadták őket európaszerte, később azonban azt kezdték suttogni a nemzetek, az emberek, hogy vigyázni kell velük, mert a törökök kémei. Amikor azután már mint török kémeket könyvelte el őket Európa, sorban jöttek minden országban a cigányüldözések, a nemzetek nem akarták őket bevenrni maguk közé. Németországban golyó elé állították őket, Oroszországban akasztófát emeltek számukra, Magyarországon is nagyon sokat kivégeztek közülük. Mária Terézia egy olyan rendeletet hozott, amelynek értelmében minden cigány anyától el kellett venni gyermekét,^ továbbá a rendelet értelmében cigánynak nősülni, házasodni nem volt szabad, a cigány név viselését pedig teljesen eltiltották. Ezek az üldözések természetesen európaszerte nagyon megfogyasztották a cigányság számát, az állandó zaklatás, üldözés leszegényítette őiket^ de ősi természetüket, amelyet még Indiából hoztak magukkal, a nomádságot, nem tudták levetkeztetni velük, vándor természetükről nem tudíták őket leszoktatni semmiféle hatalommal. Magyarországon a történelem és a krónika először az 1526-os hatvani országgyűléssel kapcsolatban emlékezik meg róluk; megírják krónikáink, bogy ezen az országgyűlésen jelentek meg először a cigányok, mint zenészek. A magyar sírvavigadó nép s imint a búzaföldek pacsirtája, a szántóvető embernek ez a dalos pajtása, a cigány, megértette ' â magyar lelket és mint a tőkét a 7olyondár, átfonta a magyar ember testét-lelkét s attól az időtől kezdve szebbnél-szebb nótákat húzott a fülébe. Ha nem is maga szerezte ezeket a nótákat, hanem magyar költőknek lelkéből fakadtak ezek, de azért már több mint négyszáz esztendeje cigányszó mellett, muzsikaszó mellett sír és vigad a magyar. (Horváth Zoltán: Dankó sok magyar nótát szerzett.) Akadt azonban számos cigány, aki a magyar dal természetét, a magyar lélek jellegét anynyira magába szívta, hogy mint nagy magyar 67