Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
Az országgyűlés képviselőházának 366. ülése 1939. évi január hó 25-én, szerdán, Darányi Kálmán, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A honvédelemről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Reibel Mihály, Payr Hugó, Rupert Rezső, vitéz Kó' József, Földesi Gyula, gr. Esterházy Móric — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Drozdy Győző — a belügyminiszterhez — a cigánykérdés megoldása tárgyában. — Rajniss Ferenc — a kormányhoz — a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ügyével kapcsolatos gazdasági visszaélések tárgyában. — Horváth Zoltán — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a pilisborosjenői elemi népiskolában bevezetett német tanítási nyelv tárgyában. — Tildy Zoltán — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a lelkészek vasúti kedvezménye tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Mózes Sándor — a földmívelésügyi miniszterhez — a hegyközségi törvény végrehajtásának felfüggesztése tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Baross Endre — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — több fővároskörnyéki sváb többségű község kérelméről a magyar nyelv tökéletes elsajátítása tárgyában. A vallásés közoktatásügyi miniszternek — Horváth Zoltán hasonló tárgyú interpellációjára is adott — válasza. — Meizler Károly — a miniszterelnökhöz — a magyarországi zsidóság kivándoroítatása tárgyában. — Rupert Rezső — a miniszterelnökhöz — a Wienben visszaítélt felvidéki terület végleges visszacsatolása, »corpus separatum« jellegének megszüntetése, sérelmeinek parlamenti bizottság útján való megvizsgálása tárgyában. — Drobni Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — Győr sz. kir. városnak a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarától megfosztása, Felsó'dunántúl ezen vezető városának, Győr és Mosón vármegyének a Komárom székhelyű új felvidéki kamarába bekebelezése tárgyában. —• A földmívelésügyi miniszter válasza. Takács Ferenc — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkások bérrendezése és családi segélye tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Tobler János — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a magyar cipőipar védelme tárgyában. — Esztergályos János — az iparügyi és a pénzügyminiszterhez — a Bata cipőgyár magyarországi letelepedése tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek Tobler János és Esztergályos János interpellációjára együtt adott válasza. — Jaross Andor tárcanélküli miniszter felszólalása. , ' Peyer Károly — az iparügyi miniszterhez — a munkanélküliség tárgyában Az iparügyi miniszter válasza. — CsehSzombathy László — a belügy- és a pénzügyminiszterhez — a szegényjogon gyógykezeltek ápolási díjainak felemelése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről Jelen vannak: vitéz Bartha Károly, Jaross Andor, Kunder Antal, Tasnádi Nagy András, gr. Teleki Mihály, gr. Teleki Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Darányi Kálmán foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére . Csikvándi Ernő, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen fel; szólalok jegyzésére pedig Gaal Olivér jegyző urakat kérem felNapirend szerint következik a honvédéilemről- szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása« (írom- 691, 706.) Szólásra következik Reibel Mihály képviselőd úr, aki beszédének elmondására ^ tegnapi ^ülésünkön halasztást kapott. Öt illeti a szó. Reibel Mihály: Mélyen t. Ház! Engedjék meg, hogy az igen t. Ház türelmét rövid KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. időre igénybe vegyem. Mellőzhetetlennek találtam ugyanis, nogy ebből az alkalomból ezt az előttünk fekvő honvédelmi törvényjavaslatot, . mint /a katolikus egyházi papja bírálat tárgyává ne tegyem. Az előttünk elhangzott szónoklatok gyönyörű szavakkal szinte dicsfényt fontak a magyar katona feje körül. Hallottunk a magyar katona vitézségéről beszélni, megrajzolták a (szónokok az imádkozó katona képét, mindez feleslegessé teszi,_ hogy én is erre a vágányra menjek. Engedjék meg tehát, hogy en pusztán csak erkölcsi szempontból bíráljam az előttünk fekvő törvényjavaslatot, annál is inkább, mert hiszen nem lehet elfelejteni azt, hogy a világháború végén, az őszirózsás forradalomban, az* egyházat súlyos támadások érték abból a szempontból, hogy mi vagyunk az okai annak, hogy a háború oly sokáig tartott, mert mi áldottuk meg a iegyvéreket, mi imádkoztunk a háború gyö65
