Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-365
Az országgyűlés képviselőházának 365. ülése 1939 január 2í-én, kedden. 409 Itt felhívom a honvédelmi miniszter úr i ő nagyméltósága figyelmét a leventeintézményre. A leventeintézmény szépen ki van építve és a törvény még arról is gondoskodik, hogy ezt az intézményt szélesebb alapokra helyezzék. Ez az intézmény már eddig is igen jó eredményeket ért el vidéken, kénytelen vagyok azonban bejelenteni, hogy az az önfeláldozó és tevékeny levente-oktatói kar, amely úgyis es,ak igen szerény díjazásért, úgyszólván csak költségeinek megtérítéséért végzi ezt az igen komoly és nemzetnevelő munkát, nem részesül abban az erkölcsi támogatásban, amelyben részesülnie kellene. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a hazafias szolgálatokat nem lehet pénzzel megvásárolni, erkölcsi értékeket nem lehet pénzzel megfizetni, mégis szükséges lenne, ha megjutalmaznók, dicséretben részesítenek a kiváló eredményeket elért leventeoktatókat és főoktatókat, úgy amint az a nemzeti munkavédelmi intézménynél évek óta megvolt és megvan. Fokozottabban kellene foglalkozni azoknak a cikkeknek és áruknak minőségével, amelyek hadicélokat szolgálhatnak és amelyeket Magyarországon főleg a kartelek állítanak elő. Itt ugyanis katonai szempontból elbírálva tapasztalni fogják egyesek, hogy míg tehergépkocsiállományunk fejlesztése és annak jókarban tartása hadászati szempontból rendkívül fontos, addig bizony a Magyarországon gyártott tehergépkocsik némelykor kétszeres üzemanyagot fogyasztanak, mint ugyanaz a típus, amelyet külföldön gyártanak. (Br. Berg Miksa: Miért?) Megvan az oka. A kisebb alkatrészek tekintetében pedig azt látjuk, hogy itt egyenesen visszaélések történnek és azok némelykor olyan silányak, hogy az ember egyáltalában gondolkodóba esik, vájjon nem volna-e okosabb megengedni, ha kell, teljesen vámmentesen is, a szükséges iparcikkek behozatalát. Ezáltal nemcsak a teherautó fuvarozásból élő kisember helyzetén könnyítenénk, hanem megakadályoznánk azt is, hogy egyes kartelvezérek, a hasonló mentali tásúak, túlzott mértékben haszonhoz jussanak, mert hiszen itt minden konkurrencia hiányzik. Hogy mennyire fontos a gépjárműállomány további fejlesztése, azt fölösleges tovább fejtegetnem, hiszen legjobban a miniszter úr ő nagyméltósága tudni fogja mint katona, hogy Párizst 1914-ben a 11.000 taxi nélkül sohasem lehetett volna megmenteni. A nagyobb raksúlyú tehergépkocsi-állomány fejlesztésére hadászatilag ugyancsak nagy szükség van és én még a szubvencionálás gondolatától sem riadnék vissza, amint az a békében Ausztriában volt, ahol a régi Büssing-kocsik szubvenciója 10 ezer aranykoronát tett ki. Gyorsan mozgó alakulatok nélkül Németország sem szállhatta volna meg két napon belül Ausztriát, ahol a maximális teljesítmény 750 kilométert tett ki 48 órán belül. Viszont az olaszok sem érhették volna el abeszszíniai sikereiket hatalmas és kitűnően fejlett e£ képzett légierő nélkül. Az abesszin hadjárat közismerten igen kevés hősi halottba kerüli hadászatilag tehát rendkívül fontos és rendkívül nagy előny az, ha nagy eredményeket kevés veszteséggel érhetünk el. Erről kár is vitatkozni. Méltóztassék megengedni, t. Ház, hogy itt még a békelétszámról is beszéljek. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a hadsereg békelétszáma minél magasabb legyen. Minél nagyobb a békelétszám, annál nagyobb a kilátás a sikeres mozgósításra. Két példát fogok itt felhozni a hadtörténelemből: egyet, ahol magas volt a békelétszám és egy másikat, ahol alacsony. Magas békelétszáma volt a német hadseregnek 1914-ben. Ez tette lehetővé azt, hogy a német vezérkari mű tanúsága szerint hat békelétszámon levő gyalogdandárral és mindössze három lovashadosztállyal Emmich tábornok 1914 augusztusában elfoglalhatta a világ akkoriban legerősebb várát. Lüttichet. Ennek ellenkezőjét láttuk a balkánháború idején a törökök mozgósításánál. A törökök a balkánháborúban ugyanis csak olyan későre tudtak mozgósítani, hogy mire az megtörtént, európai területeiknek már háromnegyed részét elvesztették, öfc ugyanis hadtesteik számát két héten belül 14-ről 24-re akarták emelni, aminek a vége az volt, hogy az egyik hadosztálynál négy zászlóalj volt, a másiknál pedig tizenkettő. Fontos tehát, hogy a magyar királyi honvédség békeállománya lehetőleg magas legyen. Különösen átlagon felüli békelétszám szükséges a műszaki csapatok egy részénél, így a repülőknél is. A következő háború nem foffia megengedni azt. hogy a navigációs személyzetet a háború alatt képezzék ki. Ennek már békében teljes egészében meg kell lennie és ez természetesen fel fogja emelni a honvédelmi büdzsét. Amikor sokan azt mondják, hogy a diktatórikus országokban a katonai büdzsék átlag magasabbak, mint a, demokratikus államokban, akkor méltóztassanak megengedni, hogy én egypár olyan adatot hozzak fel, (Halljuk! Halljuk!) amelyet Friedrich István iffen t. képviselőtársam által szerkesztett egyik lapban, az Előré-ben olvastam december 18-án. Ö maga mondja, hogy Németországban us-yan 12 ane-ol fontot fizet minden adófizető a katonai büdzsé javára, viszont Naey-Britanniában 9 fontot, Oroszországban 6 fontot. «Japánban 5 fontot. Franciaországban 5 fontot. Olaszországban 3 fontot, az Eszakamerikai Egyesült Államokban nedig 2 fontot fizetnek az adófizetők feienkint. Sainos, kormányunk az 1936'37. költségvetési évben az összes állami bevételeknek csunán 8 százalékát irányozta elő hadikiadásokra, ugyanakkor, amikor 1937-ben a demokratikus cseh köztársaság költségvetésének 32"7 százalékát, Jugoszlávia 293 százalékát, a békés Svájc 14 százalékát, Románia, 28 százalékát, Franciaország pedi^r 38 százalékát fordította en-e a célra. (Horváth Zoltán: Maiunk is.,.) Tgen, de akkor a Szovjet hadikiadásait kellene néznünk, amelyek annyira reitettek, hogv a szakértők szerint jóval meghaladják az 50 százalékot. A magyar katona acélos fegyverétől ellenfeleink mindenkoron reszkettek, ha egységes nemzet állt a fegyvereink mögött. Megelégedéssel tapasztalhatjuk, hogy a régi magyar átok, a széthúzás nem. tudott erőt venni ezen a képviselőházon, nem tudta megakadályozni és már látom, hogy nem is fogja megakadályozni ennek a várvavárt javaslatnak törvénybe iktatását. Látott a magyar országgyűlés képviselőháza más viharokat is atyáink idején, amikor negyvenen iratkoztak fel a javaslat ellen és tízen mellette. (Horváth Zoltán: Az nem magyar hadsereg volt!) Látjuk, mit jelent mikor a magyarok megajánlják (hozzájárulásukat a saját honvédségük számára (Horváth Zoltán: Úgy van! Ezt szívesen!) és nem idegen érdekekért