Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-365
410 Az országgyűlés képviselőházának fenntartott hadsereg javára. A nagy vita 1889 január 10-én volt a Sándor-utcában és Szatmári Mór igen találóan írja le ezt »Húsz év parlamenti viharai« című könyvében. (Vázsonyi János: De Szatmári is idegen népcsoportbeli!) Köszönet illeti a honvédelmi miniszter urat a javaslat benyújtásáért, elismerés jár a magyar királyi honvédség összes volt és jelenlegi vezetőinek, akik lehetővé tették, hogy a kis trianoni, de kitűnő honvédségből most egy erős, felfegyverzett magyar királyi honvédséget fogunk tudni kiépíteni. De hála érte a Végzetnek is, hogy éppen mi, a hadviselt generációnak annyi tagja szavazhatjuk meg ezt a javaslatot. A magyar királyi honvédség szelleme garancia arra, hogy békében és háborúban egyformán hatalmas eszköz lesz legfőbb hadura kezében. Én magam is huzamos bevonulásom alatt, 1938 őszén tapasztaltam, meggyőződtem arról, hogy a katonaszellem nem veszett ki és Ihogy a világháborús katonai szellem ma is csorbítatlanul megvan a magyar királyi honvédségben. (Úgy van! jobb felől.) A világháború hatszázezer hősi halottjának hosszú, végeláthatatlan sora pedig büszkén fogadhatja a munkácsi hősök megdicsőült lelkét. A Felvidéknek a Szent Koronához csatolt része, annak lakossága a legkiválóbb ezredeket adta a honvédségnek és a régi közöshadseregnek. Sok kiváló katona származott a Felvidékről és ez a tulajdonság mintegy öröklődni látszik. Sajnálom, hogy nincs itt a felvidéki miniszter úr, mert megmondanám neki, hogy közel negyed évszázaddal ezelőtt legjobb önkénteseim közé tartozott. Befejezem. Egy évezred áll mögöttünk. Boldogságunk, büszkeségünk hékében, megvédelmezünk, acélos vértünk háborúban, mindenkor a magyar katona, a magyar honvéd volt. Ma is az és az is lesz, mert, hogy költőnk szavaival éljünk, »Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért«. De ugyanakkor a bölcs szavait is idéznem kell azoknak, akik még nem tudják, hogy mi a háború: si vis pacem, para bellum. Igen, legyen lelkesedés, necsak hadviselt, hanem összes képviselőtársaim szívében is, amikor megszavazzák ezt a törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Legyen bennünk lelkesedés, mint amilyen hazaszeretet élt a mi katonaszívünkben akkor, amikor a világháború annyi veszélyes pillanatát éltük át a földön és a levegőben. És legyen egy új vitám et sangudnem, de életünket és vérünket csak a magyar öncélúságért (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) és csak a magyar öncélúságot szolgáló magyar királyi honvédségért. (Élénk éljenzés^ és taps.) T. Ház! Egy ezredév telt el s a magyar katona dicsősége mindig megőrizte makulátlan fényét, megőrizte acélkardját s a magyar katona hűségéhez, vitézségéhez soha kétség nem fért. Éppen ezért a javaslatot a haza érdekét fokozottabb mértékben^ mindemben szolgáló magyar királyi honvédséghez való törhetetlen hűséggel és magyar katonabecsülettel megszavazom. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps. Elnök: Szólásra következik 1 ? Gaal Olivér jegyző: Csik József! Elnök: ősük József képviselő urat illeti a szó. Csik József: T. Ház! Az a megértés és jóindulat, amellyel előttem _ szólott t. képviselőtársam beszélt a törvényjavaslatról, felment engem attól a parlamenti kötelességtől, hogy az ő szavaira reflektál jak. Általában hangsúS65. ülése 1939 január 21-én, kedden. ly óznom kell, hogy alig volt még olyan törvényjavaslat a parlament előtt, amely annyi megértésben és szeretetben részesült volna, mint a most szőnyegen lévő törvényjavaslat. Ezt a törvényjavaslatot joggal mondhatjuk a magyar élet, a magyar öntudat reneszánszának. A magyar élet reneszánsza elsősorban azért, mert lehetőséget ad arra, hogy a magyar nemzet ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése folytán világtörténelmi és világpolitikai hivatását betölthesse. Ennek a nemzetnek az ezerév leforgása alatt mindig volt hivatása, mert csak az a nép élhet ezer évig, amelynek hivatása van. Amikor őseink 'idejöttek, a letelepüléskor a nemzet hivatása az volt, hogy kapuja legyen a nyugati kultúrának Kelet felé, majd későbben védőbástyája a. népvándorlás által teremtett káoszban az európai népek konszolidációjának. Azután a keleti barbarizmius védőbástyája volt és 300 éven keresztül küzdött, hogy megvédje a Nyugat kultúráját. Azok a nagy erőfeszítések és (hősi cselekedetek, amelyeket ez alatt az idő alatt a nemzet végbevitt, nemcsak a magyar történelemnek, hanem az egész európai történeleminek aranybetűvel írott sorai közé tartoznak. Joggal mondhatjuk tehát, hogy cl Z ? I nemzet, amelynek a múltban hivatása volt, miost is hivatásszerűen éli nemzeti életét. Mostani hivatása az, hogy megtartsa és megvédje a Duna-medencében azt az összhangot, amely nélkül sem a Duna-medence, sem az európai nemzetek egészséges fejlődése el sem képzelhető. Ilyen érteleimben mondom tehát, hogy ez a javaslat a magyar élet reneszánszát jelenti. De másodsorban azért jelenti a javaslat a magyar élet reneszánszát, mert a magyar fajjellegzetes sajátságának: a katonai szelleminek ad kifejezést és ebben a szellemben iparkodik a magyar társadalmat reformálni. A magyarság katona-nemzet volt az évszázadok folyamán. Talán eme jellegének köszönheti, Ihogy országa egyike Európa legrégibb országainak és hogy ezer év viharai, küzdelmei és megpróbáltatásai ellenére nem pusztult el, hanem továbbra is teljesíti a. maga nagy hivatásos feladatát az európai népek történetében. Ennek a nemzetnek katonai erényei kiviláglottak a világháborúban is. Bár a világháborút elvesztettük, mégis köztudomású, hogy a magyar katona dicsőségesem került ki a harcokból. Nemosak barátai, hanem még ellenségei is dicsérettel emlékeztek meg a miagyar katona hősies magatartásáról. Ez a javaslat, amely ebiben a katonai szellemben van hivatva reformálni a ómagyar társadalmat, csak dicséretet és (megértést érdemiéi minden jóravaló magvar einher részéről. És harmadszor olyan értelemben mondom, hogy a magyar élet reneszánszát jelenti ez a javaslat, mert e javaslat folytán Lehetőség nyílik arra, hogy a magyarság meg tudja védeni a maga ősi jussát és meg tudja valósítani azokat a jogos igényeit, amelyek ezeréves történelménél és a Duna medencéjében fekvő helyzeténél fogva őt megilletik. E javaslat lehetőséget ad arra, hogy a magyarság jogos aspirációi, nemzeti reményei megvalósítását illetőleg teljesülhessenek. Egy orszás- hadsereg nélkül olyan, mint vár katonaság nélkül: semmit sem ér. Volt már alkalmunk megállapítani, mit jelent egy ország katonaság nélkül. 1918-ban ennek a furcsa eszmének a realizálása tette tönkre országunkat, amikor hivatalos helyről hirdették, hogy: nem akarok kato
