Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-365

406 Az országgyűlés képviselőházának helyről indult meg az első vihar a Házban, amelyet Meskó Zoltán inszcenált a (íotterhalte Debrecenben való eljátszása miatt, utána a második vihar a fiumei horvát katonai láza­dás miatt; egy hét múlva a pesti oldalon ki­tört a forradalom, a Várban pedig a désignait miniszterelnök programmbeszédén dolgozott. Megölték Tisza Istvánt és Vázsonyi Vil­mosnak, a volt igazságügyminiszternek is me­nekülnie kellett, mert éjjel már az ő lakásán is katonai patrouille járt, fegyveres emberek, akik Őt halálra keresték. Ez a parlament pedig, ami örök szégyene marad ennek a teremnek, feloszlott anélkül, hogy Tisza Istvánt elparen­tálták volna. A Ház megszűnt, hogy később megszülessék a parlament véres pincéjének története. T. Ház! Ennyit el kellett mondanom azért, hogy lássuk, hogy vájjon négyest kaptunk-e a világtörténelemben és hogy mi okozta az ösz­szeomlást és Magyarországnak a forradalomba való kergetését. T. Ház! Felolvashatnék még erre az időre vonatkozólag egy kritikát, amelyet azonban más alkalomra tartok fenn, Vázsonyi Vilmos müncheni jegyzeteiből, amely szociális, gazda­sági és politikai szempontból felsorolja mind­azokat a kérdéseket, amelyeket ma, mint va­lami újat, mint valami találmányt, mint egé­szen extra valamit, tálalnak a nagyközönség elé. Ma is minden szava aktuális volna és ma is figyelmet érdemelne, amit nem mint vér­szerinti örököse, mint leszármazott fia, hanem mint magyar politikus, elfogulatlanul állapí­tok meg. A magyar hadsereg nem kapott soha négyest történelemből, de egyes magyar poli­tikusok kaptak és annál inkább fognak kapni . történelemből négyest. Ma is e kettőt kell szembeállítanom, t. Ház és itt érkezem el egy harmadik kérdéshez, amelyről még szólni kívá­nok, mert hiszen, ahogy előrebocsátani bátor voltam, összesen három kérdésről kívánok szólni. A harmadik kérdés az, hogy ez a javaslat szemben áll egy másik törvényjavaslattal, amelyet a Ház bizottságai imost tárgyalnak. Ennek a javaslatnak 1. §-a azt mondja, hogy: »A honvédelemben személyes szolgálatával és vagyonával mindenki köteles a jelen törvény rendelkezései szerint résztvenni«. Azután a 7. §. második (bekezdése azt mondja, hogy: »Le­ventekötelesek az országban lakó azok az ifjak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg«. Végül a 19. § azt mondja, hogy: »Had­kötelesek az állandóan az ország területén lakó azok a férfiak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg«. Az előző bekezdésben pedig azt mondja, hogy: »A hadkötelezettség általiánois és azt a jelen törvény rendelkezései ezerint minden magyar állampolgár férfinak teljesíteni kell«. T. Ház! E szakaszok idézett megállapítá­sainak ellentmond az a törvényjavaslat, amely kitaszít a magyarságból olyanokat, akik ma­gyaroknak érzik, vallják és tudják magukat és akikből népcsoportokat, fajokat és nemzeti­ségeket kreálnak. Ez a javaslat az 1., 7. és 9. §-aiban minél több magyart, minél több ma­gyar katonát akar látni igen helyesen, ugyan­akkor egy másik, ugyancsak imost tárgyalt törvényjavaslat kivándorlásra csábít és kiván­doroltatni akar tömegeket, vagy pedig életü­ket itt lehetetlenné tenni, testileg, lelkileg és gazdaságilag tönkrezúzni akarja. 365. ülése 1939 január 2i-én, kedden. A kettő között kétségtelenül ellentét áll fenn. En azt, ami a honvédelmi javaslatban foglaltatik, helyeslem és elfogadom, de annál inkább el kell ítélnem a másik törvényjavasla­tot. El kell ítélnem azt, hogy a frontharcosok leszármazottai, sőt ők maguk, a hadiözvegyek, hadiárvák és ezeknek leszármazottai nem le­hetnek köztisztviselők és nem lehet belőlük úgyszólván semmi azért, mert egy megbélyeg­zett felekezethez, fajhoz, vagy népcsoporthoz tartoznak. Amikor a hon védelmi törvényjavas­lat még azokat is ideszámítja, akiknek állam­polgársága meg nem állapítható, akikről nem állapítható meg, hogy idegenek, de nem álla­pítható meg az sem, hogy magyarok, ugyan­akkor viszont magyarokat kitaszítainak a nem­zet testéből, kitaszítainak akkor, amikor az egységes nemzet elvét akarjuk érvényesíteni, ami 'Seimmiesetre sem érvényesíthető a nép­csoportok kreálásával. (Megay-Meissner Ká­roly: Ezt majd a zsidóbizottságban el lehet mondani!) Ez ezzel összefüggésben áll, tisztelt képviselő úr! Haynáunak az ivadékai köztisz­teletben részesülhetnek, azok teljes jogúak lesznek, én azonban nem leszek teljes jogú, és kérdem itt a képviselőházban, hogy ki az Ma­gyarországon, aki az én magyarságomban, az én magyar nemzeti érzésemben és az én őseim magyar nemzeti érzéseibein kételkedni meri Azt mondottam: Si vis pacem, para bellum. Mondottam s ennek az igazságát fenntartom, de nem idebenn, nem egymás ellen, hanem a közös külellenség ellen az egységes szent ma­gyar hazáért. Mi akarjuk a békét benn és kinn egyaránt, de künn nem olyan hékét, amely megaláz, amely tönkretesz, amely csak két há­ború közti szünet, amely győztest és legyőzöt­tet ismer, amely diktátumokon épül fel, ha­nem az igazságon, a nemzetek közti egyen­rangú megegyezésen és a népek közti megér­tésen alapuló békét. Idebent ugyanígy igaz­ságot^ békességet, életlehetőséget és munkale­hetőséget akarunk és kívánunk. Hogy ezt el­érhessük, külső vonatkozásban erő® magyar nemzeti hadseregre van szükségünk. Ez a ja­vaslat mai formájában ezt szolgálja és ha én a kormányzattal szemben egyébként minden téren szemben állok, ha más javaslatok miatt a legmélyebb fájdalom, keserűség tölti is el a lelkemet, ez nem akadályozhat meg engem abban, hogy a honvédelmi miniszter úr iránti elismeréssel és a magyar honvédség iránti szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel ezt a törvényjavaslatot el ne fogadjam. Elnök: Az igazságügy miniszter úr kíván szólni. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A zsidók köz­életi, és gazdasági térfoglalásának korlátozá­sáról szóló törvényjavaslat tegnapi bizottsági tárgyalásán az előadó olyan módosítást, illetve kiegészítést nyújtott be, amelynek földbirtok­politikai vonatkozásai vannak. Ezért tiszte­lettel javaslom, méltóztassék kimondani azt, hogy a Ház pótlólag ezt a javaslatot a föld­mívelésügyi bizottságnak is kiadja előzetes tárgyalás végett, illetőleg kimondja azt, hogy a földmívelésügyi bizottság 1 is meghivatik és bevonatik az együttes bizottság tárgyalásaiba. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, t. Ház, hogy az igaz­ságügyminiszter úr által felhozott indokok alapján hozzá méltóztatnak járulni ahhoz, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfogla­• lásának korlátozásáról szóló törvényjavasla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom