Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-352

Az országgyűlés képviselőházának 352. ütése 1938 december 13-án, kedden. 27 hegyek, sőt kormányválságot is okoztak és végeredményében itt van előttünk ennek a szörnyű vajúdásnak az eredménye, az a három pici kis egér, amelyet — ismétlem — a kormány a maga részéről nem mulasztott el kellő időben belevinni az ország közhangulatába és olyannak tüntetni fel, mint a jövő ezredéi felépítésének egyik pillérét. Hát én azt hiszem, hogy ha a többi pillér is ilyen gyenge lesz, mint amilyen gyengék ezek a pillér-darabkák, akkor szomorú sors vár a jövő Magyarországra. Ezekből a javaslatokból nagyon élénken tükröződik vissza az egyoldalú politika, hogy ne mondjam: osztálypolitika. Nevezetesen az ország bizonyos társadalmi rétegének kedvez a kormány politikája, ez azonban nagyon vékony és igen kicsiny réteg. Ezzel (szemiben azt látom, hogy az ország lakosságának nagy többségével szemben a kormány közönyösen viselkedik. Mélyen t. Ház! Itt fekszik előttünk egy javaslat. Ebben a javaslatban a kormány felveszi többek között a kántorokat is a betegségi biztosításba. Én nagyrabecsülöm a kántor urak munkáját, nem szándékozom azt lebecsülni, még ha havangozással van is egybe kötve, de méltóztassék nekem megengedni, hogy minden szerénytelenség vádja nélkül megemlítsem, hogy például annaka mezőgazdasági munkásnak, annak a Kovács András kubikosnak vagy annak fa Nagy Imre gazdasági cselédnek a munkája van annyira értékes, mint amilyen értékesnek méltóztatnak tartani és amennyire jutalmazni méltóztatnak ebben a javaslatban az — ismétlem -általam nagyrabecsült kántor urak munkáját. Szerény véleményem szerint nem lehet a dolgozó társadalom rétegei között különbséget tenni. A munka egyenlő megbecsülésben kell, hogy részesüljön. Akár az állam szolgálatában, akár a magánéletben végzi munkáját az ország,népe, egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Sajnos, ebben a javaslatban nem lehet ezt látni. A mezőgazdasági munkásság szörnyű, szomorú helyzetéről beszélt már Kéthly igen t. képviselőtársam és beszélt előttem Tildy igen t. képviselőtársam is. Én is kénytelen vagyok erről a kérdésről beszélni, mert ami ezen a téren van, az minden emberi képzeletet felülmúl. Borzalmas az elhagyott, árván élő mezőgazdasági munkásság szociális helyzete, tfgy él, mint az erdők madara, nincs aki a mezőgazdasági munkásságnak, a mezőgazdaságban alkalmazott dolgozó embereknek a szociális erdekével törődnék. "En bátor voltam Homonnay igen t. képviselőtársam felszólalása közben egy nagyon félénk megjegyzést tenni, amire Homonnay igen t. képviselőtársam óriási módon felháborodott a túloldalon ülő igen t. képviselőtársaim élénk tapsa közben. Méltóztassanak megengedni, nekem, aki ugyanúgy szeretem a fajtámat, mint ahogy bárki szereti a fajtáját ebben a Házban, őszintén fáj aza nagy különbség, amelyet a felvidéki cselédség, mezőgazdasági munkásság sorsa, helyzete, szociális gondozása és az itteni magyar munkások helyzete között látok. Az igen t. Homonnay képviselő úr hatást ért el azzal a kijelentésével, hogy vigyáznunk kell, hogy idegen kémek ne terjesszenek itt olyan híreket, amelyek a, magyar presztizst. a magyar tekintélyt csorbítják. Mélyen t. Homonnay képviselő uram, sietek önt megnyugtatni, hogy az én szerény közbeszólásomban mondottakat nem idegen kémektől vettem, hanem Homonnay képviselő úr utólagos beleegyezésével eljártam a Felvidéken, végigjártam ott Csütörtök községtől fel, ameddig el lehetett menni és érdeklődtem, mert nagyon érdekelt engem az ottani mezőgazdasági munkásság helyzete. Megmondom, összeszorult a szívem, amikor láttam azt az óriási különbséget, amely a felvidéki gazasági munkásság, mezőgazdasági cselédek sorsa, helyzete és az itteni mezőgazdasági munkásság helyzete között van. Mélyen t. Képviselőház! Nem kémektől, hanem magyaroktól, nem csehtől, hanem magyar véremtől, magyar mezőgazdasági munkástól, magyar urasági cselédtől hallottam, hogy nekik ott a Felvidéken megvan az állami munkanélküli segélyük. Annak ellenére, hogy Fenczik igen t. képviselő úr az imént egy közbeszólásban helyeselte azt az álláspontot, hogy a munkanélküli segély adása erkölcstelenné teszi, zülleszti a munkásságot, mégis megvan ez ott a nélkül, hogy erkölcstelenné vált volna az a felvidéki munkás. Megvaii a mezőgazdasági munkásság betegsegélyezési biztosítása a maga és családtagjai részére (Gürtler Dénes: De nem kap semmit!) akár urasági cseléd, akár kubikos munkát, vagy más mezőgazdasági munkát végez, megvan a rokkantsági biztosítása, megvan az aggkori biztosítása, megvan az anyák szülési segélye (Gürtler Dé* nes: Csalás az egész!) és az, amit Homonnay képviselő úr most magyar területen egy bizonyos kis réteg számára, a tisztviselői kar részére kér és követel, megvan a mezőgazdasági munkásoknál, legyenek akár kubikosok, ; akár uradalmi cselédek, megvan a leányok részére fi kiházasítási segély. (Nyiri István: Papíron! •-- Gürtler Dénes: Egy-kétszáz cseh korona! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Csikvándi Ernő: Cseh korona ám, nem pengő! — Nyiri István: Papiros ez, kedves Esztergályos! — Hertelendy Miklós: Ez a papírforma!) Amikor nekem magyar véreim odafenn a Felvidéken azt mondották, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság számára (Csikvániji Ernő: Ne a csehekről beszéljen! — Hertelendy Miklós: Jobban meg fogjuk csinálni!) megvan a törvényben biztosított kilencórai munkaidő, amikor azt mondották, hogy törvényben biztosított kétórai ebédideje van annak az uradalmi cselédnek, (Ellenmondás jobbfelőL) akkor őszintén szólva könnyek jöttek a szemembe, mert rágondoltam az itthoni, a Csonka-Magyarországon élő munkások és uradalmi cselédek sorsára. (Nyiri István: Job'ban meg fogjuk csinálni!) Mélyen t. Képviselőház! Ennek a szomorú sorsnak:, amelyben a magyar mezőgazdasági munkásság évszázadokon keresztül élt, a következménye az a szomorú statisztika, amelyet nem mi szocialisták adunk ki és állítunk össze, hanem amelyet a kormány hivatalos közlönyei, a statisztikai hivatal adatai mutatnak ki. Ebből megláthatják az urak, hogyan pusztul a rnagyarság, anélkül, hogy a kormányok kellő intézkedéseket tennének a magyarság irtózatos pusztulásának megállítására. Melyen t. Képviselőház! Azt látjuk, hogy az utóbbi 50 esztendő alatt a felére csökkent a magyarság születési arányszáma, 1880-ban 380.000 volt a Csonka-Magyarország területének megfelelő születések száma, ma pedig 199.000. Ezzel kapcsolatos az egyke kérdése. Az utóbbi 2—3 esztendőben hivatalos Urogramm lett az egyke ellen való védekezés. Itt a Ház6*