Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-363

Az országgyűlés képviselőházának 363. ülése 1939. évi január hó 19-én, csütörtökön, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elniki előterjesztések. — A honvédelemről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: vitéz Árvátfalvi Nagy István, vitáz Somogyváry Gyula, vitéz Shvoy Kálmán, Lányi Márton, Drobni Lajos, R. Vozáry Aladár és Lázár Imre. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönvvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : vitéz Bartha Károly. (Az ülés kezdődött 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a honvédelemről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgy alása^ (írom. 691., 706. sz.) Szólásra következik? Szeder János jegyző : vitéz Arvátf alvi Nagy István. Elnök: vitéz Arvátf alvi Niagy István képviselő urat illeti a szó. vitéz Arvátf alvi Nagy István: T. Ház! A honvédelmi törvényjavaslat tárgyalása örömünnep a világháborúban résztvett minden magyar katona számára, mert ez

1 à törvényjavaslat a nemzet élniakanását és a magyar honvédség megerősítését jelenti. Amikor felszólalok, szívem egész melegével kívánom tolmácsolni a világháború volt tartalékosainak, népfölkelőinek, volt magyar katonáinak szeretetét a magyar honvédség iránt és boldog örömét afelett, hogy a mi édes hazánk húsz esztendő nehéz szenvedései után ma újból a megerősödés útján van és a honvédség megerősödésén keresztül remélhetjük a szebb és boldogabb magyar jövendőt is. (Éljenzés jobbfelől.) T. Ház! A múlt esztendőben, Szent István évében két isteni csoda ért bennünket, két áldás jutott nemzetünknek. AZJ egyik az, hogy a magyar Felvidék visszatért hozzánk és ezzel a trianoni rabbilincset legalább részben sikerült megsemmisíteni, a másik pedig az, hogy a mi drága honvédségünk valóban nemcsak megállta helyét a nehéz órában, hanem meg is erősödött lélekben és erőben egyaránt. Azt hiszem, ebből az alk alomból elsősorban is a magyarok KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. Istenének kell hálát mondanunk azért, hogy ez lehetővé vált, hogy annyi aggodalom, annyi kétkedés után végre, húsz esztendővel a világháború után, ia világháború katonái is megérhették azt, hogy elmondhatják, nem hiába küzdöttek a háborúban, nem hiába áldoztak vért és életet a haza oltárán, mert a magyar katonai szellem, amint azt a Főméltóságú Ür hadparancsában ki is fejezte, töretlenül megvan és ha arról van szó, hogy a hazát meg kell védeni, hogy vissza kell szerezni az elrabolt területeket, ebben nincs különbség magyar és magyar között és minden magyar ma is szívesen és örömmel hoz áldozatot a haza oltárán. Azt hiszem, hogy a mai helyzetben nekünk legszentebb kötelességünk az, hogy szemben a forradalmak destruktiv idejével minél több katonát akarunk látni. (Ügy van! Ügy van!) Nekünk szükségünk van erős honvédségre, erős magyar hadseregre azért, hogy önvédelmünket biztosítsa, de tovább megyek, nem csak önvédelmünket, hanem azt is, hogy elszakított véreink visszakerüljenek hozzánk és úgy érzem, hogy itt az ország házában hangot kell adni annak a minden magyar szívéből f

iakiado Ikívás ágnak, hogy nem állhatunk meg a revízió útján, hanem minden erőnkkel törekednünk kell arra, hogy ne csak a népi elv, hanem a történelmi elv is érvényesüljön és Szent István birodalmának minden része, elsősorban az elszakított területeken ma is élő és szenvedő magyar testvéreink visszakerüljenek hozzánk. (Ügy van! Ügy van!) Ezért üdvözöljük nagy szeretettel és melegséggel ezt a törvényjavaslatot, amely biztosítani fogjiai a mi honvédségünk teljes kifejlődését és megerősödését és ezért nem tekintünk semmi áldozatot sem soknak, amikor arról van szó, hogy a nemzet biztonságát, a nemzet erejét kell növelni. Nagy örömmel hallgattam tegnap Sulyok: képviselőtársam kijelentését, hogy itt nein szabad semmiféle pártpolitikai szempontnak érvényesülnie. Valóban így van- Sem a hadseregben, amely pártok felett kell hogy álljon min54