Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

326 ' Az országgyűlés képviselőházának 362. a rövidség kedvéért, keresők és eltartottak együtt, Békés vármegye területén 23.930 lélek, míg az egy katasztrális holdon aluli birtokkal rendelkező, vagy birtokkai egyáltalán nem rendelkező lakosság lélekszáma — keresők és eltartottak — 68.288. T. Ház! Itt van ez a majdnem 70.000 lélek egy vármegye területén, amely semmi módon biztosítva nincs afelől, hogy kínálkozó és mindig kész munkaerejét valahol hasznosítani és felhasználni tudja. Azért hozom fel ezt a problémát most, amikor talán a költségvetés összeállítása folyik, hogy rámutassak arra, hogy ebben a kérdésben nagy, átfogó, reális intézkedések nélkül komoly megoldást elérni nem lehet. Azt, hogy itt nagyon komoly megoldásra van szükség, indokolom a következőkkel is. A földmívelésügyi miniszter úr benyújtotta a kishaszonbérletekről szóló törvényjavaslatot. Mérhetetlen szükség volna arra, hogy ezeket a nemzeti belső életünket átalakítani hivatott nagy reformtörvényeket mi egy legalább viszonylag nyugodt szociális helyzetben oldjuk meg. Ha a mezőgazdasági munkásság megmarad mai szociális helyzetében és ha a feszítőerők alul, mondjuk, a magyar közélet (bizonyos elradikalizálódása következtében egyre növekedni fognak, akkor a reformok megoldását sürgetni fogják olyan erők is, amelyek nem kívánatosak az én megítélésem szerint sem- Mérhetetlenül nagy szükség van arra, hogy ennek a mezőgazdasági munkásságnak munkaerejét akkor is használjuk fel, amikor ez a munkásság jórészt munka nélkül van. (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) Hiszen ebben a társadalmi rétegben általános munkanélküliségről nem lehet szó, mert az év bizonyos szakaszaiban úgyszólván az egész munkásság el van helyezve, hanem a ke vés foglalkoztatottságról van szó, arról, hogy míg 1914 előtt országos átlagban ez a mezőgazdasági munkásság körülbelül 210 napot tudott dolgozni, addig a háború utáni mezőgazdasági dekonjunktúra mélypontján mindössze 105 napra ment le — hivatalos megállapítás szerint — ennek a rétegnek foglalkoztatottsága. 105 napi foglalkoztatottság olyan munkabérek mellett, amikről Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam szólott, világosan megmutatja minden a nép között élő, vagy legalább hozzáértő ember előtt, hogy ilyen keresetből, évi 120—150—160 pengőkből ezeket a nagy magyar családokat eltartani nem lehet. (Ügy van! Ügy van!) Felhívon az igen t. miniszterelnök úr figyelmét, tekintse meg azokat a kimutatásokat, amelyeket az alföldi iskolákban tartott hivatalos vizsgálatokról készítettek az illetékes tényezők. (Ügy van! Ügy van! — Zaj.) A hivatalos orvosi vizsgálatok megállapították, hogy ezekben az alföldi iskolákban a gyermekeknek 65—70—75%-a beteg. (Ügy van! a ssélsobaloldalon.) És az orvosi vélemény kivétel nélkül mindenütt arról szól, hogy nem lehet egyszerűen gyógykezeltetéssel megoldani ezt a kérdést, mert a betegség alapoka kivétel nélkül (minden egyes vizsgálat eredménye szerint - a rossz táplálkozás. (Ügy van! Ügy van! — Zsitvay Tibor: Es a rossz lakás!) Nem akarok itt képeket festeni ennek a rétegnek életéből, de szeretném, hogy mindenki ebben a Házban, aki ezt a problémát a helyszínén nem ismeri, (Felkiáltások jobbfelől: Ismerjük!) nézze meg ezeket a szegény magyarokat, hogy milyen szent türelemmel hordozzák ezt a mérhetetlenül nehéz sorsot, amelyben élnek és meg fogja ülése 1939 január 18-án, szerdán. állapítani, hogy az egész nemzet hálával tartozik nekik azért a türelemért, amellyel egy nehéz évtizeden át ezt a kegyetlen embersorsot el tudták viselni. (A klotürlámpa kigyullad.) Tisztelettel kérnék 10 perc meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: A Ház a meghosszabbítást megadja. Tildy Zoltán: T. Ház! Mi lehet az a munkaalkalom, amivel ezt a réteget el lehetne látni? Nagyon szeretném, ha egy statisztikus kiszámítaná, hogy 'milyen mérhetetlen érték veszett el csak azon, hogy ez a nagy magyar réteg az év jelentős részében, éveken keresztül, munka nélkül tengette a maga életét. Ki lehetne számítani, mennyi hasznos munkát lehetett volna elvégezni a nemzet érdekében, ha például azokban az esztendőkben, amikor pár pengőért vittük ki a magyar búzát külföldre, ezt a magyar búzát arra használtuk volna fel, hogy hozzáadva ezeknek az embereknek munkakészséget mint munka bérrel : utakat és egyéb hasznos dolgokat építettünk volna az Alföldön. Meg kell jelölnöm, mint nagyon fontos munkaalkalmat, az útépítést. A múltkor is megemlékeztem róla,, hogy az alföldi mezőgazdasági termelés fejlesztéséről ilyen útviszonyok mellett alig lehet beszélni. De van nekem egy szinte már mániám, amit minden alkalommal, amikor erről a kérdésről szó van, felhozok a t. Ház előtt. (Halljuk! jobbfelől.) És itt vissza fogok térni a miniszterelnök úr egy múltkori kézlegyintésére. En ameddig képviselő leszek itt a Házban és ameddig alkalmam van szólni, ha nem másképpen, hát akkor egy mániákus megrögzöttségével újra és újra ide fogom hozni ezt a problémát és hajlandó vagyok mindenkivel szemben, — szakértővel és dilettánssal szemben — bizonyítani azt, hogy ez a probléma 'mérhetetlenül fontos, mert az Alföld életkérdéseinek egyrészben való megoldását jelentené. Ez a szikes földeknek kézimunkával, digózással való megjavítása. A miniszterelnök úr a múltkor azt mondotta nekem, hogy öt év folyik kísérletezés ezen a téren. Kereken 150 esztendeje folyik, de nem kísérletezés, hanem gyakorlat, gyakorlat amely bevált. T. miniszterelnök úr, az államnak van egy kísérleti állomása az Alföldön, Karcagon. (Egy hang bal felől: Drága!) Nem drága, majd be fogom bizonyítani t. képviselőtársam., hogy nem drága. Tehát az államnak van egy kísérleti állomása Karcagon, amely a szikes földek javításával is kísérletezett meszezés útján, (vitéz Kenyeres Jenő: Kitűnő eredményeket ért el!) A digózás lényegében ugyanez az. eljárás, azzal a különbséggel, hogy sokkal jobb, mert sokkal több meszet lehet azon a földön digózás,útján a földre elteríteni, mint a meszet vagonokban odacipelve és szétszórva. Emellett a digózás útján való meszezés azért is jobb, mert a mész oldott állapotban kerül a föld fölé és alászántás útján így sokkal nagyobb mennyiségű az a mész, amely a földet abszolúte megjavítja, művelhetővé teszi és ráadásul változatos termelés számára teszi alkalmassá. A karcagi kísérleti állomás .bizonysága szerint a javítás előtt ott egy parcellán, 164 katasztrális holdon, termett 730 métermázsa szemestermény. A javítás után 140 holdon, tehát 24 holddal kevesebben, termett 1418 métermázsa. A javítás előtt az átlag 4.45 métermázsa volt, a javítás után pedig 10.17 métermázsa.