Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

318 Az országgyűlés képviselőházának 362, Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Cseh-Szombathy László: T. Ház! December végén Komárom vármegyében is meg-történtek a képviselőtestületi tagválasztások. Ezekkel a a megejtett választásokkal kapcsolatban ismét olyan szabálytalanságok fordultak elő Ács községben, amelyeket nem tudok szó nél­kül hagyni. Amikor a miniszterelnök úr sorozatos beszédeiben a nemzeti összefogás szükségességéről beszél, akkor akadnak olya­nok, akik a kormány hirdetett intencióival el­lentétben hihetetlen rövidlátástól vezettetve arra törekednek, hogy az ellentétek elsimítása helyett ezeket lehetőség szerint inkább kimé­lyítsék, és ezáltal erkölcsromboló és nemzet­romboló munkát folytassanak. Különösen el­ítélendők azok az események, amelyek most Ácson történtek, mert amikor ugyanis végre esztendők keserves harcai után eljutottunk oda, hogy a titkosságot a képviselőválasztá­sokra is biztosítani tudtuk, akkor az ilyen és ehhez hasonló események alkalmasak lehetnek arra. hogy az elkövetkezendő választások tisz­taságába és titkosságába vetett hitet és bizal­mat megingassák és ezáltal a nálunk ország­szerte kétségtelenül fennálló nyugtatlanságot, elkeseredést és elégedetlenséget még inkább fokozzák. T. Ház! Nem új dolog, ami Ácson történt, mert ugyanez megtörtént ugyanott már a múltban is. Megvallom, mégis váratlanul ért ez az eset, mert joggal azt hihettem, hogy a kormány által állandóan hirdetett megújhodás eszméiből valami már a vidékre is eljutott és a falu nehéz munkát végző társadalmának nem kell félnie ezeknek az eseményeknek a meg­ismétlődésétől és a falu megbecsülése lehetet­lenné teszi ezek megismétlődését. Ügylátszik azonban, hogy az a rendszer, amelyet a múlt­ban annyiszor és olyan jogosan kifogásoltunk és támadtunk, ma is változatlanul él és hat és az egyes kormányváltozások vagy egyes fele­lős államférfiak nyilatkozatai ennek lélek­tipró munkáját egyáltalában nem befolyá­solják. T. Ház! Az ácsi képviselőtestületi tagvá­lasztásokon az történt, hogy a független kis­gazdapárt megbízásából Varga Zsigmond és Nagy Sándor pártvezietőségi tagok felkeres­ték a község vezető főjegyzőjét, Taresy Gyula főjegyzőt és megkérték, hasson oda, hogy az elkövetkezendő választások alkalmával a két párt egyforma szavazócédulákat használhas­son. A vezető főjegyző erre kijelentette, hogy amiint őket, már mint a kormányzópártot nem érdekli az, hogy a független kisgazdapárt mi­lyen szavazólapokat hasz'nál, őket se érdekelje az, hogy a kormányzópárt milyen szavazó­cédulákat fog használni. Ezen előzmények után megtörtént a tör­vény által titkosnak rendelt' képviselőtestületi tagválasztás úgy, hogy a kormányzópárt tag­jai ezzel a kezemben lévő és most felmutatott kis rózsaszínű szavazólappal szavazott — ame­lyet beszédem végén a Ház asztalára fogok he­lyezni— ugyan akikor, amikor a független kis­gadapárt szavazói fehér szavazólapot hasz­náltak. Mi volt ez az eljárás, ha nem a titkos­ság kicsúfolása? Hiszen, aki a szavazóbelviséíf­ben helyet foglalt, már messziről megállapít­hatta, hogy ki melyik pártra adja le sza­vazatát! De van ennek a kis rózsaszínű cédulának még egy nagyon jellemző sajátsága, amit, úgy ülése 1939 januá/r 18-án, szerdán. látszik, a múlt tapasztalai tettek kívánatossá. A multlban ugyanis előfordult, hogy szintén ilyen különféle színű szavazólapokkal szavaz­tak, de az is előfordult azonban, hogy a sza­vazólapon feltüntetett neveket törölték és he­lyükbe újakat írtak. Ezt a kérdést most úgy óhajtották megoldani és ennek megismétlődé­sét megakadályozni, hogy csak ilyen kis sza­vazólapot nyomtattak és a neveket olyan sű­rűn helyezték egymás mellé, hogy lehetetlenné vált, hogy az egyes nevek törlésével esetleg erre a szavazócédulára más neveket írjanak fel. Történt pedíig ez a joggal kifogásol­ható eljárás, a pártvezetőség kezeim között lévő értesítése szerint, a vezető főjegyző tud­tával és beleegyezésével. Kérdezem én, — és azt hiszem, joggal tehetem fel ezt a kérdést — megengedhetőnek tartja-e a belügyminiszter úr azt, hogy egy község vezető főjegyzője ilyen, kellően el nem ítélhető visszaéléseknek részesévé váljék. Joggal vetődik fel azonban az a kérdés is, hogy húsz községet számláló választókerüle­temben miért egyedül és kizárólag Ácson for­dulnak elő ilyen visszaélések. Erre a kérdésre azt hiszem, legjobban megfelel egy levél, ame­lyet az egyik cukorgyári munkás küldött el hozzám, aki mellékelte leveléhez ezt a kicsiny szavazócédulát, aki azonban a gyártól való fé­lelmében nevét már nem merte aláírni. Eta a cukorgyári munkás elmondja levelében, hogy a választás^ előtt a cukorgyár egyik tisztvise­lője az elkészített kicsiny lapokat odaadta a cukorgyár munkásainak, azzal a barátságos megjegyzéssel, hogy aki pedig nem ezzel sza­vaz, azt a cukorgyárnak kötelékéből azonnal el fogják bocsátani. T. Ház! Nem hiszem, hogy akadjon itt kö­zöttünk valaki, aki elismerné a cukorgyárnak azt a jogát, hogy amikor a munkásokat a gyári munka elvégzésére szerződteti, ugyan­akkor azoknak még szavazati jogával is ren­delkezhessék és törvényadta jogaikat ebben a formában kívánja gyakorolni. Látszik azon­ban, hogy a cukorgyár más elgondoláson van és nem elégszik meg azzal, hogy a cukor­áraknak a közelmúltban történt csökkentése után a munkások túlnyomó részének felmon­dott, hogy azután alacsonyabb munkabérrel és az addig fennállott kedvezmények megvonásá­val újra alkalmazza őket, hanem megfelelő be­folyásolható embereknek a község vezetőségé­be való beültetésével befolyását még ott is gyakorolni kívánja. Nem hiszem, hogy a cukor árának leszállítása azért történt, hogy a mun­kásoknak különben is meglehetősen nehéz meg­élhetési viszonyait ezáltal még inkább súlyos­bítsák; remélem, hogy a munkabéreknek ehhez a leszállításához még az iparügyi miniszter úrnak is lesz néhány szava. A belügyminiszter úrhoz pedig azzal a kéréssel fordulok, vizsgál­tassa ki ezt az esetet. Szerettem volna, ha nyi­latkozott volna már most itt arról, hogy úgy ő, mint a kormányzat elítéli az ilyen és az ehhez hasonló eljárásokat. Értesüléseim szerint a választás ellen az érdekeltek panasszal éltek és én meg vagyok róla győződve, hogy ezt a választást ebből az okból is meg fogják semmisíteni és új válasz­tást fognak kiírni, azonban a hasonló esetek­nek a jövőben való elkerülése végett szüksé­gesnek tartanám, hogy a miniszter úr rende­leti úton szabályozza a képviselőtestületi tagok választását. Az 1886 : XXII. törvénycikk 46. §-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom