Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. és akiknek uradalmaiban a munkásság helyzete nem kielégítő. T. Ház! Én elismerem, hogy ennek a kérdésnek igen nagy a jelentősége és éppen azért a föl dm ívelésügyi miniszter úr, de a belügyminiszter úr is az ő szociális igazgatásába tartozó közegei útján a mezőgazdasági munkáskérdés rendezésének előkészítésével foglalkozik, és az e két minisztérium keretében folyó munkának az összeegyeztetése útján akarja a kormány megtenni azokat az intézkedéseket és kezdeményezéseket, amelyeket szükségesnek tart, hogy a mezőgazdasági munkaviszony kérdése helyes mederbe terelődjék. (Helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Annyit vagyok bátor még ehhez megjegyezni, hogy ezen kormányzati programmpontnak itt való leszögezése mellett meg kell említenem azt, hogy igenis történtek már intézkedések a mezőgazdasági szociálpolitika terén. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Nem is olyan régen szavazta meg a parlament a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvényt és bár elismerem azt, hogy a mezőgazdasági szociálpolitika terén, sajnos, még nem sikerült olyan eredményeket elérni, mint az ipari szociálpolitika terén, a tendencia világos, a kormányok politikája igenis következetesen törekszik a mezőgazdasági munkásság helyzetének javítására, de minden szociálpolitika, ez is csak^ egy evolúciós folyamat lehet és azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tennünk, megfontoltan kell egymásután és egy helyes gazdasági bázisra felépítve tennünk, (Farkas Elemér: Ez így van!) mert egy olyan mezőgazdasági szociálpolitika, amely nincs gazdaságilag alátámasztva, csak efemer eredményeket érhet el és nem vezethet a mezőgazdasági munkásság helyzetének ahhoz a gyökeres javulásához, ami valamennyiünknek a szívügye. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát meggyőződve lenni, hogy a kormány a gazdasági lehetőségek határán belül, semmiféle politikai tekintetet nem nézve, egyedül az ország érdekeit szem^ előtt tartva igyekszik a mezőgazdasági munkásságnak, ennek az értékes nemzeti rétegnek sorsán javítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A magam részéről örömmel üdvözlöm, ha ehhez a törvényhozás tagjai hozzájárulnak és éppen ezért igen szívesen adtam választ az igen t. képviselő úr interpellációjára. (Élénk helyeslés és taps. — Rupert Rezső: Vagyunk itt néhányan, akik már 1920-ban hozzájárultunk!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A t. miniszterelnök úr a választ a tőle megszokott precizitással tette meg, legyen szabad azonban utalnom arra, hogy az a szociálpolitikai intézkedés, amelyről most én beszéltem és amelyet sürgetek, a mezőgazdaság különleges megterhelését nem jelenti; csak azt jelenti, hogy a bérkérdésben rendet teremtsünk, mert ha gróf Zselénszkynek, annak az öreg, nyolvanegynéhány éves reakciós grófnak a birtokán lehet 20 mázsa gabonabért kiadni, akkor nem igazság az, ha az Elek zsidó 14 mázsa gabonát ad ki. (Egy hang a középen: Ez abszurdum! — Zaj.) Tessék itt rendet teremteni. Ezzel nem terheljük meg sem a mezőgazdaságot, sem az államkincstárt. Rendet kívánunk és rendet akarunk. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Hol a reakció?) Ez már politikai téma, a felsőházban fogják élvezni. (Rakovszky Tibor: Szép kis élvezet lesz!) Ilyen szembeállítást csak azért ülése 1939 január 18-án, szerdán, 315 tettem, hogy világossá tegyem, hogy itt rendezésről és nem megterhelésről van szó. .._. A másik pedig az, hogy ha az. Iparügyi Tanács az ipari munkásság családi cmunikaibéreiről szóló javaslatot 15 perc leforgása alatt elfogadta e,gy felszólalással, mi az, akadálya annak, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek ugyanezt nem tették meg egy negyedóra alatt.? (Rajniss Ferenc: Nagyon igaz! — vitéz PatácSi Dénes: A mezőgazdasági kamarák már inté

1 zik!) Kérdem, mi a különbség? Tessék ezt a kérdést Tigyainosalk rendezni. Hangsúlyozóim; mennyivel drágább 'nekünk az ipari innunkási minit a magyar paraszt'? Egyformán kedves* egyformán fontos ennek a nemzetnek a számára mind a kettő. Kérem ennek a kérdésnek igazságos, egyforma, egyöntetű elbírálását. (Moégás. — Farkas István: Ha szervezkedik, akkor «megkapja! — Zaj. — Béldi Béla: Jöjjön elő az' Omge. a farbával!) En nem a mezőgazdasági (munkásság egészségügyi és,szociális biztosításáról beszéltem, hanem csak a bérkérdés törvényes rendezéséről,' aminél az államkincstárnak és a mezőgazdaságnak különleges 'megterhelése nines. Azzal fogadom el és veszem tudomásul a miniszterelnök úr válaszát, —. s ezt hangsúlyozottan kérem — hogy ebből törvényjavaslat legyen. De mielőbb! Mert ehhez

1 semmi nem kell, csak az érdekeltek összehívása, a javaslat megszövegezése, letárgyalása és életbeléptetése. Ehhez semiani pénz és semmiféle .megterhelés nem kell. Ezt kérném a kormánytól. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést, niéltóztatik-e az interpellációra adott miniszterelnöki választ tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik gróf Apponyi György képviselő úrnak a miniszterelnök úrhoz, intézett interpellációja. Kérem, a jegyző urát, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Porufoszky Géza jegyző (olvassa): »Interpelláció a -miniszterelnök úrhoz a katolikus sajtó üldöztetése tárgyában: 1. Mi okból szüntette meg a kormány a »Korunk Szava« című katolikus folyóirat lapengedélyét? 2. Mi okból vonta meg a kormány a P. Muckermanin Frigyes S. J. szerkesztésében megjelenő »Der Deutsche Weg« című folyóirattól a postai szállítás jogát? 3. Mivel indokolja a magát hívó katolikusnak mondó miniszterelnök úr két magas színvonalú katolikus folyóiratnak a magyar oK vasóközönségtől való elvonását? > 4. Hogyan egyezteti össze a miniszterelnök úr a maga kifelé hirdetett katolikus meggyőződésével a katolikus sajtónak egy katolikus többségű, országban történő ily példátlan üldözését?« Elnök: Gróf Apponyi György, képviselő urat illeti a szó. Gr. Apponyi György: T; Ház! Minthogy a miniszterelnök úr jónak látta interpellációm elől kivonulni... (Felkiáltások jobbfelől: Nem kíváncsi! Nagyon helyesen tette! Még nem ebédelt!) Megítélés dolga, hogy helyesen tette-e vagy isem. Minthogy helyesnek látita "kivonulni, (Felkiáltások jobbfelől: Ebédel!) csak közvetve intézhetem hozzá szavaimat. Ezekután nem is várok közvetlen választ, azonban megállapítom, hogy a miniszterelnök úr, úgy látszik, különbséget tesz interpelláció és interpelláció