Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-362
•300 Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1939 január 18-án, szerdán. helyett ez alkalommal a külföld informálását a miniszterelnöki sajtófőnök úr tartotta fenn magának. (Gr. Apponyi György: Elég baj! — vitéz Somogyváry Gyula: Es azután? — Folytonos zaj a jobboldalon.) Ez a törekvése nem egészen iá siker jegyében zajlott le. (vitéz Várady László: De szépen beszél!) A miniszterelnöki sajtófőnök úr ugyanis egy kicsit elkésve, csak a késő esti órákban, talán fél 11 tájiban jutott ahhoz, hogy a külföldi újságírók között megjelenjék és őket tájékoztassa, (Boczonádi Szabó Imre: Valaki meg akarta fúrni a hajót! — Derültség.) amiért a, külföldi, minden nemzetbeli újságíróktól súlyos szemrehányást kapott. Hogy késését és az információ hiányát jóvátegye, meghívta a isajtónak ott tartózkodó összes tagjait vacsorára, {Felkiáltások jobbfelől: Nagyon helyesen! — vitéz Somogyváry Gyula: Biztosan nem ezért hívta, de meghívta! Jól tette!) vacsora után pedig egy kis borkóstolóra. (Nagy zaj. — Elnök csenget-) Nem hallom a mondatom végét a folvtonos zajban. Ennek a borkóstolónak alkalmával számos és iszámtalán, nagymennyiségű sörös üveg, bariackpálinka és bor került az asztalra. (Nagy mozgás a jobboldalon. — vitéz Hertelendy Miklós: Ez komoly dolog 1 ? Ilyen dologgal lopni az időt! — Állandó zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Payr Hugó: Az egyre szaporodó üvegek mennyiségét a miniszterelnöki sajtóiroda egy külön tisztviselője tartotta számon, (vitéz Várady László: Komolytalan csiaesogás ez! — Elnök csenget.) Hajnal felé a miniszterelnöki sajtófőnök úr több poharat vágott 'a földhöz (Derültség és felkiáltások jobbfelől: Hallatlan!) és amikor a külföldi újságírók azt kérdezték, hogy ez imit jelent, amikor meglepetten kíváncsiskodtak vagy érdeklődtek ez iránt, akkor a sajtófőnök úr német nyelven, amelyet éppúgy tört, mint a poharakat, (Boezonádi Szabó Imre: Ez nem ide való! — Ügy van! ügy van! jobbfelől.) azt felelte, hogy ez ősi magyar szokás, (Folytonos zaj a jobboldalom. — Gr. Apponyi György: Oláh szokás! —Elnök csenget.) mert a magyarok nem akarják, ha valakinek az egészségére ittak, hogy abból iapohárból még más is ihasson- (Nagy zaj. — Megújuló felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Nem tartozik ide!) T. Képviselőház! Nem tetteim volna szóvá ilyen dolgot, ha ez nem a külföldi újságírók jelenlétében történt volna, (vitéz CsicseryBónay István: Hallatlan! Ilyet idehozni a Ház elé) akik elhagyták az országot és a külföldön mindezt elmesélték. (Gr. Festetics Domonkos: Dolgozni akarunk, nem kabarét! — Folytonos zaj. —i Elnök csenget) Visszatérek a belpolitikára, a ( sajtó megrendszabályozására. (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Elég volt! Nem hallgatjuk meg!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Payr Hugó: Hogy hogyan értelmezi a sajtófőnök úr a sajtószabadságot, azt mindennan látjuk. (Haám Artúr: Üljön le! Szegyei je magát! — Mozgás és zaj a jobboldalon. —Elnök csenget.) Látjuk, hogyan kezelik azokat a lapokat, amelyek a kormánynak nem tetszenek, hogyan szüntetnek be újságokat és ugyanakkor hogyan kezelik azokat a szélsőjobboldali újságokat, amelyek a Vörös Újságon túlmenő izgatásokkal és lazításokkal vannak tele. Ennek is tanúi vagyunk naponta. (Állandó zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen: Elég! Elég! Üljön le! Üljön le!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán. Payr képviselő urat pedig kérem, (Gr. Festetics Domonkos: Nem vagyunk kíváncsiak rá!) szíveskedjék az elnöki enunciációt meghallgatni. (Folytonos zaj.) Payr Hugó: Ilyen terrorizálást látunk. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék megszakítani beszédlét, amíg elnöki enunciációt tehetek. A képviselő úr interpellációja során támadt vihar mutatja, hogy a képviselő úr nem szerencsés kézzel exponálja interpellációjának az anyagát. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Egy hang jobbfelől; Nem is tartozik ide!) Házon kívül álló személyt támad oly formában, amely szerintem, a miniszterelnöki felelősséggé! nem hozható összefüggésbe. (Ügy van! Ügy van! — Erődi-Harrach Tihamér: Azonfelül ízléstelen! — vitéz Hertelendy Miklós: Lejárt a beszédideje!) Kérnem kell a képviselő urat, szíveskedjék interpellációját olyan formában elmondani, amely annak nyugodt meghallgatására alkalmas. (Felkiáltások a jobboldalon: Megvonni a szót! Lejárt az ideje is!) Különben is a képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások a jobboldalon és a, középen: Üljön le! — Folytonos zaj.) Payr Hugó: Kérek ötperces meghosszabbítást. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem adjuk meg! Üljöw le!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (igen! Nem! — Állandó nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Üljön le!) Kérem azokat, a képviselő urakat, akik megadják a meghosszabíítást, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház, a meg'hoszszabbítást nem adta meg. (Tavs a, jobboldalon. — Erődi-Harrach Tihamér: Ez a kritika!) A miniszterelnök úr kíván válaszolni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! (Nagy zaj és mozgás a középen.) Kérem Apponyi gróf ós Rajniss képviselő urakat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. (Farkas István: Rajniss menjen Sallóhoz! — Folytonos zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk a miniszterelnököt!) vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Mélységes szomorúrság fog el, amikor a magyar parlamentben olyan felszólalások hangzanak el, amelyeknek ilyen komoly időkben, de azt hiszem, még sokkal könnyebb időkben sincs a parlament előtt semmi létjogosultságuk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A sajtófőnök úr szórakozásai nem tartoznak rám (Sulyok Dezső: És a házra sem!) és a Házra sem. (Ügy van! Ügy van!) A sajtófőnök magatartása semmi tekintetben sem idézett fel olyan komplikációkat és bonyodalmakat, amelyeknek a legtávolabbról is politikai konzekvenciái volnának. Ennek következtében nem is tudom, hogy mire adjak választ. Én csak azt kérem, hogy a t. Háznak méltóztassék e felett az interpelláció felett minél előbb napirendre térni. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés és taps a jobb- és baloldalon. — Mocsáry Dániel: Bohócnak menjen a cirkuszba!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti! (Felkiáltások a jobboldalon: Nem hallgatjuk meg! Leülni! — Zaj.) Méltóztassanak a képviselő urat nyugodtan meghallgatni! Payr Hugó: T. Ház! Nem állt módomban interpellációmat elmondani és tulajdonképpeni kérdéseimet a miniszterelnök úrhoz intézni.
