Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

Az országgyűlés képviselőházénak 361. ülése 1939 jmiuár 17~én, kedden. 257 emeli a magyar trónra. Mátyás kiváló katona, higgadtan számító hadvezér és kitűnő szer^ vező. Nagy nemzeti királyunk az első, aki életbevágó hadügyi reformot teremt Magyar­országon: felállítja az állandó hadsereget. Be­látva azt, hogy a hűbéri 1 hadsereggel messze­törő politikai céljait nem tudja elérni, hadszer­vezetét új alapokra helyezte. Fekete seregét Giskra, felsőmagyarországi huszita kapitány meghódolása után szolgálatba szegődő cseh­rnorva zsoldosokból és a megvert Kázmér lengyel herceg gazdátlanul maradt zsoldosai­ból alakította meg, amelyhez könnyű magyar lovasság és a dunai hajóhad csatlakozott. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. vitéz Csicsery-Rónay István előadó: Ki­váló fekete seregét Sziléziában németekkel is kibővítette, úgyhogy a feketesereg még több­szörös túlerővel szemben is állandó fölényben volt. Mátyás megszerezte magának a cseh ki­rályi címet, Morvaországot, Sziléziát és^ Lau­sitzot. Elfoglalta Alsóausztriát, Stiriát és Bé­cset. Uralkodása elején harcolt a törökkel és elfoglalta Jajcát, majd 1474-ben, amikor a tö­rök újból megtámadta az országot, kiverte őket és visszavette Sabác várát. Magyar­ország ismét nagyhatalommá vált és a legjobb úton volt ahhoz, hogy hatalmas nemzeti ál­lammá alakuljon át. Mátyás pompás budai ud­vara az olasz reneszánsz kultúrájának máso­dik otthona volt. Korai halálával Magyaror­szág hatalma és dicsősége is sírbaszállott 1490-ben. A nemzet rossz útra tért vezetői a pipogya, gyámoltalan cseh királyt, Ulászlót választot­ták királlyá. Csakhamar Összeomlott Mátyás egész alkotása, mint egykor az Anjouké. A fe­ketesereg szétzüllött. Ismét visszaállítják a régi bandériális rendszert, a megváltozott had­művészethez nem értő nemesség felkelésével. A hadszervezet terén mutatkozó visszafejlődés okozta később Magyarország tragédiáját. II. Lajos alatt a közállapotok tovább rom­lottak; a végvárak sorra török kézre kerültek, elesett Jajca, Sabác és Belgrád. II. Szolimán szultán hatalmas sereggel közeledett az or­szág felé. 1526-ban a hős Tomori érsek csak 25.000 főnyi sereget tudott a túlerőben lévő török haderő ellen felvonultatni Mohácsnál, s másfélórai küzdelem után a magyarság színe­java ott pusztult a királlyal egyetemben. A mohácsi vész után 150 évig nyögtük a török igát és közel négy évszázadra elvesztet­tük a Habsburgok elnyomó politikája követ­keztében nemzeti önállóságunkat, A török hódoltság alatt a magyar kato­nák számtalan fegyverténnyel bizonyították be hősiességüket, és bátorságukat, de ezek a vitézi tettek az ország kétségbeejtő helyzetén már nem javíthattak. A királyi Magyarország iaz osztrák örökös tartományok sorsára süllyedt. Külpolitikai, de sokszor fontos belpolitikai kérdésekben is a bécsi titkos udvari tanács, hadi ügyekben az udvari hadi tanács intézkedett. A török ellen a végeken a harc sohasem szűnt meg. A ma­magyar huszárok és hajdúk vakmerő válalko­zásaikkal sohasem hagyták nyngton a török elnyomót. Rendkívül káros volt a magyar katona­ságra a magyar népesség óriási arányú pusz­tulása is. A török nemcsak a magyar foglyo­kat adta el rabszolgának, hanem tömegesen hajtotta Kis-Ázsiába a magyar parasztságoí és különösen a gyermekeket, akiket azután otl janicsároknak nevelt saját fajtájuk ellen. Ennek a szomorú korszaknak katonailag alig^ volt kiemelhető komoly törekvése, kivéve a védelmi vonalak kiépítését és a várrendszer kibővítését. A végvárak őrségében zsoldos ka tonák voltak. Minthogy a védelem eszközeit a bécsi Hofkriegsrat állapította meg a magyar­ság a 'hadvezetésben mindig háttérbe szorult. Az 1552 :XV. te. kimondja hogy a magyar csa­patok^ élén magyar kapitányok legyenek. Az 1555. évi pozsonyi országgyűlésen a rendek a magyar nádor legfőbb katonai hatásköréről intézkednek, e szerint a király után a nádort illeti meg az országban az összes haderők fe­letti legfőbb vezérlet joga, miáltal a magyar hadrendszer legfőbb vezetésének kizárólagos nemzeti jellegének közjogi oldala tisztázó­dott. Az 1582. évi országgyűlésen kérik a ren­dek a királyt hogy mentse meg az országot az idegen elemek istentelenségeitől és magyar fő­tiszteket nevezzen ki, magyar tanácsosai út jár.« intézkedjék. Az 1588. évi országgyűlésen ki mondták, hogy a magyar udvari és haditanács tekintélye állíttassák vissza és a főkapitányok magyarok legyenek. Mindez csak írott malaszt maradt. A törvényes küzdelem meddősége a Bocskai­felkelós'beii nyert megoldást. Az 1606. évi bécsi béke .megállapította, hogy az ország alkotmá nyos'sága és ebben hadi intézíményének és a nemességnek jogai épen tartassanak. Nádor választassák és az országban minden hivatalt magyarokkal töltsenek be. A nemzeti egyéni ség öntudatossága jut politikai kifejezésre a Bocskaitól II. Rákóczii Ferencig terjedő idő­szak németellenes irányzatában és a Bécstől való elszakadási törekvésekben. A török hó­doltságnak ebben az időszakában a magyar nemzeti gondolatnak úgyszólván egyedüli hor­dozója az erdélyi fejedelemség, amely izolált helyzetében és felleeevárszerű fÖldraj'Zi fekvé­sében saját állami élete fenntartásának él. Ka­tonai szervezete is jobban megalapozott és tö­kéletesebb volt, mint az ország többi részéé. Bethlen Gábor korának legnagyobb hadvezére volt amint gróf Zrinvi Miklós nagyszerű haditénye'ivel és hadtudományi műveivel tün­'döklő példája volt a magyarság katonai rá­termettségének. A felszabadító háborúban Lotbaringiai Ká­roly herceg visszafoglalta 1686-ban Budát. Tizen­egy évre rá pedig Savoyai Jenő herceg Zentánál végleg kiveri az országból a törököt. A ma­gyarság véráldozatai nem maradtak a néme­teké möarött. A hős magyar huszárság, a vár­megyei felkelés, a főurak által kiállított ezre­dek, sőt Thököly kurucai is résztvettek ebben a véráldozatban. A magyarság azonban nemcsak aránytalanul nagy vérbeli szolgáltatásokkal, de egyúttal szokatlanul nagy lelki és testi szenvedésekkel fizetett a felszabadításért, mert a felszabadításban rétszvett csapatok versenyt pusztították az országot a törökkel A jogaiban, szabadságában és független állami létében megtámadott nemzet végre II. Rákóczi Ferenc vezérlete alatt 1703-ban fegy­verrel kel önvédelmére. Rákóczi kuruc serege önálló magyar hadsereg- volt. amelynek az Anjouk, a Hunyadiak, főleg Mátyás korát és az 1848-as szabadságharcot leszámítva, nem volt párja. A magyar hadimultnak azonban egy korszakában sem beszélhetünk annyira kifeje­zetten magyar hadseregről, mint Rákóczi sza­badságharca idején. Bercsényi Miklós gróf fá­41*

Next

/
Oldalképek
Tartalom