Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

Az országgyűlés képviselőházénak 361. ülése 1939 jmiuár 17~én, kedden. 257 emeli a magyar trónra. Mátyás kiváló katona, higgadtan számító hadvezér és kitűnő szer^ vező. Nagy nemzeti királyunk az első, aki életbevágó hadügyi reformot teremt Magyarországon: felállítja az állandó hadsereget. Belátva azt, hogy a hűbéri

1 hadsereggel messzetörő politikai céljait nem tudja elérni, hadszervezetét új alapokra helyezte. Fekete seregét Giskra, felsőmagyarországi huszita kapitány meghódolása után szolgálatba szegődő csehrnorva zsoldosokból és a megvert Kázmér lengyel herceg gazdátlanul maradt zsoldosaiból alakította meg, amelyhez könnyű magyar lovasság és a dunai hajóhad csatlakozott. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. vitéz Csicsery-Rónay István előadó: Kiváló fekete seregét Sziléziában németekkel is kibővítette, úgyhogy a feketesereg még többszörös túlerővel szemben is állandó fölényben volt. Mátyás megszerezte magának a cseh királyi címet, Morvaországot, Sziléziát és^ Lausitzot. Elfoglalta Alsóausztriát, Stiriát és Bécset. Uralkodása elején harcolt a törökkel és elfoglalta Jajcát, majd 1474-ben, amikor a török újból megtámadta az országot, kiverte őket és visszavette Sabác várát. Magyarország ismét nagyhatalommá vált és a legjobb úton volt ahhoz, hogy hatalmas nemzeti állammá alakuljon át. Mátyás pompás budai udvara az olasz reneszánsz kultúrájának második otthona volt. Korai halálával Magyarország hatalma és dicsősége is sírbaszállott 1490-ben. A nemzet rossz útra tért vezetői a pipogya, gyámoltalan cseh királyt, Ulászlót választották királlyá. Csakhamar Összeomlott Mátyás egész alkotása, mint egykor az Anjouké. A feketesereg szétzüllött. Ismét visszaállítják a régi bandériális rendszert, a megváltozott hadművészethez nem értő nemesség felkelésével. A hadszervezet terén mutatkozó visszafejlődés okozta később Magyarország tragédiáját. II. Lajos alatt a közállapotok tovább romlottak; a végvárak sorra török kézre kerültek, elesett Jajca, Sabác és Belgrád. II. Szolimán szultán hatalmas sereggel közeledett az ország felé. 1526-ban a hős Tomori érsek csak 25.000 főnyi sereget tudott a túlerőben lévő török haderő ellen felvonultatni Mohácsnál, s másfélórai küzdelem után a magyarság színejava ott pusztult a királlyal egyetemben. A mohácsi vész után 150 évig nyögtük a török igát és közel négy évszázadra elvesztettük a Habsburgok elnyomó politikája következtében nemzeti önállóságunkat, A török hódoltság alatt a magyar katonák számtalan fegyverténnyel bizonyították be hősiességüket, és bátorságukat, de ezek a vitézi tettek az ország kétségbeejtő helyzetén már nem javíthattak. A királyi Magyarország iaz osztrák örökös tartományok sorsára süllyedt. Külpolitikai, de sokszor fontos belpolitikai kérdésekben is a bécsi titkos udvari tanács, hadi ügyekben az udvari hadi tanács intézkedett. A török ellen a végeken a harc sohasem szűnt meg. A mamagyar huszárok és hajdúk vakmerő válalkozásaikkal sohasem hagyták nyngton a török elnyomót. Rendkívül káros volt a magyar katonaságra a magyar népesség óriási arányú pusztulása is. A török nemcsak a magyar foglyokat adta el rabszolgának, hanem tömegesen hajtotta Kis-Ázsiába a magyar parasztságoí és különösen a gyermekeket, akiket azután otl janicsároknak nevelt saját fajtájuk ellen. Ennek a szomorú korszaknak katonailag alig^ volt kiemelhető komoly törekvése, kivéve a védelmi vonalak kiépítését és a várrendszer kibővítését. A végvárak őrségében zsoldos ka tonák voltak. Minthogy a védelem eszközeit a bécsi Hofkriegsrat állapította meg a magyarság a 'hadvezetésben mindig háttérbe szorult. Az 1552 :XV. te. kimondja hogy a magyar csapatok^ élén magyar kapitányok legyenek. Az 1555. évi pozsonyi országgyűlésen a rendek a magyar nádor legfőbb katonai hatásköréről intézkednek, e szerint a király után a nádort illeti meg az országban az összes haderők feletti legfőbb vezérlet joga, miáltal a magyar hadrendszer legfőbb vezetésének kizárólagos nemzeti jellegének közjogi oldala tisztázódott. Az 1582. évi országgyűlésen kérik a rendek a királyt hogy mentse meg az országot az idegen elemek istentelenségeitől és magyar főtiszteket nevezzen ki, magyar tanácsosai út jár.« intézkedjék. Az 1588. évi országgyűlésen ki mondták, hogy a magyar udvari és haditanács tekintélye állíttassák vissza és a főkapitányok magyarok legyenek. Mindez csak írott malaszt maradt. A törvényes küzdelem meddősége a Bocskaifelkelós'beii nyert megoldást. Az 1606. évi bécsi béke .megállapította, hogy az ország alkotmá nyos'sága és ebben hadi intézíményének és a nemességnek jogai épen tartassanak. Nádor választassák és az országban minden hivatalt magyarokkal töltsenek be. A nemzeti egyéni ség öntudatossága jut politikai kifejezésre a Bocskaitól II. Rákóczii Ferencig terjedő időszak németellenes irányzatában és a Bécstől való elszakadási törekvésekben. A török hódoltságnak ebben az időszakában a magyar nemzeti gondolatnak úgyszólván egyedüli hordozója az erdélyi fejedelemség, amely izolált helyzetében és felleeevárszerű fÖldraj'Zi fekvésében saját állami élete fenntartásának él. Katonai szervezete is jobban megalapozott és tökéletesebb volt, mint az ország többi részéé. Bethlen Gábor korának legnagyobb hadvezére volt amint gróf Zrinvi Miklós nagyszerű haditénye'ivel és hadtudományi műveivel tün'döklő példája volt a magyarság katonai rátermettségének. A felszabadító háborúban Lotbaringiai Károly herceg visszafoglalta 1686-ban Budát. Tizenegy évre rá pedig Savoyai Jenő herceg Zentánál végleg kiveri az országból a törököt. A magyarság véráldozatai nem maradtak a németeké möarött. A hős magyar huszárság, a vármegyei felkelés, a főurak által kiállított ezredek, sőt Thököly kurucai is résztvettek ebben a véráldozatban. A magyarság azonban nemcsak aránytalanul nagy vérbeli szolgáltatásokkal, de egyúttal szokatlanul nagy lelki és testi szenvedésekkel fizetett a felszabadításért, mert a felszabadításban rétszvett csapatok versenyt pusztították az országot a törökkel A jogaiban, szabadságában és független állami létében megtámadott nemzet végre II. Rákóczi Ferenc vezérlete alatt 1703-ban fegyverrel kel önvédelmére. Rákóczi kuruc serege önálló magyar hadsereg- volt. amelynek az Anjouk, a Hunyadiak, főleg Mátyás korát és az 1848-as szabadságharcot leszámítva, nem volt párja. A magyar hadimultnak azonban egy korszakában sem beszélhetünk annyira kifejezetten magyar hadseregről, mint Rákóczi szabadságharca idején. Bercsényi Miklós gróf fá41*