Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

258 Az országgyűlés képviselőházénak 3< radozásának köszönhető, hogy a kuruc sereg, már a szabadságharc első évében, alig hat hónap alatt, csaknem az egész Felvidéket, a Duna—

Tissa közét Szegedig, majd Erdélyt a fejedelem iránti hűségre hajtotta. A sereg rohanó árvíz módjára dagadt, a magyarság csak úgy özönlött a »Pro Patria et Libertate« fel; iratú zászlók alá. A fejedelem mintacsapatai csakhamar legendás hírnévre tesznek szert. A vörös és kék palotás ezred, a zöld vadászok, a vörös huszárok, a székely kétkopjások, a fram cia gránátosok soraiban számos, a császári seregben szolgált katonát is találunk. A tisztek a nemesi ifjak közül rekrutálódnak. A hadsereg felszerelésére telepeket alapít Rákóczi. Szabó-, gombkötő-, varró- 'és festőműhelyeket Munkácson összpontosítja. 50.000 köpeny és csizma készül ezekben a műhelyekben. Külön szurony- és kardgyár létesül. Puskákat és pisztolyokat Lengyelország szállít a seregnek. Rákóczi nemcsak a hazafias önfeláldozás csodálatos példáját adja, de egyúttal a legkiválóbb szervezőnek bizonyul, aki úgyszólván a semmiből teremti meg a magyar nemzeti hadsereget. Rákóczi a franciákkal is szövetkezett, de a francia seregeket a császáriak a Rajnánál viszszaszorítják és így nemigen segíthették Rákóczit. Nyolc évig tartó meddő küzdelem után 1711-ben a majtényi síkon Károlyi Sándor vezérlete alatt a kuruc had leteszi a fegyvert, de a fejedelem erős várai: Kassa, Ungvár és Mum kacs nem hisznek a béke létrejöttében. Rákóczi hőskölteményének utolsó jelenete Munkács yá rában zajlik le, ahol a magyar katonák vitézségét egykori hős védelmezőjének, Zrínyi Ilona nagy lelkének emléke tüzelte. A munkácsi vár védelme méltó befejezése volt annak a sok dicsőséges haditettnek, amit a magyar katona Rákóczi seregében a nemzet szabadsága védelmében véghezvitt. A várba bevonuló császári csapatok a fejedelem tróntermében 163 császári zászlót találtak, ami bizonyítéka volt annak, hogy a kurucok a császári csapatokkal a szabadságharc küzdelmében alaposan kivették részüket. Ez az eredmény a magyar katonai vitézségnek ékes bizonyítéka. A szatmári béke jelentősége az, hogy a Habsburg-ház és tanácsadói belátták, hogy a magyar nemzet törvényes jogainak védelmében kész nemcsak fegyvert ragadni, hanem, ha kell, áldozatot, hosszas, szívós küzdelmet is vezetni. III. Károly uralkodásának katonai szempontból legjelentősebb mozzanata volt az

1 1715. évi 8. te, amely a hadsereg új alapon való felépítésével foglalkozott. Elérkezett az ideje annak, hogy a nemzet önálló és állandó hadsereget állítson fel, de az állandó hadsereg toborzása csalt akkor lett volna keresztülvihető., ha a király a rendi kiváltságokat megnyirbálja, így tehát a német mintára szervezett »reguláris militia« felállítását tárgyaló 1715. évi 8. te. az önálló magyar hadsereg alapjait le rakta ugyan, de csak igen korátolt mértékben. 1750-ig a magyar ezredekben magyar volt a vezényleti és a szolgálati nyelv. Mária Terézia királynő 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen személyesen kérte a (magyar rendekeit a monarchiát megtámadó ellenségekkel, szembeni támogatásra. »Vitám et sangui nem!« kiáltással fejezték ki áldozatkészségüket és megszavazták a nemesi felkelést és a jobbágy telkek arányában katonaság kiállítását. il. ülése 1939 január 17-én, kedden. tíU.UUü főnyi magyar sereg harcolt a császári hadisereg keretén belül. A magyar csapatok és a magyar parancsnokok mindig kitűntek, így gróf Nádasdy Ferenc és gróf Hadik András, aki 1757-ben huszárjaival Berlint megsarcolta. A nagy királynő a Katonai Mária Terézia Rendet alapította s férjét, Ferenc német-római császárt bízta meg a nagymesteri teendők végzésével. A rend magyar. Bár a? alapítólevélben mint »Római császárné, Germania, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia, stb. királynője, Ausztria főhercegnője, stb.« szerepelt az alapító, ezen címek közül a német-római császári férjére vonatkozott, mint császárné, vagyis a császár neje, a többi cím közül csak a magyar királyi volt souveraine, mert ^souveraine királyi országló hatalommal csakis mint Magyar ország koronás apostoli királya rendelkezetí Mária Terézia. Itt meg kell említenem, hogy Nemes Pe

trichevich György nyugállományú ezredes, a Mária Terézia rend lovagkeresztes vitéze, nagy szolgálatot tett a nemzetnek, hogy az általánosan elterjedt jogtörténeti tévedést, amely szerint a Mária Terézia rend osztrák, vagy német-római lenne, megszüntette. Mindezt a bécsi udvari titkos levéltár ban őrzött dokumentumok alapján bizonyította be. Az 1802. évi országgyűlés ritka áldozatkészségről tett tanúbizonyságot, amikor kimondotta, hogy a haditudomány művelése és a hadi ismereteknek a magyar hadseregben való fejlesztése érdekében a pesti egyetemen adassa nakelő katonai tudományos ismeretek, míg egy Önálló katonai akadémia megszerveztetik. Az 1808 : VII. tc-ben törvénybe iktatták gróf Festetics György és társai egymillió "forintot meghaladó alapítványát, annak kimondásával, hogy a nemzeti katonai akadémia Vácott állíttassék fel, amelynek telkét a * király adományozta, a királyné pedig a koronázási ajándékból 50.000 forintot ajánlott fel e célra. A fölállítandó akadémia a királyné nevéről a Ludoviceum nevet vette volna fel. Bár az alapítványok tömegesen érkeztek, az 1812-i országgyűlésen az akadémia a tervezésen túl nem haladt. Az, 1825. évi ország'gyűlésen a rendek a váci ház eladása után az akadémiának Pesten való megépítését határozták el. Az akadémia számára gróf Buttler János 126.000 forint alapítványt adományozott és 1831-ben Pesten a mostani helyen lerakta a Ludovika Akadémiának alapkövét. Az Akadémiának felállításáról azonban a magyar tanítási nyelvnek meg nem engedése miatt nem lehetett szó. Ferdinánd király szintén nem engedélyezte a magyar tanítási nyelvet, mire a rendek az akadémia megnyitása ellen foglaltak állást. 1844-ben feliratban kérik ismét az akadémia felállítását, de ez ismét az előbb említett okok miatt nem történt meg. Végre az 1872-ik évi XVI. te. adta meg az akadémiának magyar szervezetét és mint magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémia azóta működik és számos kiváló tisztet nevelt az országnak. (Ügy van! Ügy van!) A napóleoni háborúkban a magyar csapatok osztrák kötelékekben harcoltak. 1809-ben a győri csatában a magyar nemesi felkelés is résztvett. Az 1830., 1832—1836., az 1840., valamint az 1843—1844. évi országgyűléseken a magyar hadsereg nemzetivé alakításának kérdése tárgyaltatott, feliratot is intéztek a rendek, de válasz nem érkezett. Az 1847—48. évi országgyű-