Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-343

, Az országgyűlés képviselőházának 3^3. jegecesedett (Ügy van! Ügy van!) Egyesegyedül a szentistváni politika, akár társadalmi, akár szociális, akár felekezeti vonatkozásban az az alap, amely a magyarságot egymás mellé tudja tömöríteni. De ez az a bizonyos vonzóerő is, amely azokat a népeket, amelyek velünk egy évezreden keresztül sorsközösségben éltek, vissza is tudja hozni. (Ügy van! Ügy van! a középen.) • Nem szeretném befejezni felszólalásomat anélkül, bogy meg ne emlékezzem azokról a városokról és azokról a imagyar kultúrcentruimokról, amelyek most is sírnak, most is zokognak. Pozsony (Felkiáltások: Vissza!) Besztercebánya (Felkiáltások: Vissza!), Selmecbánya, (Felkiáltások: Vissza!) Eperjes, Bártfa (Felkiáltások: Vissza!), Nagyszőllős (Felkiál fások: Vissza!), mindezek a városok sok-sok száz éven keresztül a imagyar kultúra gócpontjai voltak, (Farkas István: Kolozsvár,. Sza-, badka!) es legyenek meggyőződve arról, bogy ez,a haza és ez a törvényhozás nem fogja elfelejteni azt, amit ezöknek a városoknak magyarjai átszenvedtek; nem fogja főleg Pozsony városának és polgárainak elfelejteni (Ügy van!. Ügy van! Taps a Ház minden oldalán), hogy nekik kellett saját szemeikkel látniok és^átszenvedniök azt, hogy a nagy Mária Terézia szobrát, Fadrusz művét és Petőfi szobrát előttük törték és zúzták össze. (Felkiáltások: Barbárok!) Legyenek meggyőződve azok a testvéreink arról, hogy egyetlenegy magyar lelke sem fog róluk megfeledkezni s addig fogunk küzdeni és harcolni, amíg az ezeréves Magyarországnak ez a része is vissza fog térni mihozzánk. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Amikor ezt a javaslatot pártom nevében tisztelettel elfogadom, bocsássanak meg nekem, aki'magyarságómért Illava várában és Aranyosmaróton sínylődtem, (Taps a jobb- és a baloldalon.) ha ebből a jogból kifolyólag azt kiáttoni ana a magyar nép felé: vessétek, dobjátok és szakítsátok ki lelketekből mindazt, ami a magyarságot újból egy Mohácshoz, vagy egy Muhi pusztához veretheti. Építsétek fel Szent István szellemében azt az igazii magyar oltárt, amelyen áldozva majdan minden magyar honpolgár honpolgári kötelességét teljesíteni tudja, (Elénk éljenzés; és taps a jobb- és baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) • Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Peyer Károly! [!; Peyer Károly: T- Képviselőház! A Párizskörnyéki békéik megkötésekor mindenki,, «aki elfogulatlanul nézte az eseményeket, tisztában volt azzal, "hogy az erőszak alapján a nemzetekre kényszerített megállapodások nem jelentenek végleges békét. Ezeknek a békéknek a kötésénél;;nem a népek önredelkezési joga jutott érvényre, nem ez volt az alapelv, sem pedig azok a gazdasági szükségletek, amelyek a népeket. áthatották. '.-•• Megérlelte az" előrelátható összecsapást az a gyűlölködés, amely e békeszerződések alapján úgyszólván a nemzetek összességében kialakult és betetőzte ezt az az autarehiás berendezkedés, amelyben mindenki^ a maga gyártmányaiból és terményeiből kívánt megélni a másak kizárásávalA szociáldemokrata párt, az első pillanattól "kezdve a legélesebben szembehelyezkedett ezekkel á törekvésekkel és amidőn alkalma volt Bernben 1919-ben a február 4-én megtar- , to.tt konferencián állást foglalni, akkor ez az ülése 193

S november 12-én, szombaton. 267 , állásfoglalás a következőképpen hangzott, ! {Halljuk! baljelöl.) Mi vagyunk azok, akik Bernben rámutattunk arra a hihetetlen állapotra, amelyet a megszálló hordák teremtenek Magyarország különböző vidékein. Igazi önrendelkezési jog, amely nem gyakorolható a népek megkérdezése nélkül, ez a magyar munkásság követelése; és a cseh szocialistákkar szemben, akik úgy értelmezik az önrendelkező jogot, hogy ez a szerintük éretlen szlovák nép megkérdezése _ nélkül gyakorolható, az internacionálé képviselői a mi álláspontunk mellett törtek lándzsát, Magyarország minden elnyomás, minden leigázás ellen való védelme mellett foglaltak álláspontot. Ez 1919-ben történt és ezt az álláspontot következetesen végigvittük a további időkben is. Előzőleg már január 4-én azt írtuk, hogy a munka lehetőségét veszik el azzal a politikával, amit folytatnak. Ugyancsak 1919 január 11-én arra hivatkoztunk, hogy a múltból nem tanultak semmit és a jövő fogja őket megtanítani arra, hogy nem könnyű feladat népek elnyomása és hogy nem gondolják, hogy az erőszakkal meghódított németek és magyarok új Ausztriát csinálnak a csehszlovák államból? Ez volt a párt állásfoglalása, amikor a pártválasztmányi ülés 1920 május 15-én foglalt ebben a kérdésben álláspontot és kimondotta, hogy a nemzeti elnyomásnak, a gazdasági lenyügözésnek olyan nagy igazságtalanságait valósítja meg a békeszerződés, (olvassa): »amelyből esztendők folyamán a háború vészes vihara sarjadhat ki, ha időközben revízió alá nem veszik a megszabott békefeltételeket.« Ugyanitt olvashatjuk a továbbiakban, hogy (olvassa): »a leszakított részekben elveszti Magyarország gazdasági életének alapfeltételeit, a vasércnek, a fémnek, a szénnek, a faanyagnak azokat a forrásait, amelyekből Magyarország ipara táplálkozott. A népek, nemzetek elnyomása, az országhatárok hatalmi szóval való eltolása nem megoldása a népek és az egyes államok között való viszonynak.« 1928-ben a pártgyülésen a következőket mondottuk, (olvassa): »A szociáldemokrata párt a trianoni békeszerződés revíziójának alapján áll és csak a revízió keresztülvitelével látja megoldhatónak ama súlyos külpolitikai, területi, nemzeti, gazdasági, szociális problémákat, amelyeket a győzelem mámorában egyoldalúan megalkotott békeszerződések teremtettek.« A békeszerződések Közép- és KeletEurópában a háborús veszély csíráit rejtik magukban és éppen azért a nárt követeli a revíziót az általános béke érdekében. 1929 május 19-én hivatkoztunk arra, hogy a londoni szakszervezeti konferencia a békeszerződések revíziója mellett foglalt állást és a pártgyűlés változatlanul ezt az álláspontot foglalta el. A magam részéről örömmel tekintek vissza azokra az eseményekre, amelyek az utóbbi hónapokban történtek és különösen örömmel üdvözlöm azt a megállapodást, amely Magyarország jogos igényeinek részbeni kielégítése tárgyában jött létre, mert ez a megállapodás békés úton jött létre, anélkül, hogy emberáldozatot követelt volna. Remélem, hogy ez a megállapodás precedensül fog szolgálni a jövőben azokkal az államokkal szemben, amely államokkal Magyarországnak ugyancsak vannak még igényei, (Ügy van! Ügy van!) vannak még jogos követelései és remélem, hogy ezek a kérdé40*