Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

208 Az országgyűlés képviselőházának 388. Napirend szerint következik a mentelmi bizottságnak 657. számú jelentése ifj. Balogh István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselő­ház! A debreceni kir. főügyésaséig 4474/1987. f. ü. szám alatt ifj, Balogh István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a debreceni királyi törvényszék B. 7718/38—1937. számú megkeresése szerint a bíróság nevezett képviselő ellen büntető eljá­rást indított azért, mert a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak Debrecenben 1937. évi no­vember hó 28. napján tartott gyűlésén oly többrendbeli cselekményt követett el, amely a Btk., 127. i 2. 'pontjába, a 172. %. n első bekezdé­sébe és a 173. §-ába üntköző bűntett jelensé­geit látszanak feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az ösz­szefüggés nevezett képviselő személye és » vélelmezett ' bűncselekmény köaött nem kétsé­ges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy ifj. Balogh István országgyűlési képviselő mentelmi jogát éhben az ügyben függessze fel. Egyben kéri á bizott­ság a jelentés tárgyalására a sürgősség ki­mondását. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e SL'M imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizott­ság javaslatát magáévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ifj. Balogh István képviselő úr mentelmi jo­gát ez ügyben felfüggeszti. Következik a m mentelmi bizottság 658. számú jelentés ifj. Balogh István képviselő lír mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselő­ház! ; A budapesti kir. főügyészség 6412/1938. f. ü. szám alatt ifj. Balogh István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a (budapesti kir. büntető törvény­szék B. XXXV. 4.396/4—1938. számú megkeresése szerint ellene a híróság büntető eljárást indí­tott Budapesten a Held-nyomdában előállított és 1937. évi december hó 1. napján kiadott »A Magyar Nemzeti Szocialista Párt célkitűzése« feliratú röpirat tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »... .a magyar nemzet és népi közösség fog népszavazással dönteni arról, hogy a magyar nép magyar nemzeti szocialista népfront, vagy a jelenlegi uralmat akarja-e. Ezután az alap­népszavazás után a Kormányzó Ür Őfőméltó­sága által jóváhagyott terv kerül népszavazás alá. Ez lesz az alapokmánya a magyar nemzeti szocialista államnak és népi közösségnek. Ez fogja szentesíteni az új alkotmányt, amely azért lesz új, mert ezer éve már nem gyakorol­ták.« A röpirat egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a Btk. 173. §-ába ütköző, az alkot­mány egyes intézményei ellen irányuló, sajtó útján elkövetett lázítás bűntettének jelensé­geit látszik feltüntetni. A szóbanforgó röpirat említett példányán többek között ifj. Balogh István országgyűlési képviselő is fel van a szerzők között tüntetve, ülése 1938 június 28-án } kedden. ennélfogva a vád tárgyává tett közleményért ifj. Balogh István országgyűlési képviselőt is, mint „szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem.forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy ifj. Balogh István ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben aa ügyiben függessze fel. Egyben kéri a bizottság a jelentés tárgyalására a sürgősség kimon­dását. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát magáévá tenni^ (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfo­gadja és ifj. Balogh István képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. t Következik a mentelmi bizottság 659. számú jelentése. Esztergályos János képviselő men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5.023/1938. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. XXXV. 3.740/9—1938. számú megkere­sése szerint ellene a bíróság, mint felelős szer­kesztő és kiadó ellen büntető eljiárást indított a »Föld és Szabadság« című nem időszakig lap 1938. évi március haváról keltezett 2. számában megjelent »Miért voltunk „jó fiúk"«? feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ezzel szemben a mezőgazdasági munkások és az abból kiágazó kubikusok, akiknek az ősei itt születtek — tehát nem bevándoroltak — és a magyar nyelv megőrzői voltak, elha­nyagolt állapotban vannak. Mindmáig sem bérfizetés, sem munkaidőszabályozás, sem szo­ciális helyzetünk javítása tekintetében semmi­féle gondoskodás nem történt.« »Igazi jó fiúk voltunk. Mi az eredmény? Mindazon jogoknak az elmaradása, amit már az ipari munkások élveznek. Az egypengős napszám. A gazdasági válságos időben a répa és a kukorica, mint ele­del, habár éppen az időben a »fölösleges« bú­zát denaturálták, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették az áresés megakadályo­zása céljából. Lerongyoló dás« »...eredmény: a hárommillió koldus. A jó magyar . munkást háttérbe szorította az uralkodó osztály. Bün­tetés terhe alatt eltiltják az igásiállatok túlter­helését és ütlegelését. De a mezőgazdasági cse­lédekre nézve még ma is fenn van tartva a gazda »fenyítő« joga. Tehát még a lovak is több belátást, több emberiséget élveznek, mint a mezőgazdasági munkások.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a Btk. 172. §-ába ütköző, az 1912. évi LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett osztályelleni izgatás vétségének je­lenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Vas An­tal« aláírással jelent meg, aki azonban a nyo­mozás során feltalálható nem volt. A lap fele­lős szerkesztője, illetve kiadója a cikk szerző­jét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom