Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

Az országgyűlés képviselőházának 338. nak letéve. Bízom alb'bam, hogy az iparügyi kor­mány ennek a kimosnák kezelése körül .mindent fel fog használni az ország javára és hasznára, hiszen ezt már eddig is megtette, amidőn kikö­tötte először azt, hogy a kutatások eredményét az országban kell felhasználni és külföldön nem szabad árusítani, másodszor pedig a ha­szon 15 százalékát az állam számára biztosí­totta. Hogy ez a tétel teljesen és tökéletesen megfelel-e az adott állapotoknak, erre nézve a parlament nem igen tud kritikát gyakorolni, ezt át kell engedni az iparügyi kormánynak, mi azonban bizalommal vagyunk az iránt, hogy a kormány és közegei ezt a kérdést a lehető legnagyobb gondossággal kezelik. Mindent összevéve, nagy örömünknek adunk kifejezést afelett, hogy a nemzet egy új kincs­hez jutott, hiszen ez idő szerint is már 10 va­gont termelnek naponta. Kérjük, hogy a kor­mány a legnagyobb gondossággal járjon el a te­kintetben, hogy az ország és a nemzet érdekei megvédessenek most és a jövőben is. A jelentést és a pótszerződé&t elfogadóim». (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Kép viselőtház! Mindenekelőtt köszönetet akarok mondani Ernszt Sándor képviselő úrnak azért, hogy felszólalásában felhívta a 'mélyen t. Kép­viselőház figyelmét ennek a kérdésnek nagy fontosságára. Valóban úgy van, hogy ez a szürke jelentés és az ehhez csatolt pótszerződés a magyar gazdasági életben tulajdonképpen nagyjelentőségű fordulópontot jelent, amennyi ben voltaképpen azt dokumentálja, hogy a ma­gyar nemzet egy igen hatalmas új erőforrás­hoz, egy nagy kincshez jutott, s ennek kiakná­zását akarja (biztosítani ez a pótsaerződés. A képviselő úr azt mondotta, hogy egy év­vel ezelőtt is az egyezmény módosításával jöt­tünk a parlament elé és akkor a pótszerződést még nem módosítottuk. Ez abban leli magya­rázatát, hogy tavaly a helyzet még merőben más volt, miért akkor, amint méltóztattak tudni, ez a társaság, amely az angol-perzsa társaság után fogott a Dunántúl felkutatásához, bizo­nyos mértékben válaszútra került, mert az egyezmény értelmében, r amelyik a kutatásra vonatkozott, tulajdonkeppen el kellett volna hagynia azokat a területeket, amelyeken a kutatás mégis eír'pidiménnyel kecsegtetett. Akkor minden törekvésünk az volt, hogy az egyezmény módosításával koncentráljuk a ku­tatásokat azokra a területekre, amelyek a mi megítélésünk és a társaság megítélése szerint valami reménnyel biztattak. A képviselőház és a törvényhozás elfogadván a pótegyezményt, a társaság a kutatás munkáját koncentrál­hatta a reményteljes területekre, Ennek meg­volt az eredménye, nie-rt a 'múlt év december folyamán sikerült az első kutat feltárnunk, amely azóta is napi több, mint 5 vágón telje­sítménnyel adja az olajat. Most ikerülhetett sor természetesen a szerződés módosítására, mert tmíg az egyezmény a kutatásra vonatko­zott, a szerződés már a felkutatott olaá forrá­soknak üzemszerű kihasználására vonatkozik. Már 'most itt is az előtt a helyzet előtt ál­lunk, hogy bár a társaságnak jogában állna ezt a termelési részvénytársaságot 1940-ben megalakítaná, neki is, de a magyar nemzetnek is érdeke, hogy a termelés rendszeres üzemben ülése 1938 június 28-án, kedden. 207 minélbamarább meginduljon. Ezt célozza a pót­szerződés, amely lehetővé teszi, hogy a társaság anélkül, hogy az egyezményben biztosított to­vábbi kutatási jogait sértené, megalakíthatja az új magyar részvénytársaságot és így a ter­melést intenzíven megindíthatja. Ennek nem­csak termelési szempontból, de már abból a szempontból is jelentősége van, hogy ezután a pótszerződés érvényrejutása után, illetőleg az új társaság megalakítása után a magyar kincs­tárral^ szemben egy magyar bejegyzett rész­vénytársaság fog uiint szerződő fél szerepelni. Ami a képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy a kormány a kutatások során tény­leg nem rendelekezett azokkal az anyagi esz­közökkel, hogy ezeket a szükséges eredménye­iket maga is biztosíthatta volna, méltóztatik tudni, hogy egy évtizeden keresztül folyt az olajkutatás. A kormány kutató munkájának mindig megvolt a maga jelentősége és pedig azáltal, hogy azt a vitát, vájjon Magyarorszá­gon egyáltalán van-e olaj, r termelődhetett-e kőolaj, vagy sem, tulajdonképpen a kincstár kutatásának bükkszéki eredménye döntötte el. Annakidején azért is választottuk ezt a terüle­tet, mert tudatában voltunk annak, hogy itt éppen a régi alföldi tenger peremén való­színűleg közelebb kapjuk meg az olajréteget. Természetesen számoltunk azzal, hogy éppen ezért nem lehet majd olyan nagymennyiségű előfordulásra számítani. A bükkszéki olajkuta­tásoknak jelentősége éppen ebben csúcsosodik ki. Mindamellett közölhetem a t. Képviselőház­zal, hogy már ott is rendszeres termelés folyik, naponta 2—3 vágón közötti mennyiséget tu­dunk az ország közgazdasága számára rendel­kezésre bocsátani. (Helyeslés.) Arra a megjegyzésre vonatkozóan, hogy az alapszerződésben a haszonkulcs megállapítása helyénvaló-e, megfelel-e, közölhetem, hogy en­nek megállapítása tulaj donkép most már nincs birtokunkban, mert hiszen azokat a haszon­kulcsokat, amelyeket ez a termelő^ részvény­társaság terragiumszerűen a kincstárnak fizet, tulajdonképpen az 1933-ban kötött alapszerző­dés állapította ímeg. Ellenben összevetve a ha­sonló természetű szolgáltatásokkal, ezt meg­felelőnek kellett tartanunk. Éppen ezért az új pótszerződésben nincs szó, de nem is lehetett szó a haszonkulcs megállapításáról. Még egyszer nagyon köszönöm, a képviselő úrnak, hogy szíves volt ezt a kérdést helyes megvilágításba terelni és a magam részérő] is csak örömmel jelenthetem és hálát adha­tunk érte a Gondviselésnek, hogy éppen a legsúlyosabb gazdasági viszonyok között aján­dékozta meg nemzetünket ilyen nagy jövőt jelentő és nagy reményekre jogosító termé­szeti kinccsel. Természetesen az, hogy mi lesz a kutatások további folyamata és milyen mennyiségben áll majd rendelkezésünkre aa olaj, még kétséges, de megnyugtathatom a t. Képviselőházat, hogy ma már lehet Magyar­országon eredményeket remélve kutatni cs meg vagyok győződve, nemcsak a szóban­forgó területek, de más területek feltárásával is lehet majd biztosítani az ország szükségletét. Kérem a mélyen t. Képviselőházat, szíves­kedjék jelentésemet tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatik-e a tárgyalt jelentésben foglaltakat tudomásul venni? (Igen!) A Ház & jelentést tudomásul veszi. A miniszter úr jelentését hasonló el­járás végett a felsőházhoz teszem át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom