Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

206 Az országgyűlés képviselőházának 33 séma szerint állapíttattak meg. Az azóta el­végzett kutatások eredményei azonban azt bi­zonyítják, hogy a Dunántúl ásványolajelőfor­dulásai bizonyos zárt egységhez vannak kötve, amelyeket a kutatások keresztülvitelénél a többi, kevésbbé reményteljesnek látszó terület­részekkel szemben előnyben kell részesíteni. Ezzel kapcsolatban méltányosnak r látszott egyes előírt terminusok meghosszabbítása. A »Szerződés« megkötése óta eltelt idő alatt a mélyfúrás technikai felkészültsége ro­hamos fejlődésen ment keresztül és így a »Szerződés« olyan előírásai, amelyek^ bizonyos számú fúróberendezés használatát írják elő, ma már idejüket multák. A »Szerződés« pél­dául több helyen bizonyos meghatározott te­rületrészen három fúrógarnitúra használatát és évi 2000 méter fúróteljesítményt ír elő. Ez­zel szemben a Eurogasco által használt leg­modernebb Rotary-rendszerű fúrógarnitúra teljesítőképessége mellett egyetlen berendezés is ennél többet képes produkálni. így a »Pót­szerződés« a »Szerződés« megfelelő pontjait odamódosítja, hogy elhagyja a fúrógarnitúrák számának megjelölését, de ezzel szemben na­gyobb, évi 3000 méter elérendő fúróteljesít­ményt ír elő. A 8. pont a csőfejgázokból termelt termé­szetes gásolin után az államkincstárt megil­lető termelési részesedést állapítja meg, ugyanazon elvek szerint, mint az ásványolaj­nál. Erről tudniillik a »Szerződés« annakide­jén nem intézkedett. A 9. pont a »Szerződés« 21. pontjának az új részvénytársaság alapszabályaira vonat­kozó rendelkezéseit igazítja ki, mert azok a kereskedelmi jogunk rendelkezéseivel nem voltak teljesen összhangban. A 10. pont az úgynevezett »területegységé­nek a »Szerződés«-ben meghatározott fogalmát változtatja meg, hogy az egyes területegysé­gek a geológiai adottságokkal teljes összhang­ban legyenek elhelyezhetők. Mindezek alapján a pótszerződés csatolása mellett tisztelettel kérem a t. Házat, méltóz­tassék az iparügyi miniszter úr jelentését és a pótszerződést tudomásul venni és hasonló célból a felsőházzal közölni. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez szólni 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Ernszt Sándor! Ernszt Sándor: T. Képviselőház! Azért szólalok fel, hogy örömömnek adjak kifejezést afelett, hogy az ország bizonyos természeti kincsekkel és értékekkel gazdagodott. Ez az első eset, amidőn nagyobbszabású eredmé­nyekről lehet beszélni a fúrási kísérletekkel kapcsolatban. Az ország különböző részeirt eddig is mutatkoztak bizonyos eredmények, ezek azonban nem voltak nagyon mélyrehatók és kiadósak s ezért azt gondolhatná valaki, hogy talán ia mostani kutatások eredményei sem lesznek olyan mélyrehatók és^ oly nagyok, mint például a szomszédos Romániában pro­dukált eredmények. Ha ezen a téren nagy eredményeket tudnánk felmutatni, akkor ez a terület Magyarország egyik nagy kincsesbá­nyája lenne és hálával kellene lennünk a Gondviselés iránt, hogy ezt sikerült feltár­nunk. (Malasits Géza: Halkan kell mondani, mert különben nagyon megkívánják a né­metek!) Nagyon jól tudom, hogy az állam nem „voll képes a saját pénzével elvégezni a szük­séges kísérleteket s ezért állt össze már ta­pasztalt és nagy tőkékkel rendelkező embe­8. ülése 1938 június 28-án, kedden. rekkel, akik azután elvégezték a szükséges kísérleteket, hiszen több mint 14 millió arany­koronát igénylő fúrókísérletekről van szó, (amelyeket a magyar állani nem tudott volna saját erejéből és pénzéből elvégezni. Most lát­juk, hogy ezek a kísérletek nem voltak med­dők és érdemes volt ezeket elvégezni. Tudjuk, hogy annak a külföldi társaságnak, amely kí­sérletezik, csak a Dunántúlra szól az enge­délye, más területeken pedig a kormány a sajátmaga felelősségére és az ország számlá­jára végez kísérleteket, amelyeket inkábh ta­nulmányozás céljából végeztek el s amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a külföldi kísér­letezőket reményeikben megerősítse. A heves­megyei kísérleteknél csak bizonyos magasabb, könnyebben hozzáférhető rétegekben kutattak olajat; itt mutatkozott ugyan némi eredmény, éppen úgy, mint Magyarország más részein is, de az olaj csakhamar kifogyófélben volt. Le­het, hogy itt is arra lesz szükség, amire a dunántúli területen, hogy rendkívül nagy költséggel mélyfúrásokat kell eszközölni. Az, hogy tavaly ilyenkor is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel itt a parlamentben és most ismét új jelentéssel és pótegyezménnyel kell foglalkoznunk, senkinek sem tűnhet fel, mert ezen ia terrénumon olyan rengeteg sok újság merül fel állandóan, hogy a tapasztalatokat felhasználni, adaptálni s ezekkel élni nagyon nehéz dolog, különösen azért, mert hiszen az­előtt nem volt semmiféle precedens és tapasz­talatunk ezen a téren. Természetes tehát, hogy a szerződéseknek és a pótegyezményeknek ál­landóan alkalmazkodniuk kell ezekhez az új felfedezésekhez. Amiről most szó van, az ipar­ügyi kormány gondoskodását jelenti, mert ész­revette, hogy újból alkalmazkodni kell az adott körülményekhez és mivel nem akarta elhanya­golni az ország érdekeit, az újabb tapasztala­tokat rögtön egyezményben és pótszerződésben igyekszik fixirozni az ország javára és hasz­nára. Különösen a kormánynak az a lépése hasznos az ország szempontjából, hogy ma­gyar részvénytársasággá teszi az olajfúrással foglalkozó vállalatot s ezzel a jogügyi viszo­nyokat az eddiginél sokkal jobban szabályozza. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a kő­olaj kérdésié világikérdés, hiszen a kőolaj világ­ikereskedelïmi cnMç s azok az jPímiberek, illetve azok a nagytőkék, amelyek ezzel foglalkozna!* "i egész földkerekségen versenyben állnak; egy­mással. Amidőn tehát most Magyarország bele­kapcsolódik az olajterimeilő állaimok soraiba, ^észben idegiem tőke segítségével, omert 'hiszen Magyarország neim kockáztathatta azokat a sú­lyos milliókat, amelyeikre szükség volt, tudo­mást kell szereznie erről a rendkívüli nagy küzdelemről, amely az egész világom folyik ez idő szerint a kőolaj körül. Természetesen na­gyon kell vigyázni arra, hogy ezen a téren min­dent kiaknázzunk ,amit csak lehet, de ne úgy, amint a szomszédos állalmtokbasn látjuk, aíhc-l ki­fogyófélben vannak^ ezek a termoszé ti kincsek, hanem (hosszabb időre teremtessék meg a ki­aknázás miódia, s arra is vigyázni kell, (hogy ellenséges vállalatok és (hatalmak ne húzzanak keresztül minden száimítást és ne állják útját a további eredményeknek. Az iparügyi koor­mánynak minderre tekintettel kell lennie. A parlamentnek jogában és módjában áll természetesen a szerződéseket, az egyezménye­ket megvizsgálni, nines módjában azonban az összes: szakszerű kérdésekkel foglalkozni s ezek a kérdések .az iparügyi konmány kezébe van-

Next

/
Oldalképek
Tartalom