Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-333

10 Az országgyűlés képviselőházának a rendezett országnak a hagyatéka, amely rendezett ország talán lehet ebben a pillanatban csonka, amelytől el lehetnek vágva a szélek, ezek az elszakított részek azonban ma is élnek, ezeken a részeken ma is Szent István beosztása, ma is Szent István megyéi élnek és vágyakoznak vissza, a megyék teljességéhez, a 63 megyéhez, és most ezek a szétvágott csonka részek a szent király halálának 900. évfordulóján új vérrel véreznek s mindnyájan tudjuk, hogy a Szent István kezéből áradó hit az, amely ismét összefogja ezt a csonka országot az elszakított részekkel. Mi az ő hagyatéka? Az ősi magyar dinasztia amely hiába veszett ki, azért mi mégis fanatikus, szent hittel hiszünk abban a dinasztiában, annak fennállását még most is reméljük. Azután mi az ő hagyatéka? A királyság- gondolata és intézménye, amely megvan ma is. A trón áll akkor is, ha a trón üres, és mi tudjuk, hogy a királyság épúgy hozzátartozik a magyar állam teljességéhez, mint ahogy hozzátartozik az ország teljességéhez. Mi az ő hagyatéka? Hagyatéka a magyar alkotmányos gondolat, a magyar alkotmány, az alkotmányon felépülő állam. Fiához írt intelmei még most is élő törvényt alkotnak. Ebben a törvényben három kardinális gondolat domborodik ki, amely még ma sem vesztette el erejét. Azt írja intelmeiben fiához, hogy minden népet saját erkölcsei, saját szokásai mellett és azoknak épségben tartásával kell kormányozni. Ez a tétel ma is áll és örök tilalmat állít fel idegen alkotmányok egyszerű átplántálása ellen. E,gy másik nagy tanítása az, hogy a kegyes és jó király fogalmát elválasztja a zsarnok király fogalmától. Azt mondja, hogy a zsarnok király nem is érdemli meg a király fogalmát. Másik nagy tétele az, hogy az akkori királyi tanácsot, a mostani országgyűlés elődjét figyelmébe ajánlja fiának, azt fontosnak tartja és azt mondja róla, hogy ez az a tanács, amelyik kormányozza a királyságokat és megvédelmezi a hazát. T. Ház! Ez a három fontos, kardinális tétel ma is él és én azt hiszem, hogy mindig ez fogja jelenteni a magyar államiság alapját. Mi az ő hagyatéka továbbá? A keresztény kultúra, az a keresztény kultúra, amely a katolikus és protestáns magyart egyformán megajándékozta Krisztus szellemével, megajándékozta keresztény templommal, a keresztény iskolával és a.zi Istennel való kapcsolal legtökéletesbbikét adta meg a magyar nép számára. De jelenti a keresztény társadalmat is, azt a keresztény társadalmat, amely legtökéletesebben szabályozza az embernek emberhez való kapcsolatát és erre vonatkozó bölcs tanácsa ma is él még szívünkben. A szent király elrendelte, hogy a pogánylelkű kiskirályokat, valamint azokat a törzsfőnököket, akik nem tudják magukat a nemzet egyetemes érdekébe beleélni, pusztítsák el. (Rakovszky Tibor: Ilyenek ma is vannak!) T. Ház! Mi az ő hagyatéka továbbá? Az ö hagyatéka a Nyugattal való kapcsolat. Kómához kötött bennünket Kelet helyett. Ma is szívesen tekintünk és figyelünk fel Róma szavára és talán éppen az a legtragikusabb, hogy nem hallgattuk meg kellő időben Kóma intelmét a szociális körlevelekből kisugárzó szellem befogadásával és a nemzetnek e szellem irányában való átépítésével nem akadályoztuk meg a magyar tragédiát. Lelki alkatunk és műveltségünk folytán a nyugati nemzetek kö- , 333. ülése 1938 június 21-én, kedden. zül szívesen gondolunk természetesen a latin nemzetekre, ezek közül is elsősorban az olaszra. Ezzel a nemzettel való első kapcsolatunkat tulajdonképen Szent Istvánnak köszönhetjük és mi szívesen ápoljuk tovább eat a kapcsolatot az ő nyomdokain. T. Ház! A Szent Jobb az ő esztendejében meglátogatta a népet. Szomorú, hogy nem tudta egészen az ő birodalmának régi határáig meglátogatni. így is, ebben a formájában is, ma is hozzásegíthet azonban bennünket a régi határokhoz, mert a Szent Jobb puszta léte egymagában is propaganda, külföldön és itthon az elévülhetetlen szentistváni birodalom határain belül. (Ügy van! Ügy van! Taps a középen.) A Szent Jobb meglátogatta a népet és 900 év után ismét tanítja, oktatja ezt a népet. A Szent Joíbb mutatja tmeg nekünk a helyes utat minden tekintetben, abban is, hogyan kell ősi alapon újat építeni, hogyan kell tovább haladni, hogyan kell belekapcsolódni az európai széliembe anélkül, hogy az Ősi magyar gondolat elvesznék és a faji öntudat megsemmisülne. Ö mutatta meg azt is, hogy el kell hagyni az ázsiai lelket, de meg kell tartani az ősi jó szokásokat, el kell hagyni a bálványokat az egyetemes krisztusi igazságért és ő oltotta be a magyar pogány kultúrát Krisztus szőlőveszszejével, az ősi faji erőt Krisztus örök erejével és ez hozta meg az igazi, nagyszerű, nemes gyümölcsöt: a keresztény Magyarországot. Az élő vizek örök forrásához vezette el Szent István a magyar népet és ezzel egyúttal a megújuló és felfrissülő nemzeti gondolatnak is hősévé vált, aki ma is megmutatja, hogyan kell a koreszméket és a világáramlatokat belekapcsolni a magyar nép szellemébe. Ahogyan Szent István templomokat épített és ezekben fellelhetők a nyugati motívumok is, de nem semmisültek meg az ősi magyar motívumok sem, azonképpen kell nekünk ma is meglátnunk, hogy az állam vezetésének gondolatába, a szentistváni államgondolatba miképpen lehet beleplántálni és belevinni a vele nem ellentétes országépítő motívumokat. Fejedelmeket és népeket tanított Szent T«tváu. a nemzetet lemondatta a kalandozás korától és ezáltal nekünk is utat mutatott, hogyan kell megakadályozni a magyar nép vérvesztését és hogyan kell a modern kalandozásokról, a külföldre Való özönléstől és a kivándbrlástól eltéríteni a népet és olyan világot, olyan nemzeti lehetőséget nyújtani, hogy akik kimentek az országból, azok is visszajöhessenek. A nemzet erejét akarta megvédelmezni Szent István és erre gondolva kell nekünk az egyke ellen küzdenünk, hogy mi is tudjuk gondozni a nemzet erejét, a nemzetnek azt a fáját, amelyet még Szent István ültetett el és a tömegnyomort éppen a nemzet megerősítése érdekében minél tökéletesebben me^g kell szüntetnünk és az erre szükséges szociális intézkedéseket meghoznunk. T. Ház! Az ő figyelmeztető Jobbja mutatta meg az utat a magyar püspöki karnak is, amikor a Szent István évre kiadott együttes körlevélben mementót állít fel az egész magyar nemzet, die elsősorban a magyar országgyűlés számára, midőn ez a körlevél így beszél (olvassa); »Ha ez a szentistváni szellem fogja ihletni szociális törvényhozásunkat, ha az Ö példájából fogják megtanulni a hatalmasok és gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni és a bajokkal küszködő ember társaink segítségére sietni, akkotr bízhatunk és • .