Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-333

Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1938 június 21-en, kedden. 11 csakis akkor bízhatunk abban, hogy az szörnyű válság-, amely fenyegeti hazáinkat, elhárul«. A körlevélnek ezeket a szavait mementok éppen kell ismertetni a magyar országgyűlés előtt. És ugyanakkor látjuk, hogy ez a Szent István Jobb nem múmia, mint ahogyan sokam talán gondolják, ez éppen olyan keményen parancsol ma, kilencszáz esztendő után is, mint amilyen keményen parancsolt kilencsziaE esztendővel ezelőtt. Ma is példát ad, ma is kardot forgat, ma is az égre mutat. Nem múmia. A hitnek és a nemzeti erőnek titkos erejű rádiuma sugároz ki ebből a kéziből ma is és ez gyógyítja a nemzetet, ez ad nemzetpolitikai útmutatást a nemzetnek és a Szent Jobbnak a legcsodálatosabb, most is ható csodája, hogy igenis vezeti a nemzetet nemzetpolitikai és szociálpolitikai kérdésekben is mind a mai napig. És ez a vezetés mondatja ugyancsak a püspöki kar körlevelében azt —és ez ugyancsak mementó a magyar képviselőház számára, — hogy (olvmsa): »Ébredfcjen a nemzet felsőbb küldetésének tudatóra, értse meg a Szentnek krisztusi szociális politikáját és így alakuljon át és így mentse meg magát a veszedelemtől«. Ebben a szellemben fogadom el a keresztény nemzeti szocialista front nevében is a javaslatot. (Helyeslés és taps a jobb- és baloldalon és a középen.) Elnök; Ősik József képviselő úr következik szólásra. Csik József: T. Ház! Ennek a törvényjavaslatnak a célja, amint az előadó úr is volt szíves rámutatni az, hogy a Kormányzó Ur Öfőméltóságának elhatározása folytán a m. kir. kormány törvényhozásumklban maradandó emléket állítson Szent István dicső szellemének. Nem tudom eléggé hangsúlyozni azt az elismerést, amelyet a kormánynak ez az eljáróba minden igaz magyar szívéből kivált. Ennék- az elismerésnek alapja annak belátása, hogy a maradíék magyarság erejét növelni és jövendő nagyságát megalapozni csak azon elvek és igazságok alapján tudjuk, amely elvek és igazságok szerint alapította meg ezt az országot Szent István. Nagyon jól esik lótni, hogy amikor egyesek külföldről importált eszmékkel akarják ezt a nemzetet boldogítani, ugyanakkor a mi kormányzatunk lenyúl az ősi alaphoz, Szent István metódusához és ezt a legspeciálisabb magyar módszert teszi az ő kormánvzási tevékenységének tengely gondolatává. Ez nagyon helyes, á mostani válságos időkben, amikor nemcsak a kard és a tank számít, sőt még a külső barátaik és szövetségek sem egyediül, hanem elsősorban az a lelkiség, amelyet az orszáar alapítójának egyénisége és az ország történelmi nagyjainak hite formált ki a nemzet örök élete számára. Szent István király nekünk az a szikla, amelyen a nemzet örök temploma felépül, az a tűzoszlop, amely nemcsak melegít, hanem egyúttal utat mutat a magyar nemzet sötét éjszakájában, az a búzaVetés,^ amely a szebb jövő termését hozta meg évszázadokon keresztül és meg fogja hozni a jövőben is. T. Ház! Ez Szent István alakja a magyarságnak. De ha ez így van, akkor Szent István szellemét nemcsak a jelen törvényjavaslatban kell megörökítenünk, hanem tovább kell mennünk. Tildy Zoltán t. képviselőtársam hangsúlyozta, hogy a múltba Való merengés lassú elsorvadást jelent s hogy a külső ünnepségeket meg kell tölteni belső tartalommal. Én mos! két szempomtra akarok rámutatni, aimiely, úgy veiem, belső tartalmat adna azoknak az ünnepségekneK, amelyeket Szent István tiszteletére tartunk. Az első, amit hangsúlyozni kívánok, a polgári házasság reformja, a másik a vasárnapi munkaszünet országos rendezése. T. ±iáz! A polgári házasságot annakidején az a politikai korszak íhozta létre, amely ambíciójának tartotta az ősi keresztény intézményeií lerombolását. Ennek a politikai korszaknak legjellegzetesebb szervezete a szabadkőművesség volt, amely javarészben létrehozta a polgári házasságot. A szabadkőművesség felett kimondotta az ítéletet a magyar kormány, amely károsnak tartván működését a magyar nemzet fejlődése szempontjából, feloszlatta, eltörölte azt. Ha azonban a kormány eltörölte a szabadkőművességet mint szervezetet, nem ártana annak egy-két torz alkotásával is foglalkozni és átformálni azokat a szentistváni gondolatszellemének megfelelően. Azt mondják egyesek, hogy az egész világon van polgári házasság. Ez igaz, de hangsúlyozom, hogy a keresztény erkölcsi igazságokkal olyan ellentétes formáiban, mint nálunk, talán egyetlen országban sincs. Tudnunk, kell ugyanis, hogy a polgári házasságnak három formája van. Az egyik a kötelező torma, amely szerint az egyházat teljesen kizárják a házasságkötés létrehozásánál, a másik a tetszés szerinti forma, az úgynevezett fakultatív házasság, amely az egyháznak olyan jogokat ad, mint az állam megbízottjának és végül a szükségbeli forma, amelynek lényege az, hogy az állam meghagyja ugyan az egyházi házasságot, azoknak azonban, akik ilyet nem köthetnek, úgynevezett szükségbeli polgári házasságot engedélyez. Elnök: T. képviselő úr, az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről van szó. (Rassay Károly: Úgy van!) Méltóztassék ragaszkodni a tárgyhoz. Csik József: A magam részéről azért vágyok bátor erre kitérni, mert a polgári házasság bizonyos reformját éppen Szent István szellemére való tekintettel szükségesnek tartom és pedig két irányban. Az első, hogy szűkíttessék meg a polgári elválások lehetősége, amely ma rendkívül nagy mértékben dívik; a másik, hogy legalább fakultatív módon rendeztessék a polgári házasság. A miniszterelnök úr többízben hangsúlyozta a család fontosságát. Méltán, mert a családból, mint sejtekből tevődik össze a nemzet élő organizmusa. Amilyen a családi olyan a nemzet. Azok az elválások, amelyek a polgári házasság óta napirenden vannak és mind nagyobb és nagyobb számot tesznek ki, a család életét és így a nemzet életerejét pusztítják. Ezért is szükség volna a polgári házasság reformjára. De Szent István törvényeiben nagy súlyt helyezett nemcsak a (házasság intézményére, hanem — amire csak pár szóval akarok rámutatni — a vasárnapi munkaszünetre is. Szent István az Admonti codexben található első törvényében szigorú büntetéseket alkalmaz a vasárnapi munkaszünet megszegői ellen. Ha tehát mi a vasárnapi munkaszünetet törvénybe iktatjuk, mint ahogyan azt más kultúrállamok már megtették, akkor valójában Szent István szellemében járunk, el. Erre a két szempontra akartam rámutatni nem azért, hogy ünneprontó legyek, hanem 2* é