Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

194 Az országgyűlés képviselőházának 3$ — nem kíméletesen, hanem a legerélyesebben kellene a kivágást szorgalmazni. Visszatérek a borfogyasztás kérdésére, amely kétségkívül propagandisztikus kérdés is. A propaganda fegyverével mi sem közgazda­sági, sem politikai téren nem. tudunk még bánni, ez a mi kezünkben csak szalmakard, míg más nemzetek kezében ugyancsak éles kardnak bizonyult. Láthattuk most a világ­sajtóban, az elmúlt hat hét eseményeinek kommen tarjainál, hogy milyen világsajtót tu­dott teremteni magának az egész világon egy szomszédos állam: valóságos közhangulat ál­lott ki mellette. Hála Istennek, úgylátszik, ez a közhangulat a javunkra kezd most megvál­tozni. Visszatérek arra, hogy megfelélő propa­gandával a skandináv államokba is szállíthat­nánk bort. Meg kellene kísérelnünk ezenkívül az exportot egy óriási fogyasztóterület felé, Oroszország felé. Oroszországgal a Dunán ke­resztül Odesszából igen rövid úton, különösen a Mftr. új tankhajóival talán lehetséges volna árukicserélést végezni. Tudom, hogy Oroszor­szágiban rendkívül nagy területeket ültettek be; a Krímben, a Kaukázusban, a Kubán mel­lékén óriási új borterületek keletkeztek, s az itt termelt borok nem is rosszak, a tokaji bort azonban a maga egyéni zamatával, főképpen azért, mert orvosi célokra, tehát betegség ellen fel lehet használni, ide sikerrel lehetne expor­tálni. Már többízben érdeklődtem — most is szor­galmazom, — a keleti piac kiépítése tárgyá­ban. Számításba jöhetne Törökország, ahol Muszitafa Kemál uralma, óta megszűnt a bor­tilalom és hasonlóiképpen szűnőfélben van a bortilalom az' arab áUamokiban. Indiában és Japánban is bizonyára lenne a magyar bor­nak piaca. Japánban, sajnos, nemhogy igazi külügyi képviseletünk, de még konzulátusunk sincsen. Az olasz konzulátus' látja el a magyar érdekek képviseletét is, már pedig el sem kép­zelhető, hogy az olasz konzul, akii (hazája bor­exportját köteles elősegíteni, a magyar bono­kat fogja Japánban, vagy általában a távol­keleten ajánlani. Mindenesetre azért is szüksé­ges lenne egy konzulátus felállítása, hogy a magyar termékeket és így a magyar bort is, elsősorban pedig a tokaji bort propagálja. Az eucharisztikus kongresszus abban a te­kintetben is nagy hasznot hozott az országnak, mert alkalom nyílt a magyar termékeknek és így a magyar bornak propagálására. Remé­lem, ennek is kedvező eredménye lesz, A meg­oldás azonban — ismétlem — nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy exportlehetőségein­ket növeljük s a belső fogyasztást emeljük. En is csatlakozom azokhoz, akik kérik 'annak az üdvös szokásnak állandósítását, ame­lyet még boldogult Gömbös Gyula vezetett be: a katonaságnak borral való ellátását. A kato­náknak tej helyett, illetve a tej mellett, eset­leg sűrített mustot lehetne adni, amelynek tápértéke jóval nagyobb, mint a tejé. Ezzel is több tízezer hektoliter bort, esetleg 100.000 vagy 200.000 hektoliter bort el lehetne tüntetni •a piacról. (Brogli József: Mi lesz akkor a szarvasmarhatenyésztéssel'?) Ez nem vág ide. A tejivás is eléggé el van hanyagolva, ennek sincs meg a megfelelő propagandája, amellyel elő lehetne mozdítani. A törvényjavaslatát alkalmasnak látom arra, hogy a kiváló földmívelésügyi •miniszte­". ülése 1938 június 27-én, hétfőn. írünk vezetése alatt valóban új korszakot te­remtsen a bortermelés terén és általában egész agrárgazdáJkodásunk terén. Hangsúlyo­zom, hogy már csak azért is nagy örömmel üdvözlöm a javaslatot, mert hiszen egy terme­lési ág megszervezése és rendezése nem osu­pán annak az egy termelési ágnak rendezését jelenti, hanem káíhat a szomszédos termelési ágakra is. Itemélem, ezzel a javaslattal is ha­ladunk a mezőgazdasági megszervezés, terén, hiszen legnagyobb r bajaink egyike éppen iaz, hogy a mezőgazdaság csaknem egészen szerve­zetlenül áll az ipari szervezettséggel szemiben, ami nemzetvédelmi szempontból is nagy baj, hiszen ha arról beszélünk, hogy a hadiipart vagy az! energiagazdálkodást államosítsuk, akkor lehetetlen dolog az, hogy a megszerve­zett ipar és energiagazdálkodási mellett a nyersanyagot szolgáltató mezőgazdaság az anarchisztikus gazdálkodás állapotában ma­radjon. Mindezekre való tekintettel s a földmíve­lésügyi miniszter úr iránti legnagyobb biza­lomból a törvényjavaslatot örömmel elfoga­dom. (Elénk helyeslés és tavs a jobboldalon és középen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik^ Gaal Olivér jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. • ' \ ' Csoór Lajos: T. Képviselőház! Méltóztas­sék megengedni, hogy előttem szóló t. képvi­selőtársam beszéde helyett inkább Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam felszólalásába kapcsolódjam bele, mintegy az ő beszédét folytassam, ugyanolyan részletkérdéseket adva elő, amilyeneket ő ajánlott a mélyen t. kor­mány figyelmébe. Általában magam is azon az állásponton vagyok, amelyen Eckhardt Tibor t. képviselő­társam, aki a törvényjavaslat intencióit és a törvényjavaslatban kitűzött hármas célt, ame­lyet a miniszter úr említett, helyesnek tartja. Ëz a hármas célkitűzés is olyan, mint általá­ban a kormány programmja: messziről szép, a megvalósításban, a gyakorlatban azonban, saj­nos, igen nagy hiányok és hibák vannak. Ezek közül a hibák közül néhányra rámuta­tott már Eckhardt Tibor t. képviselőtársam. Ezeket és az elhangzott felszólalásokban fog­lalt témákat nem kívánom még egyszer ismé­telni, mert hiszen ez egyrészt unalmas, más­részt teljesen céltalan is volna, hiszen a föld­mívelésügyi miniszter úr kijelentette, hogy ő nem enged a moha-szőlők , kivágása tekinteté­ben, nem enged a kártérítési Összeg felemelése tekintetében, nem enged a felújítási tilalom tekintetében, a síkföldi, kötött talajú szőlők áttelepítése tekintetében,^ szóval a miniszter úr semmilyen lényeges kérdésben nem enged. Koncedálnom kell, hogy a földmívelésügyi miniszter úr nagyszerűen, gyönyörű ékesszó­lással és szimpatikus módon csomagolja be ezeket a keserű pilulákat és olyan szépen adja mindezt elő, hogy óriási tapsot kap itt a Házban, végeredményben azonban red­mény, hogy egyetlen kívánságunk és javasla­tunk sem teljesül. Mélyen t. Képviselőház! A parlamentariz­mus mai formája mellett, amikor mindnyájan tapsolunk és mindnyájan üdvözöljük a minisz­ter urat azért, mert olyan gyönyörűen meg­magyarázza a dolgokat és benntartja pártjá­, ban azt az egyetlen képviselőt is, aki fel mer szólalni bizonyos kérdések megvalósításáért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom