Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

I9Ö Az országgyűlés képviselőházának 337, foglalkozni, anélkül, hogy a termelést olyan korlátok közé szorítanák, ahogyan azt most itt célozzák. Ez a rettenetes leszorítása a szőlőtermelésnek, mégpedig a magas minőségeknek is bizonyos pönalizálása már azért is ellenszenves kell, hogy legyen, mert hiszen a szőlővel beültetett terület 85% -a kisemberek kezén van. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Különböző számítások vannak, de a*fc hiszem, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy 700—900.000 azoknak a magyar embereknek a száma, akiknek eltartása végeredményben a szőlőműveléstől függ. De arra is kell utalnom, t. Ház, hogy számos vidéken azokat a kiosztott kis parcellákat, — főleg a homokvidékeken — amelyeket az Ofb. útján és a házhelyrendezések során kisemberek kaptak, jelentékeny részben szőlővel ültették be, sőt jelentékeny részben, sajnos, direkttermő szőlőkkel. Természetes, hogy ezeknek a kisembereknek most szőlőknek kivágása úgyszólván gazdaságilag lehetetlen feladatot vagy terhet fog jelenteni. De erről a kérdésről később fogok majd beszélni. Emlékszem arra, hogy gyermekkoromban, amikor az Alföldön végig Szegedről Budapestre utaztam a gimnáziumba vagy a gimnáziumból haza, akkor még az Alföldnek ez a DunaTisza-közi része úgyszólván^ nagy homoksivatag volt. Az én életemben — tehát az utóbbi 30—35 esztendőben — szorgos kisemberek, valóságos hangyaszorgalmú emiberek túrták fel a földet, teljesen magukra hagyatva, sokszor méternyi mélyen és rigolirozták a talajt, ültették a szőlőt, gyümölcsöst. Aki ma végigmegy a Duna—Tisza-közén,^ az az egész országnak úgyszólván legkulturáltabb, legvirágzóbb vidékét látja ott és látja, f hogy két-három hold rossz föld már megélhetést ad. Méltóztassanak megnézni a népszaporodási statisztikát: ezeken a vidékeken még mindig van népszaporodás. Miért? Azért, mert van megélhetés. Ahol szőlő van az Alföldön, ott a szőlő mellett jelentkezik a gyümölcstermelés is. Mert ne higgyük, hogy az ország jelentékeny részében izoláltan lehet a gyümölcsöt termelni. A szőlőművelés a gyümölcstermelés előfeltétele. A szőlő köti meg a futóhomokot és a szőlővel való megkötés után lehet gyümölcsfákat ültetni azon a földön. T. Ház! így kicsiben, a (maga emberségéből jutott el a Duna-Tisza köze ós az ország számos más része is oda, hogy virágzó és fejlődő kultúrát tudott teremteni. Ezt a fejlődést megállítani és derékban kettétörni egy ilyen

1 törvénnyel neon szabad. Nagyon helyesen, mondotta Sándor István képviselőtársain, hogy ebben a törvényjavaslatban a forma az élet fölé kerekedik. En helyesnek, szükségesnek tar torn a növény termelés, a jelen esetben tehát £ szőlő-^ és^ gyümölcstermelés terén is ugyanazt az irányítást, asmely például az állattenyész tés tekintetében már hosszú évtizedek óta fenn • áll. Mert hiszen 'akár a lótenyésztést, akár a mairhatenyésztést nézem, az' állam nagyon bölcsen ! a maga irányító befolyását hosszú évtizedekre visszamenően már eredményesen érvényesítette. Igenis szükség van észszerű és okos irányításra. Ahogyan van fehérranarhakörzet és van tarkaimarha-körzet, ahogyan van vidék, ahol a noniiust, van vidék, ahol a hidegvérű és van vidék, ahol a lipicai lovat tenyésztik, éppen úgy szükség van erre a beosztásra ülése 1938 június 27-én, hétfőn. a növénytermelés, a gyümölcs- és szőlőkultúra terén is. De ezen a kereten túl ne menjen az állam. Ne menjen neki az állóan baltával olyan növények termelésének, amelyek termelése közérdekű és még ha egyik-nnásik gazda rossz tapasztalatokat szerez is, ha egyik-másik ember a tudás, a hozzáértés hiánya, vagy akár szerencsétlen körülmények folytán nem is tud megfelelő eredményeket elérni, abban az esetben sem az a (megoldás, hogy most már egy Prokmsztesz-ágyba fektessük bele ezt az egész termelési ágat. T. Ház! Az állam és a bürokrácia sohasem volt és sohasem lesz képes a vállalkozási szellemet pótolni egy nemzetben. (Ügy van! Ügy ban! a baloldalon.) A vállalkozási szellem és kedv a legmagasabb rendű tevékenység egy országban és a kapitalista rendszer alfája és ómegája, hogy ez a vállalkozási kedv fennmaradjon, mert ha az állam «által való szabályozás kizárólagosságát akarjuk bevezetni az országban, akkor végeredményben a kommunista rendszerhez fogunk eljutni. (Egy hang a baloldalon: Az államszocializmushoz!) Az egyéniség szabad fejlődése a gazdasági életben, akár saját kárán is, olyan jog, amelyet korlátozni közérdekből nem leihet és nem szabad. Nem lehet a szőlő- és gyümölcstermelést megállítani ott, ahol ma van, nem lehet baltával nekimenni a rossz szőlőknek, a jókat meghagyni és azt mondani, hogy most már, ami megmaradt, azt könnyű lesz értékesíteni. Ez lehet az illetékes ügyosztály érdeke, de nem érdeke az ország termelésének. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon. — Reibel Mihály: Hogy az alföldi ember ne jusson se szőlőhöz, se borhoz!) Méltóztassanak megengedni, hogy most végigmenjek a III. fejezet néhány szakaszán és itt mindjárt megkérdezzem, mi értelme van annak, hogy a 23. § első bekezdése három évre teljesen megtiltja mindenféle szőlő telepítését, sőt ugyanezt a lehetőséget még további háromi évre is megadja a földművelésügyi miniszter úrnak? Nem szabad például jóminőségű szőlőt sem telepíteni. Érdeklődtem, hogy mi lehet ennek az érthetetlen rendelkezésnek az oka. Azt mondották: könnyebb a szőlőkatasztert összeállítani, ha közben nincs változás. (Mozgás a báloldalon.) Ez a hivatalnoki szempont, de ezt termelési szempontból helyesnek elfogadni nem lehet. Elvégre itt a 23. § második bekezdése úgyis a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyéhez köti a 3, vagy 6 év letelte után is a szőlőtelepítést. Miért kell a törvényben a földmívelésügyi miniszter úr kezét előre megkötni? Ezt nem a termelés és nem a politika kívánja, ezt az ügyosztály csinálja saját miniszterével szemben, hogy pro futuro is megköti a mindenkori földmívelésügyi miniszter kezét, nehogy valahogyan több szőlő telepítésére adhasson engedélyt, mint amennyit az ügyosztály helyesnek, vagy megengedhetőnek tart. Ezt nem lehet termelési szempontokkal indokolni. Ugyanígy azt sem értem, miért kell a 23. § harmadik bekezdésében a szőlővel beültethető területet 2000 holdban maximálni? Állítom, hogy ha a magyar államvasutak beállítják azokat a szerelvényeket, azokat a hűtőkocsikat és közvetlen menetrend szerint közlekedő tehervonatokat, amelyek Magyarországból kivihetik épen és frissen a gyümölcsöt, akkor nem 2000, hanem talán 20.000 holdat