Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-337
Az országgyűlés képviselőházának 337. is lehet majd minden évben újra telepíteni anélkül, hogy itt megakadás volna. De tegyük fel, hogy nem lesz ilyen helyzet Akkor is a földmívelésügyi miniszter mondja meg, hogy mennyit szabad telepíteni. Miért kell a jövőre nézve a miniszter úrnak saját kezét r ilyen mértékben megkötni, hogy törvénysértés nélkül 2000 holdnál több szőlőt ne lehessen telepíteni? Itt a szőlőtermeléssel szemben oyan ellenszenv, olyan averzió nyilatkozik meg, amelyet én helyesnek elfogadni nem tudok. (Ügy van! a baloldalon. — Reibel Mihály: Egyéb téren is így van!) Itt van a törvényjavaslat 24. §-a, amely szó szerint nem mondja ugyan ki, de tényleg a szőlőtelepítést pro futuro minden körülmények között büntetendő cselekménynek minősíti. Amikor ugyanis a szakasz telepítési illetéket vett ki, mégpedig igen magas összegben minden, a jövőben telepítendő szőlő után és ez alól semmiféle kivételt nem enged, mert a homoki szőlőre is meg a hegyi szőlőre is, másmás kulcs szerint, de kiveti a telepítési illetéket, akkor én csak azt mondhatom, hogy ez ugyanolyan dolog, mint ha a kérvényre nem ragasztván fel «a bélyeget, megbírságolnak. Ez illeték, amelyet közérdekű tevékenység után, amelyet saját költségemen végzek, vagyok köteles fizetni, azért, mert a szőlőművelés pro futuro büntetendő termelési ágnak deklaráltatik. Nem csekély összegről van szó. Egy hold homoki szőlőnél a telepítési illeték 112 pengőt tesz ki. Méltóztassék azt venni, hogy például a Duna-Tisza-közén vagy az Alföld egyéb homokos vidékein, de még a szekszárdtolnai vidéken is ezek a homoki szőlők túlnyomó részben a legszegényebb néposztály kezén vannak. (Reibel Mihály: Ügy van! Ebből élnek!) Az uradalmi cselédség és mezőgazdasági munkásság polgárosodásának ez az útja. íFarkas István: Ügy van!) Mert a tisztességes cseléd és niunkáseonber szerez magának félhold vagy egy hold rossz és olcsó homokföldet és szabadidejében, vasárnap, éjszaka, vagy amikor teheti, elmegy arra a kis darab földre és abból a rossz homokhói megfelelő szőlőterületet csinál. Lesz ennek az embernek 112 pengője, hogy azt előre bírságként lefizesse azért, mert a rossz homokból megművelésre alkalmas területet akar csinálni? Ezt az intézkedést nem lehet így fenntartani. Méltóztassék illetéket kivetni mindazokra a szőlőültetésekre pro futuro, amelyek olyan minőségeket akarnak ültetni, amilyeneket nem tart kívánatosaknak, vagy helyeseknek a földmívelésügyi kormányzat. Az ilyen embert bírságolják meg, de ha valaki a legmegfelelőbb minőségeket, a legexportképesebb árut akarja a maga pénzén előállítani, azt miért kelljen illetékkel büntetni? Ezt megint csak egy bürokratikus szempont magyarázza meg, az, hogy az illetékes ügyosztálynak a borexportból előálló veszteség fedezésére kellő összeg álljon mindenkor rendelkezésére. (Ügy van! a baloldalon. — Reibel Mihály: A méhészetnél is ugyanígy akarnak csinálni! — Br. Berg Miksa: Nem így van ez, államtitkár úr? — Csoór Lajos: Melyiket kérdezed? — Meizler Károly: Ez így vanj — Reibel Mihály: A veszteséget onnan akarják fedezni!) Itt van a javaslat 27. §-a. Ez a 27. szakasz 1941 végéig kivágandónak ítéli az összes direkttermő szőlőket. Bármennyire keserves és bármennyire népszerűtlen legyen, magam is azon az állásponton vagyok, hogy ezeket a ülése 1938 június 27-én, hétfőn. 191 direkttermő szőlőket lehetőség szerint, — ezt a szót azonban aláhúzom — lehetőség szerint ki kell pusztítani. Ilyen brutálisan és ilyen rövid periódushoz kötve azonban ez a rendelkezés nem lesz végrehajtható. Méltóztassanak csak megszívlelni néhány olyan esetet, amelyekre személyes tapasztalatomból tudok hivatkozni. Méltóztassanak tekintetbe venni például azt a nyugatzalai, mondjuk göcseji vidéket, amelynek meredek, hideg, agyagos földjén, az ottani ködös klímában más szőlő, mint a noha, egyáltalán nem él ameg. Ugyanitt — elég szégyen, de meg kell mondanom — ivóvíz a legtöbb községben egyáltalán nincs. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Vagy ha van víz, az tífusszal fertőzött és az egészségre ártalmas. Ezen a vidéken a noha-szőlőt nem lehet addig kiirtani, amíg egészséges ivóvizet nem teremt a t. kormányzat. Méltóztassék ezeket a szempontokat figyelembe venni. Ugyancsak nagyon sokban hasonló a helyzet Somogy vármegyében is és állítom, hogyha a közigazgatás megpróbálná ezt a rendeletet végrehajtani, úgy, amint clZ ci törvényben meg vagyon írva, ebből lázadás és zavargás lenne és utána nyugodtan mehet Szálasi mester szervezni ezj; az egész vidéket, mert ez a törvény megszervezi a felforgatás számára azokat a vidékeket. Igen t. Ház! Az intenciók teljes honorálása mellett, — ismételve, teljes mértékben honorálva a törvényben kifejezésre jutott intenciót — egyedül helyesnek azt tartanám, ha bizonyos keret adatnék az igen tisztelt kormány szamára, amelyben bizonyos összeg bocsáttatnék a kormány rendelkezésére, esetleg egyáltalában nem több, mint amennyi ebben a formában kelleni fog, amelyet azután az igen t. kormány saját belátása szerint, az általa jónak látott időpontban, oly módon juttatna a kártalanítandó termelőknek, hogy megfelelő megnyugvás és a termelési kérdésekben megfelelő folyamatosság legyen elérhető. Feltétlenül szükséges volna, hogy ennek a rendelkezésnek a végrehajtásába a mezőgazdasági kamarák és a vármegyei közigazgatás is bevonassanak. Centrális intézkedésekkel ezeket a kérdéseket helyesen elbírálni ugyanis nem lehet. Én egyáltalán nem húzódoznék attól, hogy e kérdés észszerű megoldására az igen t. kormánynak felhatalmazás adassék, (Helyeslés balfelől.) de ilyen határidőkhöz kötött drákói intézkedésiekkel nekilendíteni ia baltát, esetleg szegény emberek egyetlen megélhetési forrásának; lelkiismeretem ebbe nem ensred beleegyezni. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Sándor István: Közigazgatási bírósági felszólamlási jog nélkül! — Reibel Mihály: Az államszocializmus felé megyünk! — Strausz István: Vissza kell vonni!) T. Ház! Még egy kérdés van, 'amelyet fel akarok említeni. Szintén jelentéktelennek látszik, de a kisemberek nyomorúsága sok ilyen kis apró tételből tevődik össze. Amikor a 36. §. nagyon helyesen megtiltja bizonyos időkben a szőlőkben való vadászatot, fel kell vetnem azt, hogy az apróvadkárért való felelősséget legalább a szőlő- és gyümölcstulajdonosokkal szemben a vadászterületek bérlőinek végre vállalniok kellene. Szeged vidékén például ismerek egész határrészeket, amelyekre nem lehet szőlőt és gyümölcsfát telepíteni, mert a városi erdőből oda kijáró nyulak minden télen lerágják a szőlővenyigét és a gyümölcsfát. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) A vadászterületek bérlői legyenek kötelesek leg27*
