Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

Az országgyűlés képviselőházának 337, í^ .em, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni, tárgyalására pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől) ' •• TT • . Elnök: A beadott jelentest a Haz kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak eloterif^Sztést tGHIll Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte, kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Folytatjuk a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvényjavaslat vitáját Szólásra következik? Gaal Olivér jegyző: Meizler Károly! Meizler Károly: T. Ház! Örömmel hallottuk a miniszter úrnak igazán lelkes beszédét és ellenzéki oldalról is örülünk annak, hogy a javaslat végrehajtását szívügyének tekinti. Szívesen hallottuk azt a kijelentését is, hogy a borfogyasztási adó esetleges eltörlése vagy leszállítása érdekében a pénzügyminiszter úrral szót fog érteni. Legyen szabad azonban bizonyos aggályokat is kifejeznünk a tekintetben, hogy ezek a gyönyörű axiómák, amelyeket a miniszter úr beszédében felsorakoztatott, csakugyan eljutnak-e majd a gyakorlati életbe, csakugyan ezek fogják-e irányítani a szőlő- és gyümölcstermelést úgy, ahogyan ő kívánatosnak tartotta és ahogyan magunk is kívánatosnak tartjuk, mert hiszen emlékszünk az 1929. évi hegyközségi törvényre, s emlékszünk rá, hogy akkor is bizonyos pénzügyi nehézségek voltak annak okai, hogy a törvény a gyakorlati életbe átmenni nem tudott. Amikor tehát Örömmel látjuk a miniszter úr erélyét és lelkesedésót ez iránt a törvényjavaslat iránt, kérjük, ne veszítse el ezt az ügybuzgalmát, hanem tartsa meg mindaddig, amíg ebből a törvényjavaslatból csakugyan gyakorlati élet nem válik. T. Ház! Nem kell több. csak egyetlen pillantás arra a statisztikai adattáblázatra, amelyet a törvényjavaslat indokolásának utolsó oldalán látunk, annak megállapításához, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban és leginkább Zala vármegyét érinti. Zala vármegye problémájában látszik meg az, hogy ennek a törvényjavaslatnak a megvitatását az egész országban, pro és kontra, ellentétes irányban és mellette, az érdekellentétek egész özöne fűti át. PestPilis-Solt-Kiskun vármegye immiinis homoktalaján 3000 hold terület van bevetve, azonban Budapest közelsége és a megye hatalmas területe révén ezt a vidéket aránylag nem érintik annyira a tör vény javaslat intézkedései, mint az én megyémet. Zala vármegyét. Igaz, hogy Baranya vármegyében 16.000 holdon van hegyiszőlo, az is igaz, hogy Baranya vármegyében van az egyke, de ennek a javaslatnak kihatásai erre a megyére mégsem olyan nagyok, mint Zalára. Igaz az is, hogy Heves vármegyében 16.000 holdon van hegyiszőlő, immúnis homokon van 6000 hold,, direkttermő van 3000 és egynéhány hold, mégis ott egyenletesebb a szőlők elosztása, míg Zala vármegyében a hegyiszőlő 27.000 kat. holdon van és ebből és az összszőlőtermésből 5000 kat. hold a direkttermő. Ahogyan Zala vármegyében ütköznek az érdekek, azonképpen a törvényjavaslat kihatása az egész országban érdekellentétek felidézése lesz. Amennyire köszönhető a kormánynak, hogy ülése 1938 június 27-én, hétfon. alá akarja támasztani a javaslattal a nemes borvidéket, annyira fel kell hívnom a kormányzat figyelmét cl 11 Y ci, hogy a direktterraő szőlők kivágatásánál, vagy áttelepítésénél felmerült segítség és kártalanítás nem elegendő, ezen tehát valamiképpen továbbmenőleg segíteni kel]. Zala vármegye talán az ország legszegényebb vármegyéje, birtokmegoszlása a legegészségtelenebb, hiszen a megművelt négyzetkilométerekre még Esztergom és Komárom megyékben ig kevesebb lakos esik, mint Zalában. Zala vármegyében 5—6 lélekkel többen élnek egy .megművelt négyzetkilométeren, pedig Esztergom és Komárom megyékben a gyárak és bányák egész özöne ad kenyeret a munkásoknak. Ezért kellett Zalában áttérni a legkitűnőbb gazdálkodási ágra, a szőlőművelésre, mert hiszen ott a megélhetésre csak ez az egy mód volt. Békében nem is volt semmi baj, hiszen Stájerországból jöttek a szekerek, a bort vásároló kereskedők már szüret táján és jófomán a szüretelő kádakból vásárolták meg a bort, úgy hogy egy gazda,, akinek egy holdon volt szőlőtermése, ebből el tudta tartani családját, városhelyen tudta iskoláztatni gyermekeit, egyszóval egy hold szőlő termése elég volt arra, hogy egész családját jól, vagy legalább is az ő szerény viszonyainak megfelelően eltarthassa. Sokáig vártuk, hogy a kormány a , hegyvidéki szőlők, a nemes borterületek támogatását végre már az ígéreteken túl a gyakorlatban is megvalósítsa. Éppen ezért elhibázottnak tartjuk azokat a múlt évben és az azelőtti évben foganatosított intézkedéseket, hogy a borközraktárak felállításával csakis az Alföldön vásárolták fel a bormennyiséget és a megállapított 1-3 maligán-fokonkénti filléres felvásárlási ár irányárra változott át és nemcsak az alföldi, hanem a nemes borvidékek borának árára is nem emelőleg, hanem mérséklőleg hatott, s így a hegyvidéki szőlőknek egyenesen katasztrófáját idézte fel. Éppen fordítva kellett volna csinálni. A nemes borvidékeken kellett volna felvásárolni a bort, ennek sokkal nagyobb ár lett volna a hatása, mint ami az alföldi bor vásárlásának eredménye volt. Mi, a nemes borvidékek képviselői úgy láttuk eddig, hogy a nemes borvidék a kormánynak bizony mostohagyermeke volt. Most, ebben a hegyközségi javaslatban látjuk először teljesíteni azoknak a kéréseknek egy részét, amelyeknek mi már többízben interpellációk formájában és a földmívelésügyi tárca költségvetéséhez való hozzászólásokban is hangot adtunk. Nem régen tárgyaltunk le egy törvényjavaslatot, amelynek túlságosan igényes címe a társadalmi és gazdasági rend hatályosabb védelmét célozta. Amikor a kormány ehhez a kérdéshez, amely a zsidókérdés volt, félve és tapogatózva hozzányúlt és olyan megoldást hozott, amely alig terjed ki 15.000—20.000 emberre, azt kell mondanunk, hogy az a törvényjavaslat, ahogyan a kormány a Ház elé hozta, nem szolgálta túlságosan a megnyugvást és a társadalmi rend védelmét. Ez a javaslat viszont, h kormány alaposan és komolyan végrehajtja és keresztül viszi az általunk hangoztatott módosításokat, sokkal inkább eredményezné a megnyugvást és a társadalmi békét. Melyek a törvényjavaslatnak azok az intézkedésed, amelyek különösen kihívják a kri-