Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-337

166 Az országgyűlés képviselőházának 337, magyar gyümölcstermelők tisztáhan legyenek azzal, hogy csak egységes típusú gyümölcsöt, megfelelően válogatva és megfelelő csomagolásban, szépen kiállítva lehet eredménnyel exportra vinni, (Ügy van! &gy van! a jobboldalon.) A magyar gyümölcstermelés terén ugyanis, sajnos, súlyos hibákra kell, hogy rámutassak. Magyarországon sok gyümölcsfa van, de kevés az olyan gyümölcsfa, amelyet szakszerűen kezelnek, (Ügy van! Úgy van!) még kevesebb olyan, amelyet szakszerűen ültettek is el, megfelelő helyre. Még kevesebb olyan gyümölcsfa van, amelynek tulajdonosa tisztában van azzal, hogy a gyümölcsfa termését nemcsak a« Istentől kell várni, hanem a gyümölcsfa terméséért magának a gazdának is cselekednie kell, (Ügy van! ügy van! a jobboldalon.) még kevesebb olyan gyümölcsfa van, amelynek gazdája tisztában van azzal, hogy nem elég megvárni és leszedni a gyümölcsfa termését, hanem azt megfelelő módon kezelni is kell még azután is, amikor már leszedtük a fáról: megfelelő módon szelektálni kell és azt a gyümölcsöt, amely a legprímább anyagot alkotja, már odahaza exportra alkalmas állapotba kell hozni. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Én azt hiszem, hogy a törvényjavaslat ezekben a kérdésekben megfelelő megoldásokat hoz, hiszen a törvényjavaslat megszerkesztésénél erre is figyelemmel voltunk és magam, aimdkor a kész törvényjavaslatot kezembe vettem, éppen ezekre a szempontokra figyelemmel még olyan korrekciókat eszközöltem, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a törvény, éppen ezeket a szempontokat szolgálja elsősorban. De szolgálni fogja a végrehajtási utasítás is és én végtelen hálával fogadom Czermann Antal képviselőtársamnak azt a megállapítását, amely reám nagyon megtisztelő, hogy ő maga is megvan győződve arról, hogy a törvényjavaslat végrehajtásánál azok a körültekintések, azok a megfontolások, meggondolások és egyben erélyes intézkedések is, amelyekre itt szükség van, tényleg be is fognak következni. (Helyeslés a jobboldalon és a közepén.) En ezt a törvényjavaslatot úgy tekintem, hogy ennek megfelelő módon az életbe való átvitele nekem szívügyem, (Helyeslés.) mert magam is gyümölcstermelő gazda vagyok, és éppen ezért fokozottabb mértékben akarok kötelességet teljesíteni azok iránt a gazdatársaim iránt, akik ebben a kérdésben joggal vár- j hatnak tőlem a szakszerűség szempontjából is megfelelő eljárást. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) A hegyközségi törvényjavaslat különös figyelemre méltatta annak a szükségességét, hogy a gyümölcstermelő és szőlőtermelő területek olyan vidékeken, amelyeken a szőlővel és gyümölccsel belültetett szőlőterület egy minimális határt túlhalad, hegyközséggé alakíttassanak és meg vagyok arról győződve, hogy a törvényjavaslatnak idevonatkozó rendelkezését a t. képviselő urak mindannyian helytállónaK tartják. (Úgy van! Ügy van!) Hallottam azonban különböző véleményt abból a szempontból, hogy egyesek kévéseitek az 50 kat. holdban megállapított határt, szerették volna ezt a határt kiterjeszteni és úgy képzelték, hogy talán jobb volna, ha nem 50 kat. hold, hanem 100 vagy 150 kat. hold volna megjelölve olyan területként, amelyen a törvény értelmében kötelező megalkotni a begyközséget. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy ha 150 holdra volna csak kötelező a hegyközség me&ülése 1938 június 27-én, hétfőn. alakítása, az országnak 2731 gyümölcstermő közzége közül nem többen, mint csupán 555 községben volna megalakítva a hegyközség és ha 100 holdra volna kötelező, akkor csupán 700 és egynéhány, községben, — tehát a községeknek kétharmadrésze maradna tulajdonképpen hegyközség megalkotása nélkül — akkor azt hiszem, helytállónak méltóztatnak tartani, hogy 50 kat. holdban állapítottuk meg a hegyközségek megalakítására vonatkozó minimális határt, mert ezáltal a gyümölcstermelő községekben — ha jól emlékszem a számra, — 1140 község fog ilyen hegyközséget alkotni, tehát még így is a gyümölcstermelő községeknek csak mintegy a fele. Ha még jobban tágítottuk volna a határt, akkor úgy, érzem, nem értük volna el azt a célt, amelyet a hegyközségek megalkotásával el akarunk érni és éppen ezért ezeknek az érdekeknek a védelmében tartottam és tartom szükségesnek, hogy iaz eredetileg kontemplált 50 holdas határon belül maradjak ma is. é Méltóztassék megengedni, hogy Gyömörey Sándor t. képviselőtársamra és barátomra tekintettel áttérjek az amerikai direkttermő szőlők kérdésére is. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.)A képviselő úr tiszteletreméltó okból, miként ő mondotta, nem a bor és az .amerikai direkttermő szőlőtőke érdekében, mint inkább a szőlőt termelő gazdák és munkások érdekében emelt szót. En ugyanettől a iszoeiális érzéstől és szemponttól áthatva éppen a magyar munkások érdekéhen tartom szükségesnek, hogy fellépjünk a direkttermő amerikai szőlőfajta ellen, (Gyömörey Sándor: Ez helyes!) amely direkttermő amerikai szőlőfajta szociális szempontból a legveszedelmesebb, mert a magyar emberek egészségére a legkárosabb. {Úgy van! Ügy van! a jobboldalon. — Gyömörey Sándor: Ezt koncedálom, ezt meg is állapítottam!) Tegnap, amikor Debrecenben jártam, egy képviselőtársammal, Roszner István báróval utaztam együtt. Amikor ezekről a kérdésekről beszélgettünk, ő felhívta a figyelmemet arra, hogy az ő kerületének vannak községei, amelyekben a tejet értékesítik és a gyermekeket direkttermő szőlőtőkéről termelt borral itatják reggeltől estig. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Ez így van másutt is! — Czermann Antal: Másutt is megvan!) A gyermeknevelésnek ez a módja nem a nemzet érdekében való. (Úgy van! Ú"v van! a jobboldalon.) Csak korcs gyermekeket lehet nevelni noha-szőlőből termelt bor itatásával és amikor mi itt a nemzet érdekében akarunk nemzetnevelő és a nemzet számára egészséges utódokat termő politikát csinálni, akkor, mélyen t. képviselő urak és igen t. barátom, nem a noha-szőlő és az azt termelő gazdák érdekeit, hanem az ennél sokkal magasabb szempontot képviselő egyetemes nemzeti érdekeket kell tekintetnünk. (Helyeslés.) Én ennek az egyetemes nemzeti érdeknek a védelmében cselekszem akkor, amikor elfojtom azokat az érzéseket, amelyek mint a részvét érzései, igenis szállnak a direkttermő szőlőt termelő gazdák felé, és méltóztassék nekem megengedni, igen t. képviselőtársam, hogy én ezek fölé az érdekek fölé azokat az érdekeket helyezzem, amelyeket mint a kormány egyik szerény tagjának, mindenek felett és elsősorban kell figyelembe vennem. Meg van adva a lehetősége annak, hogy ezek a szőlők ne csak kiirtassanak, hanem ha kiirtatnak, az illető gazdák kárpótlásban is