Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
136 Àz országgyűlés képviselőházának 336, már a másik területen némi kis jövedelmet tud teremteni. De szociális szempontból feltétlenül szükséges lenne az is, hogy ezek a szegény emberek az átoltás idejére mentesüljenek az adófizetés alól, mert lehetetlen tőlük azt kívánni, hogy a kiirtás, illetőleg az átoltás ideje alatt adót is fizessenek, amikor semmi jövedelmük nincs, sőt nemhogy jövedelmük nincs, hanem még igen jelentős összegeket is fektettek be az átoltásba. Bátor vagyok még a t. Ház figyelmét felhívni az úgynevezett Othello-szőlőkre vonatkozó szakaszra. Bár a törvényjavaslat a többi direkttermő szőlőtől eltérően külön elbánásra hatalmazza fel a földmívelésügyi miniszter urat, mégis éppen az Othello-szőlő szinte nélkülözhetetlen voltára való tekintettel szükséges lenne, hogy az erre vonatkozó szakaszt módosítsuk. Az Othello-szőlő ma már annyira polgárjogot nyert hazánkban, hogy részben egyik legértékesebb későn termő csemegeszőlőnk, részben pedig, mint igen nagyjelentőségű borfestő anyag bortermelésünknél teljes mértékben nélkülözhetetlen. A Magyarországból Angliába megindult folyamatos szőlőexportot éppen Gyöngvös nyitotta meg több, mint 3000 métermázsa Othello-szőlőyel és 1937-ben 147 vágón Othello-csemegeszőlőt szállítottak el Gyöngyösről. Ezért a későbben érő, jól szállítható szőlőért 26 fillérig menő árat fizettek, ugyanakkor pedig egyéb, talán az Othellónál nemesebb csemegeszőlőknél alig tudtunk elérni 20 fillért. Az Othelló-szőlő 30 év alatt annyira akklimatizálódott hazánkban, hogy semmiféle hátrányos íze, zamata vagy egyéb kellemetlen tulajdonsága nincs. Ezért nemcsak, hogy nem szükséges, hanem közgazdasági szempontból káros is lenne, ha a kivágásra vonatkozó felhatalmazás ebben a törvényjavaslatban megmaradna. (Esztergályos János: Ügy van!) Legyen szabad még rámutatnom néhány olyan körülményre, amely természetes okoknál fogva tette szükségessé egyes vidékeken a szőlőkultúra kifejlődését. Példaképpen megemlítem a gyöngyös-visontai borvidéket, ahol — miként már voltam bátor említeni — 22 község és Gyöngyös város 68.343 lakosából 46.165 lakos Őstermelő. Ennek a vidéknek 164%-kai kevesebb szántója, 3%-kai kevesebb rétje és legelője és majdnem 12%-kal több erdeje van az országos átlagnál. A Mátra-hegységnek — amint ez tudvalevő — kedvezőtlenek a csapadékviszonyai, mert az egész évi csapadékmennyiség alig éri el az 550 millimétert és ez is rendkívül aránytalan időközökben oszlik szét a területen. Ezenkívül a Mátra védőfala miatt megrekedt forró levegő folytán a túlmeleg talajon átlagban csak 4—5 métermázsa búza terem és ez a vidék állattenyésztésre egyáltalában nem alkalmas, egvrészt takarmányhiány, másrészt pedig legelőhiány miatt. Ezt a 'körülményt — hogy ezen a vidéken állattenyésztésre nem lehet számítani — bizonyítja az is. hogy a 22.00 lakosú Gyöngyösön összesen 28 tehén van, ezzel szemben Vácott, ahol szintén 22.00 lakos van, 344 tehén van. (Esztergályos János: Tele van tehénnel!) Ez is bizonvítja, azt. hoary állattenyésztésről ezen a vidéken egyáltalában szó nem lehet. Az egyedüli megélhetési forrás ezen a vidéken a szőlőtermelés. A szőlőterületből egy lakosra — még a csecsemőket is beleszámítva — 402 négyszögöl ülése 1938 június 24-én, pénteken, jut. Ilyen arányszámot az egész országban nem igen találunk. A munka-mérleg azt mutatja, hogy a szántóföld 27*3, a kert 3*1, a rét 1-2, a legelő 0-7, az erdő 3'8, a vegyes munka 63 és a szőlő 57-6 százalékos foglalkoztatást ad ennek a rendkívül sűrű lakosságú szőlővidéknek. Klimatológiai és geológiai viszonyai jelentős befolyással voltak mindig a szőlőkultúra kialakulására. A Mátra 600—1000 méterig terjedő hegyvidékének vulkanikus talaja évszázadok alatt terraszokhan csúszott le a síkabb területrészekre és éppen ez a lecsúszott vulkanikus képződmény^ valamint a száraz levegő, klíma volt az előidézője annak, hogy már évszázadokkail ezelőtt ez a nép igyekezett szőlővel beültetni ezeket árterületeket. (Sztranyavszky Sándor földmívelésügyi miniszter): Hia Gyöngyösön sok bazalthulladék lenne, adui a laposon, akkor szőlőnek, bornak valamivel több maligánfok-tartalma lenne!) Azt hiszem, ennél erősebb nialigántartalmú szőlő nincs, mint amilyen éppen Gyöngyös vidékén van. Agyönigyösvidéki, síkvidéki területen termő szőlő éppen olyan magas maligánfokú, mint a hegyoldali szőlő. Ez természetesen még a szőlőfajtától is függ. Nem akarok itt rámutatni a direkttermő szőlőre, mert az már túlzottan erős. (Sztranyavszky Sándor földmívelésügyi miniszter: Az nem bor!) Azt hiszem, inkább talán elismerés illetné Gyöngyös vidékéit, mert hiszen itt olyan kitűnő minőségű bor terem, amely ellen az egész ország gyenge, homoki szőlősvidéke védekezik. A történelem is azt bizonyítja, hogy ez a vidék sokszáz év óta állandóan bortermeléssel foglalkozik. Hiszen az 1332. és 1337. évi pápai bortizedlajstromiban is szerepelnek már azok a községek, amelyek most ezzel a felújítási tilalommal halálra vannak ítélve. (Esztergályos János: Ügy van!) Látjuk, hogy Pispeki, — ez most Gyöngyös egyik külvárosa — azután Gyöngyös, amelyet Gyengusnak hívtak régebben, azután Ráda, a mai Nagyréde, Genk, a mai VámosgyÖrk. Eesed, Karácsond. Halász már évszázadokkal ezelőtt v>ortizedet fizettek. (Sztranyavszky Sándor földmívelésügyi miniszter: De nem ott termelték, ahol most, hanem azokon a területeken, amelyek ma kopárak és azok bortermelésre indikáltak voltak!) Méltóztassék megengedni, mélyen t. miniszíter űr, ezek a községek, amelyekre voltam bátor rámutatni, VámosgyÖrk, Eesed. Karácsond, Halász, stb., mind lent fekszenek már sík területeken és már 1332ben fizettek bortizedet Ez a 600 év is éppen azt bizonyítja, hogy ezek a községiek, amelyeknek lgnagyobb része az alföld felé ereszkedő Mátra nyúlványain van, a történelmi idők óta állandóan szőlőműveléssel foglalkoztak Erre a borvidékre igazán nem lehet alkalmazni az indokolásnak azt a részét, hogy itt olcsó műveléssel rossz bort termelnének. Itt állandóan a legmagasabb napszám van az országiban és ennek a vidéknek termelési átlaga mindig sokkal alatta marad az országos áitlagnak. Az utolsó három év országos átlaga 12*8 hektoliter volt holdankint. 1935-ben Zemnlén vármegy ében volt a legmagasabb átlag: 17'9 hektoliter, ugyanakkor Heves vármegyében csak 7'4 hektoliter volt. 1936-ban Jász-Nagykún-Szolnok vármegyének volt a legmagasabb, 16 hektóliteres átlaga, ugyanakkor az átlag Heves vármegyében csak 11*8 hektoliter volt, végül az elmúlt esztendőben. 1937 ben Soor011 megvében volt a legmasrasahb azuátlag: 15*9 hektoliter, ugyanakkor Heves megyében osak 12'7 hektoliter volt. EK a
