Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. 200 négyszögölre nézve — mert eredetileg 600 négyszögölről volt szó, — hanem 400 négyszögölnyi területre engedtessék meg a kisemberek számára a szőlőtelepítés. Ezt az álláspontot a szociális szempontok indokolják. Ezeken az immúnis homokos területeken ugyanis, amelyeken sokgyermekes családok élnek, a szegény emberek szőlő- és gyümölcster/melés révén jutnak megélhetéshez. Ezért kell ezt a 200 négyszögöles területet 400-ra emelni. Amikor az érdekképviselet erről a témáról vitatkozott, akkor is a hegyvidék állott szemben a homokos vidékkel; csak a 19 úgynevezett történelmi borvidék képviselete volt amellett, hogy korlátoztassék a telepítés nem is egészen 200 négyszögölre. Én azt hiszem, helyes volna, ha a földmívelésügyi kormányzat a 400 négyszögöl engedély nélküli szőlőtelepítéshez járulna hozzá. Ami azt a kérdést illeti, hogy beltelkeken bárkinek jogában áll szőlőtőkét telepíteni, illetve kertjében 100 szőlőtőkét ültetni, én a törvényjavaslatból kihagyandónak találom az idevonatkozó intézkedést arra az esetre, ha javaslatom elfogadásával 400 négyszögölre emelnék az engedélynélküli szőlőtelepítés területi mértékét. Itt ismét hivatkozom a homokos vidékekre, amelyeken minimálisan 600 öles háztelkeket szoktak kimérni, mégpedig azzal az intencióval, hogy ebből legalább 400 négyszögölön szőlőt telepíthessenek. Azonban ugyanez a 'helyzet áll fenn országos viszonylatiban is, mert az volna a helyes, hogyha a telepítéssel kapcsolatban házhelyeket osztunk ki, akkor ne 100—200—300 öles parcellákban történjék a házhely kiosztás, hanem legalább 600 négyszögöles parcellákban. Ha már most homokos vidéken történik majd a telepítési törvény értelmében a^ házhelykiosztás, akkor a ház körül lévő 400 négyszögöles területet, mely konyhakertészetre, vagy gyümölcstermelésre alkalmatlan, csak szőlőművelésre és szőlőtőkék beültetésére lehet majd felhasználni. Ezért helytelen a javaslatnak 200 négyszögölön felül való telepítési tilalma. Ami a telepítési illetékeket illeti, tekintettel arra, hogy a hegyvidéken inkább a nagybirtokosoknak vannak szőlői, viszont homokos vidéken inkább kisembereik vásárolnak maguknak homokot, melyek szőlőtermelésre alkalmasak, az a tiszteletteljes kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy a telepítési illetékeket egyenlő .arányban méltóztassék megállapítani, vagyis a homoki szőlők telepítési illetékét is négyszögölenként 3 fillérre méltóztassék leszállítani. A törvényjavaslat azon intézkedését, mely borértékesítési járulékkal sújtja az olyan területeket, melyek egyéb művelésre is alkalmasak, feltétlenül helyesnek tartom. Ha az olyan területen, melyen megteremne a búza, áttérnek a szőlőtermelésre, akkor ez a járulékkivetés igazságos és indokolt az. hogy az Vv&n területet 30 pen erő borértékesítési járulékkal sújtsák. (Temesváry Tmre: Hát homokon nem terem meg a rozs?) Sajnos, csak akkor terem meg, ha megfelelően trágyázzák. (Teinesváry Ij^re: Ez természetes!) Homokos tálai on gazdálkndóVrtflk nincs megfelelő állatállományuk és legelőink, trágyázni a homokot nem tudják. Ezért avenge a. homokon R rozstermés e"i*edménve. Mivel a homoki gardáknak a legtöbb helyen nincs mes* a mefffelélő lesr^őiük sem. a m7& a rossz trágyázás folytán sok helyen előbb-utóbb ki fog szorulni a homokról. Ha az ember végigmegy ma a Duna-TiszaKépvisieiKíliázi Napló. XX, ülése 1938 június 24-én, pénteken. 131 közén és (megnézi a beért rozst és a learatott kereszteket, akkor meg kell állapítani, hogy a homok nem teljesen alkalmas és eredményes rozstermelésre és a homokon nem lehet kellő trágyázás nélkül megfelelő mennyiségű rozst termelni. Nem lehet azt mondani, hogy a homok teljesen alkalmas a rozstermelésre, amikor például az idén az átlagos termés trágyázás hiányában, három, esetleg négy mázsa lesz holdankint. (Felkiáltások jobbfelől; Több lesz!) A jó homokon lehetséges ez, silány homokon lehetetlen. A szőlővesszőkneik és oltványoknak üzletszerű termelésére és forgalombahozatalára vonatkozólag nagyon helyesen állapította meg a törvényjavaslat, hogy ezt a jövőben engedélyhez kötik s az engedélyek tulajdonosai felelősek lesznek azért, hogy tényleg olyan szőlővesszőt adnak el, amilyent a vevő venni kíván. Helyes a gyümölcsgazdálkodás terén az egységes védekezés bevezetése is, mert ezáltal a gyümölcsexport számára néhány éven belül egységes és megfelelő minőségű, rovaroktól mentes gyümölcsöt fogunk tudni termelni, mert ma bizony az a szomorú helyzet, hogy bizonyos vidékeken csak teljesen fertőzött gyümölcsök vannak, amelyek kivitel céljaira egyáltalán nem használhatók fel. Fontos volna azonban, ha a földmívelésügyi kormányzat a gyümölcstermesztés terén irányítólag avatkoznék be és megtiltaná azt, hogy egy községben 15 vagy 20-féle almát, körtét, meggyet vagy cseresznyét termeljenek, és kimondaná, hogy. minden vidéken csak egységes fajtájú gyümölcsöt lehet termeszteni, mégpedig olyan < gyümölcsfajtát, amely az illető vidék klímájának ós kultúrájának legjobban megfelel. (Hertelendy Miklós: Ezt teszi a törvényjavaslat és a gyümölcstermelő. egyesületek is ezt csinálják!) Helyes. Ez kívánatos is. A mai állapotok azonban nagyon kedvezőtlenek s ezt nemcsak az ország közgazdasága, hanem a lakosság is megérezte szociális szempontból. A jövőben ennek minden körülmények között gátat kell vetni és tényleg meg kell alakítani azokat a csemetekerteket, amelyek felelősség mellett fogják ellátni a gazdatársadalmat megfelelő gyümölcsfákkal. Ebben a tekintetben bátor vagyok felhívni a földmívelésügyi kormányzat figyelmét arra, hogy ha már korlátozták a szőlőtelepítést a homokos vidékeken, akkor ezeken a vidékeken mindenekelőtt a gyümölcstermelést forszírozzák és mondják ki, hogy a homokos talajon azokat a gyümölcsfajtákat kell termeszteni, amelyek a legjobban megfelelnek ennek a célnak. Hivatkozom a húsvéti piros rozmaring-almára, jó minőségű meggyre, cseresznyére, amelyet, ha nagy tételekben tudnánk termeszteni, nagy tételekben vásárolná a külföld is, hiszen sokszor előfordult már, hogy külföldi vevők nagy mennyiséget akartak venni ebből a fajtából, mivel azonban csak néhány vágón állt rendelkezésre, nem tudtuk ezt az almafajtát és egyéb gyümölcsöt exportálni, pedig éppen ezt a fajtát lehetne, szép alakjára és színére való tekintettel, nagyobb mennyiségben exportálni. A javaslat sok rendelkezésével egyetértek, mivel azonban nem látom a javaslatban érvényesülni azokat a szociális szempontokat, amelyeket beszédemben hangsúlyoztam, s mivel a kisemberek szempontjából súlyos sérelemnek tartom azt, hogy a szőlőtelepítés lehetőségei ilyen szűk körre vannak szorítva a javaslatban, ezért nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés CD bal- és szélsőbaloldalon.) 19