Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
114 Az országgyűlés képviselőházának 3S tisztviselők nyugdíjjogosultságára, nyugdíjigényének kielégítésére vonatkozóan kérnék felvilágosítást. Nagyon helyesen emeltek -ttot mind a jobb-, mind a balodalon, különösei a szociáldemokratapárt részéről a megszüntetendő ipari szeszgyárakban alkalmazott munkások jövőjének biztosítása és az ő alkalmaztatásuk érdekében és kértek erre vonatkozóan bizonyos megnyugtató kijelentéseket a pénzügyminiszter úrtól. A Szeszértékesítőn belül természetesen sokkal kisebb létszámú tisztviselői karról van szó és azt hiszem, az illető tisztviselők sokkal jobban is vannak dotálva, de vau ugyanakkor egy sereg napidíjas, kisfizetésű ember, nem tudom, dí jnokok, gépírók és egyéb alkalmazottak. Mi lesz ezeknek a helyzetük? Nem ismerem a Szeszértékesítő nyugdíjszabályzatát. Különböző értesüléseim alapján úgy tudom, hogy itt bizonyos melhézségek előtt állunk, ímert amikor a Szeszértékesítő megalakult és megállapították ezeket a nyugdíjszabályokat, akkor nem gondolhattak és nem gondoltak arra, hogy a Szeszértékesítő 18 éves rövid átmeneti idő után felszámol. Nem tudom, hogy ezidőszerint a nyugdíjalap minő vagyonnal rendelkezik. Tudomásom szerint két ház áll rendelkezésére. Ezzel szemben nem tudom, oii a mérlegben a passzívum és mit jelentenek a nyugdíjigények és a szerződések alapján megállapítandó nyugdíjak. Bátor vagyok az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét felhívni arra, hogy ha a jogokat méltóztatik átvenni, méltóztassék átvenni a kötelezettségeket is. Ha átveszi a Szeszegyedáruság a készletet és a jogot, akkor méltóztassék ebben a tekintetből >s tiszta helyzetet teremteni. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: À jogmegvonásért nem jár kártérítés!) Itt nem jogmegvonásról van szó, hanem az elég jól, sőt határozottan jól funkcionált Szeszértékesítőben alkalmazott nem tudom hány tisztviselő sorsáról. Értesülé seim alapján egy elég erős passzívummal állunk szemben, amelynek a fedezetét nem tudom honnan fogják venni. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Megvan a vállalat mérlegében, majd én megtalálom!) Nagyon örülök, hogy a pénzügyminiszter úr ilyen optimista ebben a kérdésben és még jobban örülnék, ha a következmények igazolnák ezt az optimizmust és a meglevő alapok teljesen fedeznék ezt a szükségletet. Csak arra kérem a pénzügyminiszter urat, legyen kegyes ebben a tekintetben a tisztviselők segítségére lenni ennek az érdekeltségnek a felszámolásánál. Nem rn on dorn, hogy anyagiakban. Amennyiben erre áldozatot akar hozni, ám jó, én csak azt kérem, hogy erkölcsi támogatást adjon, hogy ne történhessenek ezzel a felszámolással kapcsolatban olyan igénylések, amelyeknek a felszámolási bizottság — vagy nem tudom ki fogja ezt végezni .. nem tud eleget tenni. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani, mert az egyébként mindenre kiterjedő alapos munka erről nem beszél. De ez a két kérdés szerintem olyan, amelyekre vonatkozólag a pénzügyminiszter úrnak a végrehajtási utasításban, vagy a későbbi tárgyalások során támogató intézkedéseit meg kell tenni. A szakaszt egyébként elfogadom. Elnök: Kíván még valaki e szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt szólni S Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Klein Antal igen t. képviselőtársam két kérdést tett szóvá. Az egyik a szesz biztosítása Ez olyan kér'. ülése 193S június 2^-én, pénteken. dés, amely nem való a törvényibe, imert íbiszen ez a végrehajtási utasítás kérdése, sőt talán még azé sem, hanem a technikai lebonyolítással kapcsolatos kérdés, vájjon a szeszegyedáruság biztosítja-e a tárolt szeszkészleteket vagy sem; amennyiben igen, akkor ennek a biztosításnak a díja természetszerűleg a szeszegyedáruságruak éppen olyan kiadása lesz, mint magával a tárolással, finomítással kapcsolatban felmerülő kiadások.' Eddig az volt a helyzet, hogy a biztosítás tulajdonképpen az átlagár terhére történt, e tekintetben tehát semmi változás nincsen, ha biztosítjuk is a, jövőben a szeszikészleteket. Ami a felvetett másik kérdést illeti, hogy tudniillik az esetleg felszámoló Szeszértékesítő Rt. (Klein Antal ' % Hogy-hogy esetleg?) tisztviselőivel a nyugdíj szempontjából mi történik: bátor vagyok rámutatni íarra, hogy ez magán részvénytársaság; nem kutatom, hogy milyen körülmények között, de nyugdíjalapot létesített és ez a nyugdíjalap vagy bírja a ráháruló terheket vagy nem. Ha a Vállalat felszámol és a nyugdíjalap nem bírja a ráháruló terheiket — amennyiben önálló a nyugdíjalap, mert közelebbről nem ismerem a r kérdést — akikor ezért a vállalat felszámolási tömege felel, rendes köztörvényi módon. A kormánynak vagy a kincstárnak ebben a tekintetbein anyagi felelőssége nincsen, de nem is lehet, nem is vállalhat ilyet. Elvégre iá kincstárnak a világon semmi köze nem lehet ahhoz, hogy ott szuverénül, egyoldalúan milyen nagy nyugdíjakat állapítottak meg albban a íhithen. hogy esetleg ezer évig folytatja a működését a Szeszértékesítő Rt. A szákasz elfogadását kérem. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nvilVánítom. 'Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Háxat, méltóztatnak-e a 98 "§>-t az előadó úr módosításával elfogadni? (Igen!) A Ház az előadó úr módosításával elfogadja a 98. $-t. Következik a 99. §. Kérem a jeervző urat:, hogv a szakasz szövegét felolvasni szíveskedjék. • vitéz Mískolczy Hugó jegvző (olvassa a 99—101. §-okat. amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfooad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta (Éljenzés és tavs a jobboldalon és a középen) s annak harmadszori olvasá«.a iránt naoirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előteriesztést tenni. Napirend szerint következik a, hegyközségekről, valammt a szőlő- és s-vümöl^sfray^áTkorlásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom.: 639.. 652. sz.ï Baross Endre képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Baross Endre előadó: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényiavaslat a magyar szőlő- és borgazdaság szempontjából sorsdöntő jelentőségű, éppen ezért méltóztassanak megengedni, hogy a törvényjavaslat előadása kapesán röviden érintsem szőlő- és borgazdasági politikánkat is. Bár a háború utáni szőlősgazdamozgalmak eléggé feltárták a nyilvánosság számára mindazokat a megszívlelendő okokat és érveket, amelyek a. magyar szfi^ő- és borgazdaság alátámasztását nemzetpolitikai szempontból is szükségessé és kötelességszerűvé teszik, mégis úgy érzem, hoey ez alkalommal is foglalkoznom kell röviden ezekkel az érvekkel és okokkal.