Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
Az: országgyűlés képviselőházának 336. molásnál« szó helyébe az »összelszámolásnál« szót méltóztassék beiktatni; a (6) bekezdés utolsó sorában pedig a hibásan írt »pénzügyminiszter« szó kiigazítását kérem. Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a szakaszt az ellőadó úr módosításaival elfogadni, melyek a sajtóhibák kiigazítására vomatkoziniak? (Igen!) A Ház a szakaszt az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 49. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 49—92. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad- Olvassa a 93. §-t). Elnök: Az előadó úr óhajt szólni. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! A szakasz más'odik bekezdésében egy jelentéktelen sajtóhibának, egy szám jegyhibának a kiigazítását kérem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a 93. §-t, mint meg nem támiadottat, ennek a sajtóhibának a kiigazításával elfogadni? (Igén!) A Ház a 93. §-t elfogadja. Következik a 94. §. Kérem annak felolvasását. vitéz Miskolczy Hugó jegyzi (felolvassa a 91. és 95. §-okat. amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 96. §-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Molnár Imre előadó: Indítványozom, hogy a szakasz (3.) bekezdése folytatólag a következőkkel egészíttessék ki (olvassa): »Ha valamely mezőe-azdasági vagy ipari szeszfőzdének vagy szeszfínomító és víztelenítő, illetőleg szabadraktári vállalatnak nem a tulajdonos a vállalkozója és ezeknek a vállalatoknak kdében a tvlaidonos vétkesséere nélkül az (1) és (2) bekezdésben felsorolt valamely jövedéki k ; h;Wást vagy adócsalást követnek el. az illető vállalat létesítésére és üzembentartására vonatkozó jogosítványt visszavonni nem lelhet, hanem csak a vállalat üzemének az átruházás tartamára való szüneteltetését lehet elrendelni.« Ez a módosítás azért indokolt, hoa:y a visszaélést elkövető- bérlő cselekménye miatt a miáiga isizemélyében vétlen tulajdonos anyagi hátrányt ne szenvedjen. (Helyeslés-) Elnök: Kíván-e még valaki a szakaszhoz szólni 1 ? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 96. §. eredeti szövegét elfogadni az előadó úr módosító indítványával szemben? (Nem!) A Ház tehát a 96. §-t az előadó úr ki-egészítő indítványával fogadta el. Következik a 97. & Kérem annak felolvasását. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 97. §-t). Elnök: Az előadó úr óihiajt szólni. Molnár Imre előadó: T. Ház! A szakasz első bekezdése a) pontjának harmadik sorában az »árkülönbözet« szónál alkalmazott zárójel elhagyását indítványozom tisztelettel, mert az értelemzavaró sajtóhiba. ' ' *. ••" Elnök: Méltóztatnak ennek a sajtóhibának kijavítását elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor a 97. §. meg nem támadtatván, ezzel a kijavítással jelentem ki elfogadottnak. - Következik a 98; §. Kérem annak felolvasását. • • vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a Elnök: Az előadó úr kíván szólni, ülése 1938 június 2^-én.., pénteken. 113 Molnár Imre előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a szakasz (2.) bekezdése töröltessék és helyette (2) bekezdésként a következő új szöveg vétessék fel (olvassa): »(2) Az (1) bekezdés értelmében az állam rendelkezése alá került' szeszmennyiséig minden hektoliterjéért "41 pengő 50 fillér átvételi árat kell az Országos Szeszértékesítő rt. részére legkésőbb 1938. évi december hó 15. napjáig kamatmentesen kifizetni.« Erre a módosításra azért van szükség, mert a „folyó évi termelési évad mai napig lejárt időszakában az exportszesz átlagos eladási ára 41 pengő 50 fillér volt és így méltányos, hogy átvételi árként ugyanez az összeg állapíttassák meg. (Helyeslés) Elnök: Klein Antal képviselő úr óhajt szólni. Klein Âutal: T. Ház! Az átmeneti és vegyes rendelkezések kapcsán vagyok bátor az igen t. pénzügyminiszter úr figyelmét két kérdésre felhívni, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 101 szakaszában mindenre kiterjedően van intézkedés, erre a \két dologra vonatkozóan azonban semmi néven nevezendő törvényes rendelkezést nem látok. Ezért arra kell kérnem az igen t. pénzügyminiszter urat, hogy talán a végrehajtási utasításban méltóztassék ezekre a kérdésekre kiterjeszkedni. Az első kérdés a szeszkészletek biztosítására vonatkozik. Az 1. § alapelvként lefekteti, hogy a szeszegyedáruság- tárgya minden szesz. A termelt szeszek, mégpedig az összes szeszkészletek a múltban a Szeszértékesítőn keresztül biztosíttattak az országban. Erre vonatkozóan a jelenlegi törvénytervezetben semmi néven nevezendő intézkedés nincs, itt tehát bekövetkezik az a helyzet, hogy bizonyos időn, esetleg egy-két hónapon keresztül tárolnak a szeszkészletek az illető termelőnél és semmi néven nevezendő biztosítás tűz, vagy bármilyen veszély ellen nincsen. (Rassay Károly: A termelő fogja biztosítani!) Azt hiszem, a szeszegyedáruság kötelessége volna ezt a biztosítást elvégezni, amint a múltban a Szeszértékesítőn keresztül történt. Minthogy alapelv, hogy a szesz a szeszegyedárusáa: tárgya, ebből következik ez a kötelesség. (Rassay Károly: Hát a dohányt is biztosítja az állam, amikor tárolva van?) Egészen más a helyzet itt, mint a dohánynál. (Rassay Károly: Rezsiköltség!) A dohányt beváltják és a beváltáskor becslés alapján történik meg az átvétel és az ármegállapítás, itt azonban a szesz a szeszegyedáruság tárgya és tulajdona. (Rassay Károly: Nem hiszem!) De igen, tessék megnézni, benne van az 1. §-ban. A múltban errevonatkozóan, úgy tudom, a Szeszértékesítő alapszabályaiban történt intézkedés. (Rassay Károly: Magánmegegyezés!) Mindegy, végeredményben oda lyukadunk ki, hogy a szeszegyedáruság meg fogja csinálni ezt a biztosítást akár általánosságban, akár pedig egyeseknek és bele fogja számítani ennek költségét a bevallási árba. Én csak felhívom az igen t. pénzügyminiszter úr figyelmét, hogy itt bizonyos idő van, amelyen .belül a szeszkészleteknek semmi néven nevezendő biztosítása nincsen, ha csak nem történik errevonatkozóan bizonyos intézkedés. A végrehajtási utasításban tehát gondolni kell erre. A második kérdés, amelyre vagyok bátor az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét felhívni, az, hogy a Szeszértékesítő felszámolásával kapcsolatban az ott alkalmazott
