Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-318

76 Az országgyűlés képviselőházának 318, az ország' devízahelyzete lehetővé tette továbbá azt, hogy a kormány tárgyalásokat kezdjen hitelezőinkkel a külföldi adósságok rendezése iránt, amely tárgyalások már nagyrészt megegyezésre is vezettek. Mindezek a körülmények arra az elhatározásra késztették a Nemzetek Szövetségének Tanácsát, hogy pénzügyi bizottsága részéről kiküldött megbízottjának működését folyó évi március hó 31-vel megszüntesse. Az állami bevételek emelkedése és az adósságrendezés révén azonban nem pusztán a költségvetési egyensúlyt sikerült helyreállítani, hanem az államháztartás helyzetének kedvezőbb alakulása lehetővé tette azt is, hogy az 1938/39. évre egybeállított költségvetésben egyes, nemzeti létünk szempontjából elsőrendűen fontos szükségletek kielégítéséről az eddiginél sokkal fokozottabb mérvben gondoskodhassunk. . T. Képviselőház! Ezeknek, mint a költségvetési helyzet általános körvonalozását célzó mondatoknak előrebocsátása .után, mielőtt a részletes ismertetésekre áttérnék, igyekszem még bizonyos más olyan szempontokat is érinteni, amelyek szerény véleményem szerint a költségvetés kialakulására befolyással voltak. Az államelmélet korszakonként, gyakran évről-évre változó irányító eszméinek behatásai alatt formálódnak az összes nagyvonalú problémák és így természetesen az állami költségvetés is, mint amely ezeknek a közéleti kérdéseknek a foglalata és mint ilyen nem függetleníthető bizonyos politikai tartalomtól, jelentőségénél és rendeltetésénél fogva azonban a napi politikától függetlennek kell maradnia. A napjainkat domináló koreszmék a társadalmi és gazdasági helyzet egyensúlybahozását követelik és ha a napi politika impulzívitásain túltekintünk és azoknak föléje emelkedünk, tapasztalhatjuk azt a meglátást, amellyel a kormány politikájának koefficiensévé ezt a kiegyensúlyozási törekvést tette, amely átvonul az egész költségvetésen és az ezzel szoros kapcsolatban lévő beruházási terven is, részint gazdasági és kulturális erőforirások teremtése, a meglevők erősítése, részint pedig az adminisztrációnak fokozottabb feladatokhoz való formálása révén. Jelenti végeredményében e két javaslatban mutatkozó törekvés azt, hogy valójában csak most tudott a kormány a gazdasági válság kényszerítő negatívumairól pozitív irányra áttérni. Nem akarok politikai nomenklatúrákat népszerűsíteni, hanem ellenkezőleg, a bírálat figyelmét kívánom még fokozottabban felhívni annak megítélésére, hogy ez a törekvés mennyiben bír a költségvetésre is kihatással és reálpolitikai jelentőséggel a tekintetben, hogy ennek segítségével a gazdasági és társadalmi diszparitások hátrányai csökkentetnek és kiküszböltetnek-e és hogy az állam pénzügyi érdekei a polgárok helyzetével összhangba hozatnak-e? Nem ez az első költségvetésünk, amely ennek a törekvésnek elemeivel dicsekedhetik, mert az erre irányuló céldutatosság már az előző években is mutatkozott, de kétségtelen az is, hogy határozott tendenciája, erőteljesebb lépései ebben a költségvetésben domborodnak ki. Látjuk mindjárt elsősorban azt, hogy miként törekszik a kormány az 1931. évben reánk szakadt válság során alkalmazott kényszerintézkedéséket felgöngyölíteni, s a ülése 1938 május 23-ún, hétfőn. kezdő lépéseket megtenni egyes vonatkozásokban a statusquo-hoz való visszatérésre. (Lányi Márton, a Ház újonnan megválasztott alelnöke a terembe lép. — Felkiáltások a jobboldalon: Éljen Lányi Márton! — Lelkes éljenzés és taps.) Ami e tekintetben például a tisztviselői illetmények emelésében jelentkezik, bár nem sok, de mégis több, mint szimbolikus jelentőség és támaszt nyújt ennek a nemzeti szempontból olyan fontos és értékes kategóriának legalább az időközi drágulással szemben a védekezésre, s nagy jelentősége van a szándék és a jóakarattal mutatott irány megnyugtató hatásában is. Ez is egy példája a kiegyensúlyozási törekvésnek, de nagyobb jelentőséggel azok a tételek bírnak, amelyei már új tartalmat adnak az ország közéletének, új életformákba öntik társadalmi erőinket. Ra az öregkori biztosítást, a falu gazdasági és egészségügyi megerősítésére irányuló intézkedéseket, a munkaidő és munkabérek szabályozását veszem elő további példáknak, ezekre már elmondhatom azt is, hogy egy átalakuló kor fundamentumát rakják le, mutatják az irányt arra a kiegyensúlyozásra, amely radikális szociálpolitikát jelent és amelynek aktivitását a kormány tényeivel szemben a tárgyilagos bírálat nem vonhatja kétségbe. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Maga a költségvetés korlátolt erőviszonyainknál fogva természetszerűen nem tehetné ezeket a lépéseket kellőeu hatékonyakká és így a kormány, érezvén uemcsak e szociálpolitikai, de egyéb szempontból is a normális fejlesztés méreteit jóval meghaladó szükségszerűségek nyomását, a költségvetésben biztosítható anyagi eszközökön túl a t. Ház által már elfogadott beruházási tervben rendkívüli áldozatokat is igénybe vesz polgáraitól, öt év alatt végrehajtandó teljesítmények céljaira. A beruházási terv így koordinált helyzetben van a költségvetéssel, egyik a másiknak jelentőségéből el nem vesz, bár az egyik több, a másik egy évre szóló feladatok teljesítésének! biztosítására van hivatva, de a beruházási terv sok tekintetben tehermentesíti a költségvetési olyan kiadások lehetővé tételével, amelyek a költségvetésben az általános közszolgáltatások fokozása nélkül r megvalósíthatók — legalább is ilyen mértékben — • nem volnának. A költségvetés kiterjeszkedvén az államélet minden legkisebb részletére] és magába foglalván minden állami szükségletről a lehetőségek keretein belül való gondoskodás kötelezettségét, összeállításának, mint minden reális költségvetés összeállításának, természetszerű, alapvető kelléke, az ország helyzetének mélyreható ismerete és a behatásokat okozó tényekhez és tényezőkhöz való alkalmazkodás, ebből következőleg a szükségleti mérveknek és sorrendnek (helyes és célszerű megállapítása. Ha már most ebből a szempontból bíráljuk a kormány mostani budgetpolitikáját, a bírálatnak meg kell állapítania, hogy ebben a költségvetésben — beleértve ebbe a vonatkozásba természetesen a beruházási javaslatot is — teljes bizonyosságát adta ennek a felismerésnek, amikor; jelentős állambiztonsági intézkedésekre, a gazdasági tényezők megerősítésére s az elmaradott szociális szükségletekre helyezte az elrendezés súlypontját és amellett biztosítani tudta az államélet zavartalan menetének egy nélkülözhetetlen posztulátiuimát is, a költségvetési egyensúly megteremtésével. Igen hálás téma lenne számomra, t. Képviselőház, a mai helyzet jellemzésére, de bizo-