Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

806 Az országgyűlés képviselőházának 331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. evvel előbb kell folyamodnia a Nemzeti Bank Kész vény tarsas ágnak a szabadalom meghoszszabbításáért. Mi indokolja azt, hogy most öt evvel ez előtt a terminus előtt vegyük elő a Nemzeti Bank Részvénytársaság szabadalmáinak meghosszabbítását? Milyen változások történnek még 1940-ig, illetve 1941-ig, amikor a Nemzeti Bank szabadalmáról döntenie kell a törvényhozásnak és magának a Nemzeti Bank Részvénytársaságnak! Semmi indokát sem látóin tehát a szabadalom most történő meghoszszabbításának. Azt pedig-, hogy ez egy nemzeti ajándék a Nemzeti Bank Részvénytársaságnak, beláthatjuk egyszerűen abból, hogy h

a ez nem volna nagyszerű üzlet és nem volna nagyon jövedelmező vállalkozás, akko

T nem szaladnának a szabadalom meghosszabbításáért. Semmi indoka nmcs tehát annak, és főként politikailag teljesen elfogadhatatlan az, hogv a miniszterelnök ur tegnapelőtt még nemzetibanki elnök, ma mar miniszterelnök és az első törvény, amivel jönni akar, amit ő csinált, az» hogy 20 evvel meghosszabbítjuk a Nemzeti Bank Részvénytársaság szabadalmát. Még tovább megyek, t Képviselőház! Azt mondja ez a hivatalos közlemény, hogy a Nemzeti Bank Részvénytársaság további 100 millió pengő kölcsönt fog nyújtani az államnak. Nem tudom,, mélyen t. Ház» miért van erre szükség? Ha a Nemzeti Bank kimutatásait nézem, hosszú hónapok, sőt évek óta azt látom. hogy az állam javára állandóan százmillió pengő plusz jelentkezik a Nemzeti Bank Részvénytarsasággal szemben, mert az állam tartozása 110—120 millió között, követelése pedig 220—250 millió pengő között mozog. Ha tehát magának az államnak annyi pénzfeleslege vam, hogy 100 millió pengős plusszal rendelkezik, mint azonnal lejáró követeléssel, a Nemzeti Banknál, akkor mi szüksége van az államnak arra, hogy a Nemzeti Bank Részvénytársaság 100 millió pengőt nyújtson neki kölcsönképpen? A hivatalos közlemény megmondja, hogy azért van rá szükség, mert az állam az egyes bankoknál lévő függő adósságait vissza akarja fizetni, hogy azok azután megint a Nemzeti Bank Részvénytársasághoz, fizessék be a tartozásukat; .vagyis méltóztatnak látni a cireulus vitiosust: az, állam pénzt tart a Nemzeti Banknál és kölcsönt vesz tőle, kamatot fizet rá, azután a bankokon keresztül megint visszaadja azt a 100 millió pengőt, amelyet kölcsönvett a Nemzeti Bank Részvénytárssaságtól és ezért kamatot fizet; kamatot fizel a Nemzeti Banknak, amikor pedig a pénz értékét és egyáltalában a Nemzeti Bank működési lehetőségét nem maga a Nemzeti Bank Részvénytársaság biztosítja, hanem az állami élet gazdasági és társadalmi rendje, a nemzeti termelés, a kormányzati politika, a kiegyensúlyozott költségvetés; szóval olyan körülmények biztosítják a pénzértéknek és a Nemzeti Bank működésének a stabilitását, amelyek teljesen függetlenek a Nemzeti Bank Részvénytársaságtól. Hogy mennyire függetlenek, azt mutatja az, hogy megint maga ez a hivatalos közlemény megmondja, hogy a most már 33%-os* aranyfedezetet egyszerűen leszállítják 25%-ra, mert ha nem szállítanák, le akkor a Nemzeti Bank Részvénytársaságnak a szuperplusz-bankjegyek után megint további jegybankadót kellene fizetnie az állam részére, pedig ez igen tekintélyes összeg volna, mert a jegybankadó kulcsa minimálisan 5%, de esetleg ennél több, 6—8% is lehet, a bankkamatláb szerint, ha tehát csak 100 millió pengő szuperplusz-bankjegy van kibocsátva, a bankjegyadó évi 5—8 millió pengő jövedelmet jelentene az állani részére, amitől az állam ennek az engedélynek folytán elesik, sőt nemcsak hogy ezt a jövedelmet nem kapja meg az állam, hanem a banktól kölcsönvett összeg után még kamatot is fizet és így ráfizet az egész manipulációra. Mélyen t. Képviselőház! Amikor a miniszterelnök úr bejelentette a beszédében, hogy bizonyos mértékig módosítani fogják a Nemzeti Bank alapszabályait, én abban a naiv hitben ringatództam, hogy ez a módosítás jó irányban fog történni. Méltóztatnak azonban látni, hogy milyen irányban történik a módosítás. Koncedálom, hogy van egy mákszemnyi javítás, egy kis mézesmadzag az ország gazdasági élete részére, még pedig az, hogy eddig a mezőgazdasági váltókat legfeljebb hathónapi lejárattal lehetett leszámítoltatni, most pedig kilenohónapos agrárváltókat is felvesz a Nemzeti Bank a tárcájába. Ez. így külső látszatra engedménynek tűnik fel, de ha azt kérdezem, hogy az el; múlt évtizedek alatt hány milüó pengő értékű hathónapos agrárváltót számítolt le a Nemzeti Bank részvénytársaság akkor látni fogjuk, hogy nagyon kevésről, úgyszólván számiba sem veliető összegről van szó. Attól kell félnünk, hogy a jövőben is ugyanágy leszünk a kilenchónapos váltókkal, mint eddig voltunk a hathónapos váltókkal: papíron nagyszerűen benne lesz az alapszabályokban, hogy joga van a Nemzeti Bank részvénytársaságnak kilenchónapos váltókat leszámítolni, de nem lesz benne az a kötelessége, hogy bizonyos arány álljon fenn a kereskedelmi, kommerciális váltók és az agrárváltók között, nem lesz megszabva, hogy az agrárváltók az ország gazdasági életének arányában számítoltassanak le a Nemzeti Bank részvénytársaság tárcájában. Ha ez benne volna azi új alapszabályokban, ha megállapíttatnék, hogy kilenchónapos, de még inkább tizennyolc, vagy esetleg tizenkéthónapos agrárváltókat milyen mennyiségben köteges a Nemzeti Bank leszámítolni, akkor ez valami kedvezmény volna, amelyért talán még áldozatot is hoznánk, de amikor most csak papíron van erre lehetőség és ennek _ ellenében olyan kedvezményt adnak a Nemzeti Banknak, hogy 20 esztendővel meghosszabbítják a szabadalmát és az államot újból eladósítjáík nála, akkor ez nem jelenti az ország gazdasági életének tényleges szolgálatát és nem jelent olyan pénzpolitikát, amely megfelelne egyrészt a mai gazdaságpolitikai elveknek, másrészt az. ország gazdasági helyzetének. Azért voltam bátor ennyire kimerítően foglalkozni a miniszterelnök úr pénzpolitikai vonatkozásaival, mert mint mondottam, gazdasági életünknek két fő alapja van, a pénz és a /föld és megmondottam azt is, !h,ogy az egész /kormányra a bélyeget magának a miniszter! elnök úrnak a személye üti rá. Kiváló férfiak | ülnek a miniszteri székekben, de nekem erős érzésem, sőt mindnyájunknak erős érzése, hogy a miniszterelnök úr a maga tudásával, beavatottságával irányítja a kormány egész gazdasági politikáját. Ö irányít tehát, főleg pénzügyi vonatkozásban. Ez az egyik ok, amelyért \bizalmatlan vagyok politikai szempontból a mélyen t. kormány iránt, mert azt látom, hogy á pénzpolitikában nem adta fel azt a régi ^liberális elvet, amely szerint a gazdasági életnek kell igazodnia a pénz mennyiségéhez r

és nem követi azt a mai tisztességes és a világ-