Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-331
802 Az országgyűlés képviselőházának jobbfelől és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Zsóry Laios képviselő úr. Zsóry Lajos: Mélyen t. Képviselőház! Melczer Lilla előttem szólott t. képviselőtársaink értékes fejtegetéseivel minden tekintetben egyetértek. A kormány ebben a javaslatban felhatalmazást kert a költségvetés mikénti felhasználására. Ez bizalmi kérdést .ielent. A költségvetési és az appropriációs vitánál elhangzott beszédekből azt látom, és azt hiszem, jogosan állapíthatom meg, hogy csekély kivétellel a Ház minden oldalán bizalommal ragadtak az Imrédy-kormány költségvetését. Ez azt jelenti, hogy az alaposan van megszerkesztve, a viszonyok helyes mérlegelésével van összeállítva, éppen azért magam is örömmel járulok hozzá a felhatalmazás megadásához. T. Képviselőház,! Mai beszédemben a falu problémáiról óhajtok beszélni. Ezek megoldása tovább már nem várhat, neim késhet. Anélkül, hogy a falut a várossal szembeállítanám, azt hiszem, igazságosan állapítom meg azt, hogy f falu szociális, gazdasági és kulturális tekintetben nagy hátrányban van a várossal szemn * • ne i m ! enet tehát a kormánytól rossznéven venni, ha évtizedek mulasztásait pótolva, olyan intézkedéseket akar tenni, amelyek a falu ' javára szolgálnak. Amikor a falu égető sebeire akarok rámutatni, méltóztassék megengedni, hogy kerületem székhelyének viszonyait tárjam fel. Ennek a 23 ezer lakost számláló községnek, Me&őköívesdnek, nincsenek jóléti intézményei, folyóvíz hiányában nincsen fürdője. A 95%-ba föídmíveléssel foglalkozó lakosság lélekszáma örvendetesen gyarapodik, mert ott az egykét nem ismerik. Ezzel arányosan aprózódik fel a birtok is. Vagyis a birtokmegoszlás ezek folytán, a mai állapotok következtében katasztrofális képet mutat. A nincstelen családok száma 3630, az 1—5 holdas birtokosok száma 1420. a 6—10 holdas birtokosoké 640, a Ili—20 holdasoké 130. a 21—30 holdasoké 70, a 31—50 holdig terjedő birtokosok száma 26, az 51—100 holdig terjedő birtokosok száma 10, 100 kat. holdnál több földdel pedig senki sem rendelkezik. Ezeket az adatokat a telepítési törvény vitaijánál bátor voltam előterjeszteni. Az akkori földművelésügyi miniszter úr nagy megértéssel fogadta előterjesztéseimet és Vass Elek osztályfőnök úr dicséretes buzgalommal és mondhatni, nagy szociális érzékkel igyekszik a lehetőség határain belül lelket önteni a telepítés megoldásába. Nagy megnyugvással hallgattam Sztranyavszky földmívelésügyi miniszter úr fejtegetéseit költségvetési beszédében. Ezekből alapos reményt várok arranézve, hogy a telepítés megoldásánál a fedezet helyzete is javulni fog. Szerény nézetem szerint az ilyen különleges viszonyok között élő községek telepítési kérdését tagosítással és a törpebirtokoknak egészséges, életképes birtokokká való fejlesztésével kellene egyidejűleg megoldani, mégpedig olyanformán, hogy a törpebirtokosoktól a fele földet át kell venni és ezzel a másik > felét egészséges, életképes birtokká fejleszteni. Az eladó törpebirtokok tulajdonosaiból és a tehetősebb mezőgazdasági 'munkásokból egv rajszerű telepítés útián új községet kell alakítani, egészséges, életképes birtokok létesítésével és haszonbérleti szövetkezet szervezésével. A rant kibocsátó anyaközség czekután sokkal inkább 331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. fog megbarátkozni a tagosítás kérdésével is, amire pedig az ilyen körülmények között élő községnek feltétlenül szüksége van, mert máskép életképtelen. Errenézve legyen szabad a következő példát felhoznom. Az egyik kisgazdának 15 kat. hold földje 28 darabban fekszik. A legközelebbi darab lakóhelyétől 2 kilométerre, a legtávolabbi 8 és félkilométerre esik, és így a 28 ingatlan távolsága a lakóhelytől 127 kilométerre esik. Tessék ezt a talajt művelni, javítani, vetni, aratni akkor, amikor ezeknek a munkáknak elvégzésénél, hacsak nyolcnapi szekerezést veszek is egy darabra, micsoda számok jönnek ki: 2032 szekerezés, ez olyan nagy távolság, amely tizennégyszer több, mint az út Mezőkövesdtől Budapestig. A falu egy másik égető sebére óhajtom a mélyen t. kormány figyelmét felhívni. Tudom jól, hogy a költségvetési vita során több képviselőtársam is foglalkozott a mezőgazdasági munkáskérdéssel. Meg vagyok győződve arról is, hogy a mélyen t. kormánynak szívügye a mezőgazdasági munkáskérdés megoldása. Mégis tekintettel arra, hogy az országban a mezőkövesdi járásban van a legnagyobb tömegű mezőgazdasági munkás, méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel is röviden foglalkozhassam- Ez a kérdés intézményes megoldásra vár. Minden elismerés megilleti a, Darányi kormányt akkor, amikor a mezőgazdasági munkásságnak öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási törvényét megalkotta. Ezt azonban kívánatosnak tartanám továbbfejleszteni az özvegyre és a családtagokra nézve is. A beruházási törvény keretében sorozatos munkaalkalmakat várunk % Az ilyen különös viszonyok között élő községben a nagytömegű munkák íhelyett kívánatosnak tartanám gyárak létesítésével és az ipari foglalkozások lehetővé tételével a munkaalkalmakat szaporítani. Ugyancsak fontosnak tartanám a mélyfúrás bevezetését, azért, hogy ^egyrészt hőforrás, esetleg földgáz-lehetőség útján a munkaalkalom kérdése megoldatnék, másrészt a közegészségügy^ követelmények is kielégítést nyernének, Üsry tudom, hogy a kormány ilyen tervvel foglalkozik, ami szintén szociális gondoskodását mutatja. A munkaalkalmak fokozására a háziipar intenzív támogatását is eredményesnek gondolom. Ügy érzem, hogy ezeket a kérdéseket nagyobb áldozatok árán is meg kell oldani, mégpedig a tagosítás teljes költségmentesséeéveí. Mélyen t. Képviselőház! Széles körökben nagy megnyugvást keltett a belügyminiszter úr költségvetési beszédének az a része, amelyben leszögezte, hogy a decentralisztikus törekvések felé hajlik és az önkormányzat híve. A vármegyei és a községi önkormányzat megkívánja ugyan a kellő ellenőrzést, azonban a közvetlen kezelés és a centralisztikus beavatkozás helyett a kipróbált ' önkormányzat kiépítésével és megerősítésével lehet a nagy nemzeti gazdasági és szociális célokat elérni. (Horváth Zoltán: Ez igaz, csakhogy eltemették már az önkormányzatot!) Különösen a háztartási korlátozások szűnjenek ^ meg any nyira, hogy a község ne gátoltassék fejlődésében. Ennek keresztülvitelére a tervbevett és kilátásba helyezett új községi törvény lenne hivatva, de csakis az 1886. évi törvény gyakorlati életben jól bevált intézkedéseinek szem előtt tartásával. Ettől a tervbevett új községi törvénytől várjuk a jegyzők munkával való
