Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-317
70 Az országgyűlés képviselőházának 317, tézkedést, de egyrészt a törvényellenesség fogalmának meghatározása nélkül, másrészt az »egyéb« szóval meghatározott bűncselekmények tekintetében nem adhatunk az ügyésznek olyan jogot, amely itt meg vannak állapítva a 7. §-ban, hogy tudniillik az ügyészt azok a jogok illetik meg, mint amelyek megilletik a vizsgálóbírót, akinek a jogkörét gyakorolja, amennyiben előzetes letartóztatásba helyezhet és vizsgálati fogságban tarthat embereket 24 és 48 óráig. Méltóztassék arra gondolni, hogy abban a békeidőben, amelyet helyre akarunk állítani, az egyének becsületét, szabadságát, büntetlenségét és a vizsgálati fogságtól való mentességet nagyon nagyra értékelték. Itt a képviselőházban most is akárhányszor halljuk azt, hogy: te a vörösőrségnél ilyen vagy olyan parancsnok voltál, egy év múlva pedig majd azt fogják mondani, hogy: te vizsgálati fogságban ültél államellenes bűncselekmény miatt. Senki sem fogja lemosni róla ezt s ha felmentették is, mindig marad utána valami, hogy valamiben részes volt, valami bűncselekményt követett el, bár esetleg sikerült magát kimosnia, Az emberek nyugodt életét meg kell becsülni és ezért nagyon kérem az államtitkár urat, hogy azt a két szóbeli módosítást, amely a fogalom pontosabb meghatározását jelenti, méltóztassék e törvényjavaslat szövegéül elfogadni. Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem,!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 5. %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Csoór Lajos képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház az 5. %-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 6. §. Kérem annak felolvaSÉlS£lL. , Gaal Olivér jegyző (felolvassa a 6. és 7. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 8. §-t). Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Sajnálom, hogy mégegyszer fel kell szólalnom, (Zaj és derültség a jobboldalon.) de nem hagyhatom említés nélkül ezt a kérdést sem. Azt indítványozom, hogy méltóztassék határidőt szabni az ötös^ tanács döntésére. A mélyen t. államtitkár úr és a kormány nem fogadta el azt az indítványomat, hogy az ügyész vádindítvanyozási joga pontosan és szigorúan határol tassék körül. Ebből az következik, hogy quanturn satis, minden korlátozás nélkül fogják megindítani e törvény alapján ezeket a pereket olyanok^ ellen, akik esetleg — sőt több mint valószínű — nem bűnösök, hanem csak nem tetszenek a mindenkori kormányhatalomnak. E perek tartamának nem lesz semmi határozott korlátja, mert hiszen nincs meg szabva, hogy az ötös tanácsnak mikor kell megtartania a főtárgyalást. T. Ház! Tudom, hogy a bűnvádi perrendtartás megállapítja, hogy ha bizonyos idő alatt nem tartják meg a főtárgyalást, új eljárást kell lefolytatni, az ötös tanács tehát igyekezni fog ezeknek a pereknek lefolytatáMégis fennáll azonban az a lehetőség, hogy ezek a politikai bűnperek hónapokig, esetleg évekig fognak elhúzódni és az illetők ülése 1938 május 20-án, pénteken. mind ez ideig vád alatt fognak állani anélkül, hogy felmentést nyerhetnének a vád, illetve a gyanú alól. Azért indítványozom, méltóztassék meghatározni, hogy az ötös tanács milyen határidőn belül köteles n főtárgyalást megtartani. Erre annál is inkább szükség van, mert mint a javaslatból méltóztatnak tudni IVA ügyészség letartóztató végzése felett másodfokon az ötös tanács dönt. Megtörténhetik, hogy az ötös tanács fenntartja a letartóztatási végzést, a nyomozás további során azonban kiderül, hogy az illető nem bűnös. Ezzel a tanács nehéz helyzetbe kerül, mert némileg már prejudikált saját magának, amikor a letartóztatást fenntartotta és ezután kell esetleg olyan ítéletet hoznia, amelyben az illetőt felmenti. Nem is tudjuk elképzelni, milyen súlyos komplikációk fognak előállani a gyakorlatban, amikor például az ötös tanács talán a nyomozati cselekmények nem is teljes ismeretében fogja az ügyészség letartóztatási végzését fenntartani és a nyomozat bővebb kimerítése során kiderül, hogy az illető delikvens, ártatlan, hogy őt fel kellene menteni. Ilyen esetben az ötös tanács valósággal húzódozni fog attól, hogy^ az ügyet főtárgyalás elé vigye, mert ítélkezésében saját magát lenne kénytelen dezavuálni. (Rupert Rezső: Ez azH T. Ház! Én nem vagyok gyakorló jogász, de teljes képtelenségnek tartom, hogy ne le gyen határidő kitűzve a főtárgyalásra. Hiszen lia engem odaállítottak a bíróság elé s az ötös tanács az ügyészség indítványa alapján előzőleg letartóztatott, — esetleg hat hónapig vagy három esztendeig kell vizsgálati fogságban ülnöm s kisül, hogy ártatlanul — fennáll az a lehetőség, hogy az ötös tanács attól fog félni, hogy miután ártatlanul tartóztatott le, kártérítési keresetet fogok ellene indítani s ezért inkább elítél. Az emberek pszichológiájával számolni kell és bármennyire nem osztom azt AZ álláspontot, amelyet az igen t. képviselőtársam említett, hogy nem lehet a bíróságban bízni, — én száz százalékig bízom benne és teljesen pártatlannak tartom — de mégis mi lesz, ha egy prejudikáló határozatával szemben esetleg ellentétes határozatot kell hoznia ugyanannak az Ötös tanácsnak? Ebből rendkívül nehéz helyzet adódhat. (Reisinger Ferenc: Ki fogja várni, amíg ez a kormány is megbukik!) Ezért azt kérném, hogy ennek a nehézségnek kiküszöbölése végett méltóztassék belevenni ebbe a szakaszba egy olyan rendelkezést, hogy az ötös tanács a főtárgyalást meghatározott időn belül köteles kitűzni, vagy ha még nem tudta főtárgyalásra előkészíteni . az ügyet, akkor maga határozza meg, mennyi idő alatt fogja megtartani a főtárgyalást, hogy a delikvensek ne legyenek kitéve annak, hogy hat hónapig, vagy egy évig is várjanak. Amint láttuk, voltak itt panamák, voltak itt visszaélések, súlyos bűncselekmények és csak évek múlva került főtárgyalásra a dolog. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) De közérdek is, hogy minél előbb legyen a főtárgyalás, mert lia szigorú ítélkezést méltóztatik akarni kodifikálni, akkor az a helyes, hogy a közvélemény mindjárt tudomást vegyen arról is, hogy ezekért a bűncselekményekért az illetőket^ öt évre. tíz évre, vagy életfogytiglani fegyházra elítélték. Kérem az államtitkár urat, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni.