Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-330

Az országgyűlés képviselőházának 330. ülése 1938 június lU-én, kedden. 741 forrásnak állapotában volt. Egykori vezérünk ekkor hirdette először az új nemzeti öncélúság gondolatát, a nacionalista megújhodás politikáját és az új nemzeti testvériséget, nagyjából magvát és lényeget egy új netmzeti kollektivitás gondolatának. Hirdette ezt dinamikus erővel es a romantikus elképzelés belső nitével, mely megfogta az egész magyar nép lelkét. Amikor azonDan ennek a politikának megvalósítására került a sor és törvényjavaslat tormájában az első hírnökei jelentek meg egy állami számvetés tükrében, akkor már az elgondolás keresztülvitelére rányomta 'bélyegét az ő tragikus betegsége, Egy esztendő imuiva Darányi Kálmán volt miniszterelnök úr ült a kormányelnöki székben. Nehéz és súlyos örökséget vect at, de mindenesetre meg kéli állapítani xóla, nogy ilyen rövid idö alatt gazdasági és szociális téren egyetlen magyar államférfi sem alkotott többet ebben az országban. Megalkotta a hárem nagy közjogi törvényt, a kormányzói jogkor kiterjesztéséről szóló torvényt, a felsőnazi lief ormot és a titkos választói jogot. Ezeknek egyike vagy másika azelőtt elég lett volna £gy egész kormányzati rendszer felőrléséhez. Darányi azonban ezenkívül rengeteg szociális és gazdasági reformot léptetett életbe. Megcsinálta a mezőgazdasági inunkásbiztosítást, megcsinálta az úgynevezett zsidótörvényt, meghozta az adózás és a gazdasági politika terén azokat a lontos intézkedéseket, amelyeket a kisember a legnagyobb mértékben érez ma is a magyar vidéken, (.üfeztergaiyos János: Attól koldul!) Amikor most ezt a költségvetést tárgyaljuk, ez a politikai korszak a maga személyes vezető egyéniségének a jelenlétével együtt elmúlt, lmrédy Üéla esztendejében vagyunk, (Fábián Béla: Hogy tetszik ilyet mondani, ez a iSzálasi koralj az ő kormányprogrammjának hatása aiatt, amely kormányprogramul néhány héttel ezelőtt jelentkezett a magyar közéletben. Ez a Programm ismeretes, mindenki elmondta már kritikáját és bírálatát róla, mindenki meg

: találta benne a neki megfelelőt és a kifogásolni valót, mint Rassay Károly igen t. képviselőtársam is, de az elgondolásokat egységes koncepcióba foglalni mindezideig még kevesen kísérelték meg. Kétségtelen, hogy lmrédy Béla programmjának lényege az Európában uralkodó koreszméknek a magyar földön, magyar eszközökkel és magyar módszerekkel való megvalósítása, a nemzet történeti fejlődésének elméletei szerint. lmrédy Béla ezek mellett a szellemi képletek mellett 1867 óta az első gazdasági politikus Magyarországon, aki egy kormányzati rendszer élére került. Eddig politikai rendszerünkben, eddigi kormányainkban a gazdaságpolitikus helyet foglalt a kormányzatban, tanácsokat kértek tőle, az ország vezetését azonban általában nem a gazdaságpolitikusok intézték. Erre a gazdaságpolitikai vezetésire ma különösképpen szükség van azok miatt a nagy beruházások, azok miatt a nagy erőfeszítések miatt, amelyeknek előestéjén állunk. Kérdés azonban, hogy ez a két szellemi vonal: ez a világnézeti vonal GS aZ ennek realitását képező gazdasági vonal hogyan fog tudni összefutni a magyar politikában, hogy itt valóban egy új korszak kezdődhessék és a munkának egy új üteme indulhasson meg. Ha szétnézünk az európai és a magyar helyzetben, objektíven meg kell állapítanunk, hogy a mostani kormány kormányrajutása igen hasonlatos helyzetben talál bennünket ahhoz a helyzethez, amelyben a húszas években voltunk, amikor gróf Bethlen István jutott kormányra az országban. Azokban az időkben is egy cseppfolyós állapotban levő Európa vett körül bennünket, itt Magyarországon nullámzottak ínég a forradalmak utórezgesei, a Trianon okozta gazdasági és szociális feszültség még első, nagy erejével élt a lelkekben. A feladat az volt, inogy Magyarországot be kell vezetni az európai népek együttesébe, ugyanakkor pedig az ország belső életét konszolidálni kell, hogy képes legyen jövendő nemzeti feladatainak eleget tenni. Ma ugyancsak egy veszedelmes európai korszakban vagyunk, amikor a párizskörnyéki békeszerződések rendszere kezd felbomlani és mindenütt népi válságok, nemzetiségi válságok ütik fel fejüket, győzteseknél és legyőzötteknél egyaránt, a mellett pedig a Duna völgyében és Kelet-Európában mind eresebb és hatványozottabb gondolatként jelent meg a világ szeme előtt a kisebbségi és nemzetiségi kérdés. Ebben a korszakban százszorosan szükség van arra, hogy Magyarország tényleg a stabilitásnak, de ugyanaikkor a harcképességnek az állapotában is legyen. Szükség van arra, hogy gazdasági és szociális rendszere ne a megmerevedés, hanem a békés fejlődés irányában haladjon és a faj értékei, erői, a nép gazdasági, szociális és politikai teherbiróképessége odáig emelkedjék, hogy bárhonnan és bármikor felmerülhető veszedelmekkel szembe tudjon szállni, sőt ezen túlmenően kellő időpontban megvalósíthassa a történelem által diktált nemzeti aspirációit is. Külső vonatkozásban egy nagyszabású külpolitikára, 'belső vonatkozásban pedig egy erős és modern értelemben vett és a modern irányoknak megfelelő konszolidációs munkára van szükség ebben az országban. Egy olyan gazdasági és szociális átalakulásra van szükség, amely nem az 1914 előtti Magyarországot akarja konszolidálni, mint az első konszolidációs rendszer akarta, hanem leszámol azzal, hogy Magyarországon négyzetkilméterenként száz ember lakik, (hogy ez az ország átalakulóban van társadalmát illetőleg, hogy az ország polgárosodik, hoigy agrárjellege átalakulóban van, hogy az ország iparosodik, hogy a nép igényei megnőttek és hogy a polgári társadalom és a középosztály szemlélete más, mint ami annakidején volt. Egy új, háború utáni és modern Magyarországot kell konszolidálnunk nagy céljaink elérése érdekéban. Igenis szükség van arra — amit Rassay Károly igen t. képviselőtársam ellenzett beszédében — hogy igenis beszéljünk egy új gazdasági, szociális és politikai rendszerről. Igenis beszélni fogunk erről mindaddig, amíg kiépül Magyarországon egy modern, nemzeti kollektivitás nálunk megvalósítható rendszere, (Fábián Béla: A kollektivitás a kommunizmus!), mert abban az európai helyzetben, amelyben élünk, egy olyan hatalmas népi erő szomszédságában, mint a nagy német birodalom, nem élhetünk meg a régi békebeli szervezetlen és a mai viszonyokhoz, a mai feladatokhoz képest dezolált viszonyok között. Ugyanezt meg kellene tennünk, ha nem Németország, hanem például az Amerikai Egyesült Államok volna a szomszédunk, amely a maga kapitalizmusával fenyegetne bennünket, vagy ha SzovjetOroszország volna a szomszédunk. Meg kell azonban tennünk azért is, mert csak egy magasabb életnívó elérése, egy magasabb életstandardhoz való eljutás és egy dinamikusabb gazdasági és szociális színvonal megteremtése hozhatja létre Magyarország elszakított nemzetiségeinek és a tőlünk elszakított nem ma-