Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-330

730 Az országgyűlés képviselőházának appropriáció maga nem válik-e felesLegfâssé. Minthogy az 1869. évi költségvetés óta követett gyakorlatunk a külön megajánlást illetőleg változatlanul fennáll és így az appropriáció hozzátartozik parlamentáris alkotmány ren dszerünlkhöz, igy tehát mindaz, amit ebben a vonatkozásban mondottam, pusztán teoretikus jelentőségű. Hogy mégis kitértem rá, annak egyik oka . az, hogy ebben a formában az appropriációs javaslatnak a pénzügyi bizottságban történt tárgyalása során ez a kérdés felvetődött, és ez kétségtelenül oly kérdés, amellyel jelentőségénél fogva, másrészt az említett okokból a törvényhozásnak a jövőben a legközelebbi házszabálymódosítás során mindén valószínűség szerint foglalkoznia is kell. A másik és a tulajdoiiképpeni indító szempont, amelynek alapján ezt a kérdésit! kiemeltem, az, hogy a megajánlásnak vagy felhatalmazásnak — végeredményben mindegy, 'bármelyik névéin nevezem —• lényege 'magának a bizalomnak konkrét kérdése, és azért is kívántam e tekintetben a költségvetési vitára alludálni, mert erre nézve már ott jelentős megnyilatkozások történtek. Az állami 'budget-en nyugvó kormányzás szempontjából a bizalomnak most ebiben az évben kétségtelenül fokozottabbnak és nagyobbnak kell lennie, mint bármikor a múltban volt (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.), meH egyrészt a kormány —i a beruházási programmot is ideértve — szinte, kettős költségvetéssel dolgozik, de szociális és gazdasági téren is felmérhetetlenül nagyobb és súlyosabb feladatok előtt áll, mint az előző években, másrészt a teljesen bizonytalan nemzetközi helyzetben, amely bármely pillanatban felborulással fenyegeti Európa békéjét, a kormányra nem kisebb kötelesség vár, mint állékonyan biztosítani hazánk területén a rendet, a nyugalmat, a biztonságot, ezeken felül pedig a rendelkezésre álló szűkös eszközökkel irányítani és alátámasztani a fejlődést és a haladást, amellyel a lakosság kiemelkedik abból a gazdasági és szociális elmaradottságból, amelyben — sajnos — tengődik és amellyel előlkészül és képessé lesz a jövendő ismerétllen, de kétségkívül rendkívül súlyosnak mutatkozó feladatainak teljesítésére. Nem akarom itt megismételni azokat, amiket a költségvetési vitát bevezető beszédemben már elmondottam volt a kormányprogramul; ról, azokat méltóztattak hallani a költségvetési vita során is. De méltóztattak hallani az egyes tárcák vitája során az egyes miniszter urak elhangzott beszédeit, amely beszédek most a költségvetési év kezdetén még csak ígéretek, de mindenesetre olyan ígéretek, amelyeknek támasztéka az illető kormányférfiak egyéniségében és tettekben gazdag múltjában gyökerezik. Akár a ihonvédelmi, alkar a mezőgazdasági, akár a szociális, vagy akár a kulturális szükségletek kielégítésére várakozunk, az elhangzott .kijelentések alapján a költségvetés, valamint a beruházási terv nyújtotta, határig megnyugvással tekinthetünk ez elé a várakozás elé, de teljes bizalommal lehetünk abban a tekintetben is, hogy az ország* rendje és nyugalma, a békés polgári munka garanciái feltétlenül biztosítva lesznek és viszont a megnyilvánuló nizalom kétségtelenül jelentős alapot fog nyújtani a kormányzat részére abban a tekintetben, hogy az alkotó munkákból összetevődő programmját ennek a bizalomnak alapján akadálytalanul megvalósíthassa. Visszatérve a beszédem elején említettekre, az appropriációs törvényjavaslat kritériuma a 330. ülése 1938 június 14-én, kedden. kormány iránti bizalom kérdése. Én ezt már a költségvetési vita lezártával, az abban elhangzottak megnyilvánulásával, a költségvetés elfogadásának módjával lényegileg kifejezettnek látom, mégis ezeket kívántam előrebocsátani, , mielőtt magának a javaslatnak ismertetésére reátérnék. Az 1938/39. évi költségvetést annakidején részletesen ismertettem a t. képviselőház előtt. Ezzel kapcsolatiban volt alkalmam rámutatni azokra a körülményekre, amelyek ennek a költségvetésnek a megelőző évitől való eltéréseit indokolják. Minthogy a költségvetési törvényjavaslatnak a bevételekre és a kiadásokra vonatkozó része ugyanazokat a tételeket tartalmazza, amelyeket a költségvetés, mindössze azzal az eltéréssel, hogy a részletes költségvetésben alrovatok szerint is részletezett kiadásokat és bevételeket a felhatalmazási törvényjavaslat az alkotmányos gyakorlatnak és a költségvetési dognak megfelelően rovatonkénti vészletezésisel tünteti fel, ennek folytán a részletes ismertetést ez alkalommal mellőzöm. Reá kívánok azonban mutatni arra, hogy az államháztartás kereteinek megállapításánál az észszerű takarékosság követelményeinek szem 'előtt tartása mellett fokozott mértékben jelentkező honvédelmi, szociális, és gazdasági szükségletek, valamint a bevételeknél mutatkozó emelkedő tendencia figyelembevételével az 1938/39. évi költségvetés kiadásai 678 millió pengővel, bevételei pedig 135-9 millió pengővel magasabb összegben irányoztattak elő, mint az előző évi költségvetésben. Az 1938/39. évi költségvetés 103.000 pengő felesleget tüntet fel az előző évi költségvetésben előirányzott kereken 68 millió pengő (hiánnyal szemben. Amint a költségvetési vitát bevezető beszédemben voltam szerencsés említhetni, hosszú évek után ez az; első kiegyensúlyozott költségvetés. Ezt az eredményt a mezőgazdaság vásárlóképességének növekedésében, az ipari termelés és forgalom fokozódásában, a külkereskedelem kedvező alakulásában, a fogyasztás élénkülésében és az, állami bevételek emelkedésében egyaránt kifejezésre jutó gazdasági javulás tette lehetővé. Ha a legutóbbi időszakban a gazdasági javulás irama ímeg is lassult, az a realitás és az az óvatosság, amely ezt a költségvetést jellemzi, biztosítéka annak, hogy a nehéz áldozatok árán megszerzett _ és államigazgatási szempontokból olyannyira fontos államháztartási egyensúly fenntartásának és megszilárdulásának a lehetősége biztosítva van. Áttérve a törvényjavaslat egyes szakaszainak ismertetésére, ezekre nézve a következőket van szerencsém előadni: Az 1- § a kiadásokat, a 2. § pedig a bevételeket tünteti fel fejezetenként, címenként és rovatonként, úgy, amint azokat a részletes ' költségvetés is tartalmazza, A 3. § a kiadások és a bevételek végiösszegét és mérlegét tünteti If el. Minthogy a költségvetés mérlege felesleget mutat, a szakasz egyúttal oly értelmű rendelkezést is tartalmaz, hogy ezt a felesleget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani. A4, | a tulajdonképpeni megajánlásra, az appropriációra vonatkozik, vagyis ez ad felhatalmazást a kormánynak arra, hogy az állam különböző bevételeit a kiadások teljesítésére igénybevegye. E szakasz szövege azonos az 1937/38. évi állami költségvetésről szóló 1937, évi XI. te 4. §-ának szövegével. Az 5. § a hitelátruházások kérdését szabályozza, éspedig az 1937/38. évi állami költség-