Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-329
706 Az , országgyűlés, képviselőházának mondjuk — 50—60 kereszt mennyi métermázsának felel meg. Reájuk van bízva a megállapítása már előre,'amikor még próbácséplést sem végzett senki, annak, hogy azoknak a gabonakereszteknek mennyi lesz- a tényleges eredmé nye. Ebből nagyon sok baj származott már, mert megtörtént,* hogy a lefoglalt keresztek •In em adtak annyi eredményt, mint amennyire a végrehajtó számított, A bizonytalan foglalásból eredő olyan konzekvenciák értek egyr két gazdát; amelyeknek súlyosságáról most : nem is .a,karok beszélni a t. Háznak. ; ;, Hadd szóljak még néhány szót azokról az , antiszociális terhekről, amelyeket azonnal megszüntetendőknek és egész adórendszerünkből kivetendőknek tartanék. Hadd hivatkozzam a jelenlévő honvédelmi miniszter úrnak tárcája keretében tartott beszédére, illetőleg annak egy mondátára, amelyet mindnyájan rendkívül meleg helyesléssel hallgattunk. Ez a mondat így szól (olvassa): »Éppen azért az a törekvésünk, hogy egységes, Öntudatos, áldozatkész, szociálisan megbékült közösségben élő, testileg is erős népi és szaporodásában is nagy nemzétet neveljünk. Mert csak ebből tudjuk kisarjaztatni az erős honvédséget a nemzet védelemére.« " : En nagy örömmel tapasztalom, hogy a szo.ciális gondolat bevonult az egész magyar köz,;életibe, (Ügy van! : Ügy van-!) bevonult ide, a képviselőházba. (Malasits Géza: Egyelőre csak szavakban!) Én annak is Örülök, hogy szavak, ban,' mert meg vagyok győződve arról, hogy a közvéleménynek megvan a maga átalakító, társadalmat és nemzetet formáló ereje. Hogy ezek a-kérdéseik itt forognak at Ház előtt ' és hogy az egész ország közvéleménye tudomást szerez arról, hogy ez' a képviselőház ^igenis teljes megértéssel, átérzéssel, felelős tényezőiben .is foglalkozik ezekkel a problémákkal, az megnyugtatja a nemzetet abban a tekintetben, hogy ebből a szeretetből, megértésiből és gondoskodásból feltétlenül eredmények^ is fognak fakadni az egész nemzet javára, úgyhogy én nem taltözöm azok közé, akik túlságosain türelmetlenkednek, amikor ilyen gondolatokat és eszméket hallanak hangoztatni itt a Házban, aJkifc nem akarnak többé senkinek sem hinni. Kétségtelen, hogy a pirogramimoknalk és a szavaknak hitelét bizonyos mértékben szükséges (helyreállítani ebben az országban, mert hiszen voltaik itt olyan programmok, amelyeknek egyes pontjaira most nem akarok rámutatni, .de amelyekben minden benne volt; így például a Nemzeti Egység Pártját megelőző Egységes Pártnak 1922-ben kiadott hivatalos pro: grammjában — a Parlamenti Almanachban •méltóztassék megnézni — a titkos választójog sürgős (megvalósításának szükségességétől kezdve egészen a dohány szabad termeléséig és a kisüstig minden benne volt. Kétségtelen tehát, hogy szükséges helyreállítani a pro. grammok hitelét, de én ennek ellenére hiszek abban, hogy a sok 1 komoly, nemzetéért felelősséiget érző férfiúnak szava nem lesz' pusztába kiáltó Szó, s ezeknek a szavaiknak nyomán ose- : • lekedetek is fognak jönni. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el) Ha azonban a 'Szociális gondolatot hangoz-' ! tatjuk, alkkor magának az állaimnak ^ legelsőrendű kötelessége a népünk megélhetését, biológiai gondozását, egészséges fejlődését és 329. ülése 1938 június 13-án, hétfőn. szaporodását elősegítő intézkedéseket' haladéktalanul megtenni. T. Ház! En már többsizör elmondottam. hogy az Alföldön élő gyermekseireg igen nagymérvű elbetegedésének a rossz táplálkozás^ az alapoka. Nem én állapítom meg, hatósági orvosok állapították meg iskolavizsgálatoik alkalmával, hogy a tuberkulotikus és egyéb megbetegedések^ alapoka az a rossz táplálkozás, ahogy mezőgazdasági népességünk — különösen a gyemnek — él. Voltaik telek MagyaerOirságon, amikor a mezőgazdasági lakosság, különösen az országnak azon a részén, ame lyet nyomorcentrüminak nevezett az egyik miniszter úr nemrégiben itt a Háziban, úgy élt, hogy ez nem volt emberhez méltó élet: egész teleket szenvedett keresztül kenyér nélkül, sok •helyen marharépán élve. Ha tehát mi ezt a nemzetet a honvédelmi miniszter úr szavai szerint belsőleg is erőssé és naggyá akarjuk tenni, akkor elsőrendű kötelességünk az, hogy a puszta létfeltételt, az' ernebri egészség megóvásának lehetőségét biztosítsuk a nép számára. T. Ház! Lehetetlenség az, hogy Magyar országon az állam drágítsa meg a szegény emberek kenyerét. Erről a kérdésről már szólottam. Most itt van a malomszövetségnek egy beadványa, amelyet a t. Ház minden egyes tagja megkapott és amely tételről tételre kimutatj cl cl lisztforgalmi adóváltság antiszociális voltát és sok kárát s azt is, hogy erre ma már nincs szükség. Talán csak egy tévedés van a beadványban, az tudniillik, — most kaptam meg s nem olvashattam egészen végig, de az elején valami ilyent olvastam — hogy a mezőgazdasági lakosság kedvezményezett réteg ebben a tekintetben ebben az országban. Rámutatok ezzel szemben arra, hogy a mezőgazdasági lakosságnak csak egy része kedvezményezett, mert hiszen a törpebirtokosok, a kisgazdák és a mezőgazdasági munkások ilyenkor tavasszal már veszik, nem a gabonát, nem azt az egy métermázsa búzát, amelyet jogosan megőrölhetnének lisztforgalmi adó nélkül, hanem a lisztet a boltokban és a péknél, mindenütt megterhelve a lisztforgalmi adóval, amely 6.2 fillérrel megdrágítja a liszt adóját és 4.5 fillérrel megdrágítja a kenyeret. ,T % Képviselőház! Ezt a legelemibb életszükségletet, ezt-a .néptáplál ékot fél fillérrel sermszabad megdrágítani és állítom, hogy erkölcstelen az az adóteher, amely a legszegényebb emberek kenyerét egyetlen fillérrel is megdrágítja. Ezt az adónemet azonnal el kellene törölni és ha már szükség van a mezőgazdasági alap valamilyen dotálására, akkor ezt az összeget ne a legszegényebb emberek kenyerénél tessék elővenni, hanem tessék a vagyon- és jövedelemadóhoz hozzácsapni ha kell, de minden körülmények között más forrásokat keresni a mezőgazdasági alap ellátására, amely alap^ tevékenységére tényleg nagyon nagy szükség van ebben az országban. T. Ház! A cukoradó kérdését is megoldaudónak tartom. Tudom, hogy ez az állami költségvetésnek egyik jelentékeny tétele, tudom azt, hogy ilyen jelentékeny tételt egyik pénzügyminiszter s Cm tud egyik napról a másikra kidobni az állami költségvetésből, ezzel tisztában vagyok. Ha azonban ez már így van, ha ezt a jelentékeny tételt semmiféle pénzüg*yi bűvészettel eltüntetni és mással helyettesíteni nem lehet, akkor gondoskodni kell feltétlenül és intézményesen arról, hogy a szegény néprétegek olcsó cukorhoz jussanak, hogy a gyér-