Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-327

Az országgyűlés képviselőházának 327. vagyunk és nem kérünk mást, osak azt, hogy a törvénynek méltóztassék érvényt szerezni és annak értelmében megakadályozni, hogy eltiltott lapot árusíthassanak s hogy rikkancsigazolvány nélkül hozhassanak sajtótermékeket forgalomba. (Rátz Kálmán: A rikkanesf

ronton is rendet kell csinálni!) A tör vénynek kell érvényt szerezni és akkor tökéletes rend lesz. (Fábián Béla: Most csinálják a rendetlenséget! — Rátz Kálmán közbeszól- — Elnök csenget.) Még egy kérdésre kívánom felhívni a miniszter úr figyelmét. A szélsőséges orgánumok felhívják olvasóikat, hogy ne vásároljanak olyan trafikban, amelyben az ő lapjukat nem lehet megkapni. Bocsánatot kérek, lehetetlenség taz, hogy egy olyan orgánum, »amelyről nyilvánvaló és ^ kétségtelenül ímegállapítható, — nem én állapítom meg, hanem az ügyészség állapította meg — hogy állami és társadalmi rendellenes, az állam által kiadott trafikengedély tulajdonosát kényszerítse arra, hogy állam ellene« cselekményekrie izgató sajtóterimékeket hozzon forgalomba. Ha van valakinek hatása és ereje ezen a téren, akkor legelsősoTban éppen, az államnak van beleszólási joga s az állam meg-akadály ózhat ja azt, hogy ilyen izgató nyomtatványok és röpoédulák trafikok útján kerüljenek forgalomba. Ha az állam ezt komolyan ímeg akarja gátolni, akkor minden nehézség nélkül keresztül tudja vinni, mert ennek nincs akadálya. i Hiszem, hogy a miniszter úr, miután felhívtam erre a figyelmét, ezt orvosolni fogja, ezért a címet elfogadom. Elnök: Fábián Béla képviselő úr következik szólásra. Fábián Béla: T. Képviselőház! Délelőtti beszédemhez ennél a címnél csak egy mondatot akarok hozzáfűzni. Nem tudom, tett-e a magyar királyi államrendőrség a t. kormánynak és a t. miniszter úrnak jelentést arról, hogy mi történt tegnap este Budapesten az egyik téren. Kisgyermekek verekedtek össze, ami ott máskor is előfordul, most azonban az egyik gyermek elszaladt segítségért az Andrássy-út 60. alá, annan vonultak ki emberek és valóságos csata kezdődött. T. Képviselőház! Mi lesz itt már? Eddig az volt a helyzet, hogy ha valakit jogtalanul, .vagy jogosan megvertek, odament a rendőrhöz és azt mondotta: engem megvertek, tessék odajönni, vagy ha nagyobb verekedés volt, betelefonáltak a főkapitányságra. Most már az Andrássy-út 60. alá fognak telefonálni? (Láng Lénárd: Mi van ott?) Ugyan, t. képviselőtársam? Csak nem tetszik olyan naivnak lenni? Andaházy-Kasnya Béla: Vidéki ember! — Esztergályos János: Falusi kislány! — Derültség. — Elnök csenget.) T. Ház! Nem óhajtok ezzel a kérdéssel többet foglalkozni, nincs is semmi hozzátenni valóm ahhoz, amit elmondottam. Azt hiszem, a belügyi tárca vitája alkalmas arra, hogy t. képviselőtársaimmal egyetemben én is fényt vessek azokra a kérdésekre, amelyek ma az egész magyar közvéleményt érdeklik. Elnök: Kíván még valaki a címhez szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a 7. címet elfogadja. Következik a 8. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. ülése 1938 június lö-én, pénteken. 615 Brandt Vilmos jegyző (felolvassa a 8, 9. és 10. címet, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a belügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Következik a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Szinyei Merse Jenő képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Szinyei Merse Jenő előadó: T. Képviselőház! Az a népi és szociális tartalommal telített kormányzati programm, amely részben Győrött, részben pedig itt a Házban, a miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében elhangzott, csak akkor valósítható meg, ha a szükséges anyagi fedezetet rendelkezésre bocsátjuk, azaz a költségvetés összeállításánál is különös gondot fordítunk ezekre a szociális szempontokra. Nem kivétel ez alól a kultusztárca sem, amely a népoktatás hatalmas területét, az egyetemi klinikák, bábaképző intézetek és gyógyítva nevelő iskolák által a népegészségügy tekintélyes részét, a diákjóléti célok támogatásával és a testnevelés által pedig nagy szociális jelentőséggel bíró feladatokat van hivatva gondozni és megoldani. Ha ebből a nézőpontból Kiindulva bíráljuk az előttünk fekvő költségvetést, akkor megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy ezét a szociális szempontok a költségvetés összeállításakor nem téveszttettek szem elől és ezt annál is inkább ki kell emelni, mert a kultusztárca költségvetésének keretén belül igen nagyszámban kell nem szociális természetű kulturális feladatok és beruházások kielégítéséről is gondoskodni és mint tudjuk, ezek a nem szociális természetű kulturális feladatok igen nagy összegeket igényelnek. Ha az előttünk fekvő költségvetést vizsgálat tárgyává tesszük, látjujk, hogy mégis igen tekintélyes rész fordíttatik népművelési, népegészségügyi és szociális célokra. De még inkább kitűnik ennek a megállapításnak a helyessége, tehát az a tény, hogy a szociális szempont a kultusztárca és a kultuszigazgatás körében honoráltatott, ha a tárca költségvetését nem elszigetelten, hanem az egymilliárdos beruházási törvénnyel együtt tesszük vizsgálat tárgyává, mert akkor látjuk, hogy az ötéves beruházási tervben szintén igen nagy mértékben történik gondoskodás az elemi iskolai és az önálló gazdasági népiskolai hálózat kibővítéséről, tehát éppen a nagy néptömegeket érintő feladatok kielégítéséről. Állításom igazolására legyen szabad a költségvetés ismertetésénél főleg a beruházá sokra és a beruházásokkal szoros kapcsolatban álló kiadásokra fektetnem a súlyt. Az előttünk fekvő költségvetésből láthatólag a szoros értelemben vett beruházásokra 3'9 millió, átmeneti kiadásokra pedig 4-5 millió, azaz összesen a rendkívüli kiadásokra 8-4 millió pengő irányoztatik elő. Az emelkedés az elmúlt évnek hasonló természetű kiadásaival szemben 1*9 millió pengő. Ha az átmeneti kiadásokat vizsgáljuk közelebbről, úgy azt látjuk, hogy azokból tekintélyes összeg, körülbelül 1"8—1-9 millió pengő irányoztatott elő állami intézetek nagyobbarányú tatarozására és felszerelésére, valamint nem állami intézmények építkezésének támogatására, tehát tulajdonképpen szintén beruházásokra és éppen ezért, ha ezt az összeget hozzáadjuk az előbb említett szoros értelemben vett beruházások összegéhez, akkor tulajdonképpen 5*75 millió