Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-327

616 Az'országgyűlés képviselőházának 327. ülése 1938 június 10-én, pénbeken. pengőt tesz ki az az összeg, amely az ötéves beruházási terven kívül ebben a költségvetés­ben rendelkezésünkre áll. Ha most ehhez hozzávesszük azt a körülbelül 2*5 inilliő pen­gőre tehető összeget, amely a külön beruhá­zási törvényben öt éven keresztül a kultusz­tárca beruházásaira rendelkezésre fog állni ós feltételezzük, ihogy §L 'tárca költségvetésében általam előbb említett és ebben a költségvetés­ben b 3 A millió pengő beruházási természetű összeg, a további öt esztendőn keresztül ren­delkezésre fog állani, akkor megnyugvással állapíthatjuk meg azt, hogy öt év alatt egy körülbelül 40 milliós keretben lesz lehetséges gondoskodni a közoktatási tárca céljainaíí programszerű megvalósításáról, ami egyben azt is jelenti, hogy ezáltal válik lehetővé a közoktatásügy minden területén a szüksé­gessé váló problémák megoldására megfelelő munkatervet kidolgozni és ugyanakkor az építkezések, a tatarozások, a felszerelések ki­egészítése stb., stb. révén a gazdasági élet vér­keringésébe is tekintélyes összegeket juttatni. T. Képviselőház ! Az előttünk fekvő költség­vetésben, mint voltam bátor említeni, rendelke­zésünkre áll 5% millió pengő beruházásokra. Ha most azt nézem, hogy ebből az összegből általam előbb kiemelt úgynevezett szoc iális természetű, népegészségügyi, t népoktatási es testnevelési természetű (beruházásokra mennyi esik, akkor a következőkre legyen szabad a t. Ház figyelmét felhívnom. Ez az összeg igen tekintélyes, kitesz 1*4 millió pengőt és a követ­kezőképpen oszlik meg: A zöldkeresztes védőnők fokozottabb mér­tékben történő kiképzésére a debreceni tudo­mányegyetemmel kapcsolatban működő védő­nőképző intézet kibővítésére esik ebből 240.Ü0O pengő. A budapesti új bábaképző intézet építési költségeire — amely intézet a Szent Imre her­ceg-úton már korábban megszerzett telken fog felépülni — első részletként előirányoztatik 50.000 pengő. Klinikai építkezésekre és helyre­állításokra fordíttatik 984.000 pengő. Ennek a 984.000 pengőnek közelebbi megoszlása a kö­vetkező: 'budapesti klinikákra esik 300.000 pengő, a szegedi egyetem elme- és idegkliniká­jának saját épületbe való helyezésével kapcso­latos építkezés második _ részleteként 500.000 pengő, a pécsi egyetem új mosókonyha építke­zésének és felszerelésének második részletére 150.000 pengő és végül a budapesii tudomány­egyetem tüdőbeteg pavillonjának építési költ­ségeire mint negyedik részlet 34.000 pengő. Te-­kintélyes összeg van előirányozva a népegész­ségügyi természetű beruházások között az ál­lamkincstár tulajdonában lévő gyógypedagó­giai intézetek épületeinek tatarozására, vala­mint a siketnémák budapesti állami intézete központi fűtőberendezésének kicserélésére. Ez az összeg 50.000 pengő. Ide sorolom végül azt á 100.000 pengőt is, amely diákház építési költ­ségekre irányoztatik elő. Áttérek a népoktatás és a csak nemrégen megszavazott törvény által életre hívott gya­korlati irányú középiskolák beruházásaira és örömmel állapítom meg, hogy ezekről is bősé­gesen történik a költségvetésben gondoskodás; 1*8 millió pengő irányoztatik elő e címen. Ez az 1*8 millió megoszlik a következőképpen: népiskolák építésére előirányoztatik 500.000 pengő, önálló gazdasági népiskolák építésére az előző évi 120.000 pengővel szemben 400.000 pengő, a polgári iskolák építésére és a meglévő pol­gári iskolai épületek nagyobb arányú helyre­állítására 300.000 pengő, községi iparostanonc­iskola építkezések támogatására 100.000 pengő, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, tehát újtípusú, gyakorlati irányú középiskolák épí­tésére 500.000 pengő, amiből 200.000 pengő esik a pécsi községi fiú- és női kereskedelmi közép­iskola építkezési segélyére, végül ipariskolák építkezési államsegélyére és mühelyí felszerelő sének pótlására előirányoztatik 30.000 pengő. Meg kell még jegyeznem, hogy az elemi is­kolai épületek tatarozására és építkezési segé­lyekre a beruházásokon kívül még .a rendes kiadások között is találunk egy összeget, még pedig 100.000 pengőt, miként a múlt évben is. Azt is megemlíteni kívánom, hogy a népiskolai építési akció, 'amely többévi szünetelés után az 1935. évben indult meg újból és amely célra az 1935/36. évi költségvetésben 900.000 pengő, az 1937/38. évi költségvetésben pedig 1,200.000 pengő irányoztatott elő, hatalmas lendülettel folyik tovább. Ebben a költségvetésben pedig, mimt voltam bátor az előbb említeni, ez az összeg látszólag ugyan csökkent, mert csak 500-000 pen­gővel van a renkívüli kiadások között előirá­nyozva, de, — ahogy erre nyomatékosan voltam bátor már rámutatni — éppen az ötéves beruhá­zási tervben történt egy «sokkal nagyobbmérvű gondoskodás a népiskolai hálózat további ki­építésére. Egyébként a miniszter úr hivatali elődje az 1937. év nyarán össze is állított már egy nagy építési tervet, amelynek végrehaj­tása az 1937/38. költségvetési évben 1*8 millió pengőt igényel. Ennek fedezésére a most előt­tünk levő költségvetésben 500.000 pengő irá­nyoztatott elő, míg a többi szükséges összeg a beruházási tervben fog kielégítést nyerni. Népegészségügyi és szociális természetű be­ruházásnak voltam bátor jelezni azokat az ösz­szegeket is, .amelyek -a testnevelés céljait szol­gálják. Két ilyen beruházást látunk ebben a költségvetésben a testnevelés címnél. Az egyik 100-000 pengő, amely úgy, miként az elmúlt költségvetési évben is, a vidéki egyetemi torna­csarnokok folytatólagos építkezési költségeit van hivatva fedezni és látunk egy 300.000 pen­gős beruházást, amely a múlt költségvetési évben elsőízben volt előirányozva, ez pedig a Nemzeti Sportcsarnok építkezésének második részleteként irányoztatott elő. Ha mindezeket a tmost ismertetett beruhá­zásokat figyelembe vesszük és szembeállítjuk a tárcánál előirányzott egyéb beruházásokkal, akkor azt látjuk, hogy a tulajdomképipeni egye­temig és középiskolai, valamint tudományos és művészeti célokra előirányzott beruházások ösz­szege nem egészen 2'1 milliót tesz ki, ezzel saetm­ben a népi és szociális jelzővel illethető beru­házásokra 3'6 milliónál is nagyobb összeg jut, tehát a bevezetőleg említett 5 és % millió pengő — mint ebben) az évben úgynevezett beruházá­sokra előirányzott összeg — úgy oszlik meg, hogy 64% jut ezekre a szociális stb. beruházá­sokra, abszolút számban pedig — miegisimétlem — 3"6 millió körüli ez az összeg, viszont a tu­lajdonképpeni egyetemi középiskolai tudomá­nyos és művészeti célokra előirányzott beruhá­zásokra 2'1 millió pengő esik abszolút számban, százalékban kifejezve pedig 36%. A szociális természetű beruházásokhoz természetesen még hozzás zárni tandók — ismét vagyok bátor erre nyomatékosan utalni — azok az összegek is, amelyek az 5 éves beruházási programm végre­hajtása során majd az elemi iskolák és az ön­álló gazdasági iskolák létesítésére fognak a kultusztárca rendelkezésére állani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom