Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-327

- Az országgyűlés képviselőházának 327. révén egy csomó improduktív kiadásra kerül a sor <és ebből, valamint az elmaradt munka révén is veszteségek érik az államot, ami a nemzeti vagyon csökkenvséhez vearít. Az ava tóti orvosi kezelés tehát nemcsak a fájdalma­kat és szenvedéseket szünteti meg, nemcsak a v&szendőbe menő életeket menu meg, hanem a helyesen keresztülvitt gyógykezelés, az idejé­ben történő beavatkozás útján, amikor az egye­nek egészségét visszaadja és munkaképességü­ket fokozza, a nemzetnek is hasznos és pro­duktív szolgálatokat végez. Nálunk, sajnos, az érvényben lévő rendel­kezések ilyen egészségvédelmet »még ma sem tesznek lehetővé. Még a szegény betegek ápo­lása körül is az utóbbi években teljesen hely­telen felfogás alakult ki és érthetetlen eljárás nyert szentesítést. Egy idő óta ugyanis az egyes kórházakat nem aszerint dotálják, hogy hány beteget ápolnak és nem a hivatalosan megállapított ápolási díjakat fizetik, hanem előre meghatározott összeget juttatnak nekik. (Csoór Lajos: Teljes képtelenség!) Ennek az­után természetszerűen az a következménye, hogy amikor a kórház ezeket az összegeket felhasználta^ akkor nem áll módjában szegény­ségi bizonyítvánnyal rendelkező cbeieget fel­venni, mert hiszen a kónház anyagi bázisa fo­rog veszélyben és a kónház anyagi egyensúlya borudhat fel ennek révén. Ilyenkor azután ezek a szegény betegek kénytelenek esetleg kórházról-kórházra járni, még akkor is, ha szabad férőhelyek vannak abban a kórházban, •míg végre azután nagykegyesen elhelyezik őket valahol. Sajnálattal látom, hogy a költségvetésben az erre szánt összeg is évről-évre erősen csök­ken. 1936-ban az adóstatisztika kimutatása sze­rint a nyilvános betegápolási pótadó révén 21,886.000 pengő folyt be, ugyanakkor pedig betegápolási hozzájárulás címén 14,250.000 pen­gőt irányoztak elő. A jelenlegi költségvetés­ben ez a hozzájárulás már 11,097.000 pengőre csökkent. Három esztendő alatt tehát több mint 3 millió pengő itt a csökkenés ugyan­akkor, amikor — meg vagyok róla győződve — az /'általános adóemelésekkel kapcsolatosan ezen a réven is nagyobb összeg folyt be, mint amennyi 1936-ban befolyt. Nemcsak szorosan vett közegészségügyi, hanem általános, egye­temes nemzeti érdek is szól amellett, hogy a betegek ápolására befolyó összegek tényleg SLYTCEL cl célra fordíttassanak, amelynek érdeké­ben azokat beszedik. T. Ház! Az időm letelt. Tudom, hogy a kor­mányzatnak nincs módjában a költségvetésen most változtatni és a kormányzatot nem is terheli felelősség ezért a költségvetésért, mert hiszen nem ő állította össze. De mivel ezeket a közegészségügyi szempontokat nem látom kellően honorálva és ezeknek a céloknak eléré­séhez szükséges összegeket nem látom megfe­lelő módon biztosítva, a költségvetést nem áll módomban elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván még valaki a belügyi költ­ségvetéshez j általánosságban .hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát be­zárom, A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a bel­ügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a belügyi tárca költségvetését általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadja. ülése 1938 június 10-én, pénteken. 611 Az általános vita során két határozati ja­vaslatot nyújtottak be. Az egyikben Némethy Vilmos képviselő úr arra kéri utasíttatni a kormányt, hogy a köz­ségi jegyzőknek áthelyezéséről, illetve az adó­ügyi jegyzőknek állami szolgálatba való átvé­teléről törvényjavaslatokat terjesszen a Ház elé. Méltóztatnak ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Nem!) A Ház a határozati javas­latot elveti. Kertész Miklós képviselő úr határozati ja­vaslatában a kormányt arra kívánja utasít­tatni, hogy a választójogi törvényt rendeleti­leg, vagy pedig új törvényjavaslatban módo­sítsa. Kérdem, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azo­kat a képviselő urakat, akik a határozati ja­vaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik") Kisebbség! A Ház a határozati javaslatot elveti. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felol­vasni. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa az 1. cí­met). Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó! Malasits Géza: T. Képviselőház! Csak rö­viden, néhány szóval kívánom felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét a következőkre. Nincs még egy minisztérium az országban, ahol a fogalmazói karral és a segédhivatalok­kal szemben olyan igényeket támasztanának, mint a belügyminisztériumban. Különösen a közjogi osztály az, ahol mind a fogalmazósze­mélyzetet, mind a segédhivatalt rendkívüli módon igénybe veszik. Tizennyolc esztendeje tart már a magyar állampolgárok igazolása és a tizennyolc év alatt megszoktuk már azt a látványt, hogy a folyosón mindennap több em­ber vár, ácsorog, míg végre nagy örömére be tud jutni a hivatali helyiségbe, ahol szegény, agyoncsigázott tisztviselők fogadják, s ahon­nan nagyon keservesen tudják őt kituszkolni. (Esztergályos János: Szánalomra méltók azok a tisztviselők!) Azon az amúgy is rengeteg sok munkán felül, amelyet a tisztviselők és a fogalmazói kar végez, most még ráadásul az igen t. mi­niszter úr hivatali elődjének rendelete foly­tán az egész országban megindult egy áradat az állampolgárságok igazolása iránt. Vannak állampolgárok, akiknek az ügye öt-hat eszten­deig ott áll, nem lehet kibogozni, mert éppen a legfontosabb írás hiányzik, mivel megszál­lott területen van és megy a vándorlás ide­oda. Vannak állampolgárok* akik félkiló írást visznek fel a minisztériumba. Méltóztassék el­képzelni, milyen nehéz ezekből az ócska, el­sárgult és megfakult iratokból . kibogozni, hogy az illető jogosult-e az állampolgárságra vagy nem? Ez olyan rettenetes munkát igé­nyel, hogy bizony akkor sem tudnák elvé­gezni, ha éjjel-nappal dolgoznának is az embe­rek. (Esztergályos János: Dolgoznak is éjjel is, meg nappal is ott! Hazaviszik a munkát és éjfélig dolgoznak!) Őszintén meg kell mondanom, hogy a bel­ügyminisztérium segédhivatalai nagy munkát végeznek és még azt sem lehet mondani, — amit egyik-másik minisztériumra több-keve­sebb Joggal mondani lehet — hogy kicsit elha­nyagolnák a dolgokat, mert a fogalmazótól kezdve az altisztig mindenki figyelmes és igyekszik a közönség kedvében járni. De hallat ­87*

Next

/
Oldalképek
Tartalom